Az Orlando Bloom és Cara Delevingne főszereplésével készült sorozat egy fantasy-széria, ami egészen a viktoriánus korig repíti vissza a nézőt. A történet során megjelennek a legkülönbözőbb, más és más kultúrákból származó mitológiai lények, akik megpróbálnak menedéket találni az emberek… [tovább]
Carnival Row (2019–2023) 122★
Képek 44
Szereposztás
Kedvencelte 16
Várólistára tette 247
Kiemelt értékelések
Meglepően kellemes és érdekes volt. Nem olyan szinten, hogy lenyűgözve érezzem magam, de tagadhatatlanul megkedveltem. Tetszett a világ és a karakterek is; egyedül Vignette az, aki totálisan semleges maradt. Nem igazán éreztem, hogy ebben a nyolc részben túl fontos szerepe lett volna, ráadásul Cara Delevingne nagyon bájos, ám abszolút felejthető alakítást nyújtott számomra. Inkább tűnt mindig morcos modellnek, mint színésznőnek. Ami viszont meglepett, hogy Orlando Bloomnak milyen jól áll a kor. De Jared Harris és Indira Varma látványának is örültem.
Néhány vezető momentuma a történetnek nagyon kiszámítható volt, de ez nem igazán zavart. A mellékágakon voltak olyan cselekmények, amik sokkal jobban érdekeltek, mint a fő sztori. Szerencsére mindenből kaptam eleget ahhoz, hogy semmit ne érezzek túl kevésnek. Hozzám a társadalmi viszonyokra vonatkozó szálak közelebb álltak, de nem volt gondom a nyomozásos részével sem.
Kifejezetten igényes volt a látvány, pedig tartottam attól, hogy ennyi lény között elvész majd a minőség. Voltak kellemes dallamai is. A sorozatban felbukkanó szereplők nevei is tetszettek.
Talán jelenleg az a legnagyobb problémája, hogy egyszerre túl sok mindenről akar szólni, ezért több, populárisabb sorozatra is ráismerhet az ember, miközben nézi. Mindent összevetve eddig egyetlen epizód volt, ami hidegen hagyott, viszont ha a sztori elindul abba az irányba, amelyikbe jelenleg kanyarodott, akár több ilyen is lehet a jövőben. Mindenesetre ha lesz folytatása, én nézni fogom, mert bőven látok lehetőséget ebben a világban.
Undorító. Ez a szó fogalmazódott meg bennem úgy az évad felétől, és nem, nem a cafatokban lógó belek és széttrancsírozott hullák miatt. Persze arra is illik ez a szó, mivel nem volt kellemes látvány, de amire gondolok az az emberi aljasság, felsőbbrendűség érzet, ami végig jelen van a sorozatban. Végig éreztem, hogy ránehezedik a lelkemre ez a förtelem. Ehhez még jött a teljesen kiszámítható, klisé történet, és az életképtelen karakterek. Nekem úgy tűnt Philo csak sodródik az árral. Vignette akár egy duzzogó tinilány, aki nem találja a helyét sem a világban, sem saját magában.A színésznő sem volt szimpatikus, és a játéka sem nyűgözött le. Imogen karaktere is idegesítő volt eleinte, aztán átment teljesen kiszámíthatóba, ahogy egyre inkább összefonódott a sorsa Agreus-al. Viszont még mindig érdekesebb volt az ő románcuk, mint a főszereplőké, akiknél a kémia nulla. Két dugás és máris tiszta szerelmesek voltak egymásba. Hát nem, ez nem így működik. Miért csak szexel tudják ábrázolni a szerelmet? A vágy nem egyenlő a szerelemmel, ezt igazán megtaníthatná valaki az ilyen tömegsorozat/film készítőinek. A másik meg ez a „tegyünk bele mindent, hogy mindenkinek tetszen plusz toldjuk meg 1-2 szexjelenettel per epizód” nem működik. Nincs bajom az lmbt-vel, ha arról szól a történet, de ami itt volt, azt nem bírtam elviselni. Döntsük már el, hogy az a szerencsétlen lány most akkor kihez vonzódik! A biszexuális prostituált is érdekes volt… Ezeket szépen ki lehetett volna hagyni. Konkrétan Vignette karakterét is. Én meglettem volna nélküle.
