1945 júliusában Brit-Borneón egy ausztrál gyalogos felderítő hadosztály, az utolsó utáni pillanatban, életben maradt japán katonák után kutat, akik minden csepp vérüket feláldozva küzdenek, hogy méltón, hősként haljanak meg családjuk és a Császár dicsőségére. Stanley, a tapasztalatlan újonc… [tovább]
Várólistára tette 3
Kiemelt értékelések
Alapötletében, lelkületében, hangulatában mesteri lehetne ez a film, egy igazi elfeledett háborús klasszikus, de a béna kivitelezés és a látványos időhúzás bizony felőrli a néző idegeit. Mégsem tudok rá nagyon haragudni, mert amit elmesél, az egyszerűen kifogástalan, és ehhez képest a hogyan problémái talán lehetnek bocsánatos tényezők – akárcsak például a Harctéri harsonák esetében.
A film alapötlete nagyon jó: a csendes-óceáni front végnapjaiban egymás ellen vívott miniháborúba kényszerít egy megfáradt, elgyötört japán és egy zöldfülű ausztrál katonát. A dzsungel néhány négyzetméterén zajló rövidke konfliktus közben mindkettőjüket jól megismerjük, majd a végponton sorsuk összefonódása a háború lezárásának remek jelképévé válik.
Az idáig vezető út azonban rögös. Amilyen jó a történet, annyira gyenge lábakon áll ennek technikai kivitelezése. A miliő rendben van, szép a borneói dzsungel, forogjon a film bárhol is. A kiválasztott szereplők is jók, majdnem mindegyik fickóról megmondtam volna ránézésre, hogy ausztrál. A két szembenálló oldal megközelítőleg egyensúlyban van, a készítők élvezik, hogy a fanatikus japán karakterek ábrázolásakor a nyugati filmesek által bejáratlan terepre tévedtek. A rendezés azonban darabos, sok a feleslegesen belassított, megismételt pillanat, a visszaemlékezések giccsbe fulladnak, a Stanley tapasztalatlanságából fakadó bénázás pedig olykor igen idegesítő: néha meglepően közel kerül az összeomláshoz, logikátlanul viselkedik, néha pedig váratlanul rátermett és okos.
A probléma gyökere talán az író-rendező páros együttműködése: Brian Trenchard-Smith jó szakember, szerintem nyugodtan meg is rendezhette volna a sztoriját – talán közelebb került volna saját eredeti látomásához, mint Michael Pattinson közbeiktatásával.
Úgy hatos, hogy van itt probléma bőven, de a nézőre gyakorolt érzelmi hatás tekintetében nagy kérdésünk azért nem marad a történet végére. Arra azonban figyeljünk, hogy jó minőségű, lehetőség szerint feliratozott eredeti nyelves kópiát nézzünk, mert a magyar szinkron nem túl jó, és nagyon sok a sötét rész a filmben.
Népszerű idézetek
Japán tábornok: Már kiküldtük az értesítőket, hogy hősi halált haltatok! Ne hozzatok szégyent a családotokra!
– Azt őrizd meg! Amit nőtől kapsz, az szerencsét hoz.
– Komolyan? Shakespeare, mi nyilván nem ugyanazokhoz a lányokhoz járunk! Bruhaha!