Boomtown (2002–2003) 100% 1★

Több mint 20 év elteltével is emlékszem szinte mindenre, még a párbeszédekben is volt olyan, ami szóról szóra beugrott (ami azért is durva, mert a 2 évvel ezelőtt látott Devil’s Hour újra nézésekor minden újdonsággal hatott… Na ebből is látszik, hogy mi az ami emlékezetes, és mi az amit túlbonyolítanak és attól emlékezetes).
Imádtam ezt a sorozatot (na jó, csak az első évadot). Akkoriban maximum úgy tudott kitűnni egy sorozat a sok körül, ha valami pluszt nyújtott. Ennél csont nélkül elérték a váltott nézőpontokkal. Annyira jól megoldották, hogy nem volt zavaró ha 1-2 eseményt újra mutattak csak épp más szemszögéből elmesélve. Nem vált vontatottá, sem unalmassá a sztori. Tökéletes egyensúlyban volt a járőr – mentős – nyomozó – ügyész – bűnöző – újságíró szemszög. Persze epizodikusan ki-ki előtérbe került, de nem lett belőle one man show.
A 2. évad (ami már eleve csonka volt, mert menet közben kaszálták) merő katasztrófa volt. Leszámítva a 2x02-t, ami megközelítette a 100%-ot. Itt még reménykedtem, hogy az elfelejtett váltott szemszög helyett az alternatív síkot hozzák be, mert zseniálisan hozták a mi lett volna ha… jeleneteket, de ez csak erre az egy epizódra szólt.
A 2. évad stílusváltását a szereplők is megsínylették, mert volt akit nemes egyszerűséggel kihagytak, vagy annyira háttérbe szorult mintha nem is lett volna. Cserébe bedobtak egy – akkor – nagy nevet, Vanessa Williamst, hogy tessék, itt a vérfrissítés. Borzalmas volt… a karaktere egyszerű volt mint a faék és ezt azzal próbálta kompenzálni, hogy minden epizódban más frizurát villantott. Örökké fájó pont marad a kasza, de azzal, hogy szétbarmolták az egyediségét jó, hogy nem húzták tovább.