A mellékszereplői szálon sem volt kiemelkedő karakter. Mind klisés volt. Aztán meg behoztak mindenféle történetszálat, ami megint csak nem nagyon működött. Nem értettem igazán azt a tülkös szektát. Megöltek embert is meg a fajtájukbelit is… mi a céljuk?… Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Csak ezzel tudom jellemezni az egész sorozatot. Egyedül a nyomozós szál tetszett, habár a végére már az is teljesen kiszámítható volt. Mindenesetre emiatt néztem végig az évadot. Egyszerűen nem bírt igazán újat mutatni a sorozat, azt is rosszul. Ami tetszett még az a látványvilág. Az elfeket és a többi lényt is szépen ábrázolták, tetszettek a kosztümök. A nyitó video és zene is tetszett, habár teljesen mást sugallt az egész, mint amit a film adott. Én az alapján valami mást vártam volna. Ha lesz belőle további évad, és, hogy fogom-e nézni, még nem tudom…
A Carnival Row tehát egy minőségi sorozat, amely mind látványában, mind történetében, mind karaktereiben egy igazán gondos odafigyeléssel készült dark fantasy. Bár nem minden tekintetben nevezhető eredetinek, ahogyan a kegyetlenkedés is néhány néző gyomrát megfeküdheti, de az ismerős történeti ívek során mind a mondanivaló, mind a színészi játék, mind a látvány feledteti velünk azt, hogy talán ennek egyes részeit már láttuk valahol. Akik már régóta vágytak egy igazán kegyetlen és komor sorozatra, s kedvencük a viktoriánus korszak, azoknak bátran ajánlom, de azoknak is, akiket nem riasztanak vissza a politikai csatározások, valamint a rasszizmus tényszerű, elfogultságtól mentes ábrázolásmódja.
Értékelés: 9/10
Váratlanul igényes látványvilág (oké, a vérfarkasok meg az a néhány kentaur a tömegben azért elég bénák voltak), mindenféle nem emberi lények, noiros hangulat, aktuális társadalmi kérdések, politikai intrikák, nyomozás, erőszak, szex spoiler és kínosan/fantáziátlanul shakespeare-i ihletésű elnevezések egy olyan másodlagos világban (van hivatalos magyar fordítása a secondary world kifejezésnek?), ahol nyilvánvalóan nem létezik Shakespeare.
Körülbelül ez a sorozat eddig, mintha egyszerre akarna hasonlítani a Gothamre, a Trónok harcára, itt-ott A szolgálólány meséjére és ki tudja, még hány sikeresebb sorozatra. Mondanám, hogy az a legmeglepőbb, hogy ennek ellenére is tök jól működik és kifejezetten várom a következő évadot, de ennél is nagyobb meglepetés volt, hogy Cara Delevingne a jelek szerint egész jól megtanult színészkedni és – spoiler! – létezik több arckifejezése is.
Elég régen láttam már ilyen rossz történetet hasonló témában. Az egész klisés és kiszámítható. A két főszereplő között semmi kémia sincs, a csajszi színészi tehetsége is elég kérdéses (ráadásul nagyon bosszantó a személyisége!). Egyedül Imogen és Agreus érdekelt, de ők meg keveset szerepeltek.
Látványban viszont ígéretesnek tűnt, kár, hogy a storyline béna.
2. második évad után (2023. március):
Hosszú és bizonytalanságokkal terhelt várakozási idő után, csak eljutottunk a sorozat végéhez, ugyanis időközben megkapta a kaszát. A második évad az ellenállást mutatja be, de itt már látszódik, hogy néhol bizony izzadságszagú egy-két fordulat. Vignette idehúz-odahúz sztorija egy idő után idegesítő lett, viszont Philo és Tourmaline kifejezetten izgalmasra sikeredtek. Agreus és Imogen kapcsolátanak végig szurkoltam, nekik legalább a happy end valóban meglett. Az oroszokat utánzó Új Hajnal egész hatékony erőnek tűnt amíg a Paktum-földjén maradtak, de egy másik országban, másik körülmények között, már
nem voltak olyan meggyőzőek.
Szép befejezést kapott a sorozat, izgalmas világot mutatott meg, de az is igaz, hogy néha bizony eléggé lufi volt egy-két húzásuk, szóval talán jobb is hogy vége, mint egy izzadtságszagú erőlködés.
1. évad: Erről a sorozatról szinte csak annyit jegyeztem meg, amikor az első hírek kijöttek, hogy „az Amazon készíti” és hogy „vannak benne tündérek”. A premier után nem sokkal sikerült megnézni az első évadot, és azt hiszem, hogy egy igazán jó sorozatot kaptam.
