Boxes (2007) 40% 1★

Jane Birkinnel valami nagyon nem stimmel. Az valahol tisztelendő, hogy ennyire őszinte (?), merész (?), hogy megírja/rendezze/eljátssza a saját életét, de a kérdés az, hogy miért? Meg minek? Mert milyen Jane Birkin? Olyan, aki egy férfi láttán máris szétteszi a lábát, iszonyú közönséges stílusban beszél és közben próbálja azt az érzetet kelteni, hogy mekkora mártír, amiért három lánya van három különböző férfitől és brühühü, mégis egyedül van. Vajon miért? De nem is ez csapta ki a biztosítékot, hanem a lányok viselkedése. Annyira abnormális világszemlélete volt mindegyiknek, hogy tényleg az ilyenek miatt találták ki az „anyja lánya” szófordulatot. Konkrétan majdnem elhánytam magam, amikor spoiler És a Nimfomániást 7 perc után kilőttem, mert undorítónak találtam. Haha! :-)
A pozitívumok: a kétnyelvűség. A világ legtermészetesebb dolgaként váltottak angolról franciára és vissza. Imádom az ilyet. Az, hogy angolul orrba-szájba káromkodtak, franciául meg viszonylag normálisan beszéltek már más kérdés. A franciák amúgy is bénák káromkodásban (tanulhatnának a québeciektől).
A csillagok állása: 2 a francia nyelvért, 1 az angolért, 1 meg azért a jelenetért, amikor John Hurt és Tchéky Karyo ültek a kanapén és hallgatták Jane Birkin vulgáris hisztijét. Kettejük arckifejezésében minden benne volt, amit gondolok erről a nőről (lefordítva: hova hányjak?)