Botrány (2019) 71% 226★

Koránt sem ilyen történetre számítottam, amikor elkezdtem nézni, az egyszer biztos.
Egyébként érdekes film volt, pedig nem voltak benne hű de nagy izgalmak, mégsem volt unalmas. Végig fent tartotta az érdeklődésem, kíváncsi voltam mi lesz az ügy vége… hozzá teszem, nem ért meglepetésként a végkifejlett.
Kicsit bepillantást engedett a multik férfi uralta hierarchiába, a női elnyomásba és torz tükröt mutatott, miként lehet „könnyed” módon minél feljebb jutni.
A három főszereplőnő szimpatikus volt, végig követhettük a lelki vívódásukat és fejlődésüket, felismerésüket.

Ez a film elsősorban a főszereplők maszkjáról és sminkjéről szólt, és csak másodsorban a szexuális zaklatásról. Charlize Theron elrondítva úgy nézett ki, mint Nicole Kidman feljavítva.
Valahogy mindenki annyira műanyag volt ebben a filmben – egyedül John Lithgow-nak állt jól a maszk, már ha az volt –, hogy teljesen elvonta a figyelmet a történtekről, és gyakorlatilag pont azt igazolta, ami ellen harcolt; nevezetesen, hogy a készítőknek is csak az számított, hogy minden nő nagyon jól mutasson a képernyőn, kerüljön bármibe a többi nem számít. Mondhatnám, hogy ezzel görbe tükrőt akart mutatni, de kétlem, hogy ebbe ennyire belegondoltak volna.
Véleményem szerint kimagasló alakítást csak John Lithgow nyújtott, nem is emékszem, hogy láttam-e már valaha ilyen erős szerepben, a csajok pedig kb 20%-ot mutattak a tehetségükből, pedig mind a hárman bebizonyították már, hogy ennél sokkal többre képesek. A film jelölései egyértelműen a témának szólnak és nem a kivitelezésnek.

Itt ez a film, ami a nők munkahelyi szexualizálásáról szól, erre szépen megnyeri a „Legjobb smink és haj” díját a gálán. Ez csak szerintem ironikus?

Nekem sajnos nem volt meggyőző film, sem a gondolkodásmódja, sem az, ahogy kommunikált. Nem volt főszereplője – egy se, pedig a poszter alapján 3-at is vártam belőle. Valahogy ellebegett az egész film a semmibe, holott a témája elég súlyos és globális. Szép lábak és arcok persze voltak benne, dögivel. Éljen.

Bedobták ezt a három szőke ciklont, s hogy ha valamit csinálsz filmnézés közben, akkor esélytelen, hogy az első kettőt meg tudod különböztetni.
Hangulat elég monoton volt ez is, sokkal kreatívabban, élvezhetőbben is meg lehetett volna csinálni, semmi szín nem volt benne, viszont pont azt adta át, ami ennek a szakmának a hátoldala, a fekete része, amiről nem beszél senki. Ez igenis olyan téma, amiről beszélni kéne, csak nagyon kevesen mernek igazán hangot adni maguknak.

Úgy tűnik, ennek a témának kellett a sorozat hosszúság, mert ebből a filmből nem bomlott ki rendesen a történet. Na meg követhetetlen is volt ez a rengeteg szereplő, akik nagyrésze nem is kapott elég teret, legalább annyit, amennyi járt volna neki.

Tudom, hogy nehéz jó életrajzi filmet csinálni, de nem lehetetlen. Ez viszont nagyon nem lett jó.

Nem rossz film, csak valami hiányzik belőle. Minden klappolt, de egyszerűen unalmas.

Hasonlóan, mint a A Wall Street pillangói (2019) ugyan filmnek nagyon remekül összevágott és felépített, szórakoztató, de nagyon a mélységekbe nem megy bele. Inkább vannak erős jelenetek a szexista munkahely és toxikus légkör bemutatásáról, minthogy látnánk a karakterek drámáját, de nekem így is tetszett.

Nagyon kíváncsi voltam erre a filmre, már csak a téma és a szereplők okán is. (Bár, ahogyan előttem már írták, tényleg elég zavaró volt, hogy a nők többsége hosszú, szőke hajjal rendelkezett.) Az eleje azonban nagyon nehezen adta magát, nem volt könnyű belerázódni ebbe a filmbe, kicsit olyan hangulata volt, mintha dokumentumfilmet néznénk, ráadásul túl sok volt az információ is, amely szerintem felesleges volt. De a film második fele elég erős, ott éreztem igazán azt, hogy volt értelme elkészíteni ezt az alkotást. Az ugyanezt a sztorit feldolgozó sorozatot is meg fogom nézni majd, bár egyfelől kétlem, hogy ezt hosszabb játékidővel kellene/lehetne elmesélni, másrészt előre félek, hogy még jobban fel fog fordulni a gyomrom a témától.

A téma nagyon fontos, a kivitelezés viszont messzemenőkig lehetett volna jobb ennél. Mintha valahol a dráma és a dokumentumfilm között evickéltünk volna, de sehol nem úsztunk mélyre.