Lassan építkezik, mert egy teljesen új világot mutat be, gyanítom ilyen lenne a világunk, ha kiderülne, hogy létezik a természetfeletti (és igen, aktuálpolitikai utalásokat is ki lehet hallani, ha nagyon beleerőltetjük ezt is). És ehhez kell is ez a típusú történetmesélés, mert itt nem lehet hibázni. Volt amit elég alaposan megismertünk (társadalmak mind az emberi, mind a „critch”-eké, vagy épp a politikai ügyek, a két főszereplő), másba meg szinte csak belekaptunk (honnan jött a háború, milyenek a szembenálló felek stb.), de mégis kerek egésznek tűnt. Volt akit nagyon jól eltalálták (pl. Sophie karaktere, vagy épp Imogen és Agreus), más egészen klisés lett.
Alapvetően a jól ismert személyes, történetes kliséktől kezdve az igazán eredeti kérdésekig volt minden ami egy ilyen típusú sorozatnál előfordulhat. A történet előadása is elég vegyesre sikerült: van amivel jó sokat foglalkoztak, mással csak épphogy. A nagy rejtélyt szépen felépítették, a „ki a nagyobb sz…házi” kérdést is jól tálalták.
Nekem tetszett a sorozat, a maga nemében nem lesz világmegváltó alkotás, de ott van a jobbak között. Ha lesz is második évad, ott már tényleg sok múlik a forgatókönyvön, mert ez a világ egy teljesen kitalált, saját elemekből felépített világ, ami sokat vesz fel az általunk ismert töriből, kultúrából stb. Mégis a saját útját fogja járni és őszintén remélem, hogy nem sikkad le egy Trónok harca 8. évad szintre, ahol tessék-lássék megoldásokkal szúrják ki a nézők szemét, mert ez jellegzetes probléma a világépítős sorozatoknál, ha belefulladnak az ötlethiányba. A színészek hozták a kötelezőt, aztán hogy a néző mennyi kémiát lát köztük, az egyéni elbírálás kérdése. A cgi, a külsőségek nagyon gyönyörűek, ezekre tényleg ügyeltek, szépen is sikerültek, mindegyik faj, mindegyik társadalmi réteg külön divatot kapott.
Ha lesz második évad, akkor mindenképp jövök!
Az első szériát szerettem, annak idején 9 csillagot kapott. Kicsit sok, de így alakult. Ehhez képest a második évad masszív csalódás volt. Egyrészt mi ez a torok-gyomorhang-áradat a férfiszínészeknél? Bloomból is ki kell ábrándulnom vénségünkre? A játéka sem sikerült valami földrengetőre. Másrészt unalmas volt Vignette infantilitása, semmi karakterfejlődés, ráadásul egészen gyenge színész. Szép volt a kikacsintgatás az oroszokra, amerikaiakra (vagy bármelyik olyan nemzetre, amelyik másság miatt üldöz embereket, jó reggelt, Magyarország!), a mindenféle politikai és társadalmi áthallások, de egy idő után (valamikor az elején) mintha teljesen öncélúvá vált volna az egész sorozat, szó szerint neki kellett veselkednem az új részeknek, amiknek sehogyan sem akart vége lenni. Amennyire vártam a folytatást, annyira örülök annak, hogy nincs belőle több.
Azt gondolom, hogy ez egy klassz sorozat kezdete. Tetszett, ahogy felépítették a világot, és a karakterek is jók voltak. Nagyon izgalmas volt az első évad, remélem a második is hasonló lesz, és megugorja a lécet. Összességében mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti a fantasy sztorikat.
Jó kis fantasy sorozat lett, vegyítve a szerelmen kívül több más elemmel, mint a háború, a gyilkosság, vagy a rasszizmus. Tetszett a színészek játéka is, várom a következő évadot! :)
Népszerű idézetek
Rycroft Philostrate: Neha a régi hegek sajognak a legjobban.
Imogen Spurnrose: Ne légy ilyen maradi. Ez már a XII. század.
– Mit akar, mit mondjak? Hogy a megszállottja lettem? A haja illatáé, a bőre érintéséé? Hogy egész nap csak arra gondoltam?
– De vágyik rá, nem igaz?
– Vannak olyan dolgok, amiket még én sem engedhetek meg magamnak.