A klasszikus vámpírtörténet vicces feldolgozása ez a szórakoztató horrorfilm. Egy anya és két fia Santa Carlába költöznek. A tinédzser Michael biciklisek bandájához csatlakozik, öccse, Sam attól fél, hogy a fiatalok nem ártatlan, hangoskodó punkok. Michael vért kíván és a nem látszik képe a… [tovább]
Az elveszett fiúk (1987) 83★
Képek 10
Szereposztás
Kedvencelte 17
Várólistára tette 90
Kiemelt értékelések
Megunhatatlan, klasszikus, egyedi atmoszféra abból a korból, amikor a vámpírok még az éjszakából szakadt lelketlen gyilkosok voltak. Igazából én ezt soha nem találtam paródiának: önálló világfelépítése és karakterkidolgozása van, a hagyományos vámpírelemek megtartásával, ami, ha ettől klisés és vicces (nem, nem az), akkor Bram Stokernek is lehet szólni, hogy kliséverte sztorit ollózott össze – tudjuk, nem így van.
Az a helyzet, hogy ez egy olyan – a mai szemmel már néhol ugyan megmosolyogtató – alkotás, ahol a felszín alatt sokkalta mélyebb gyökeret ver minden vámpír-rituálé, jellem, és hierarchia, mint korunk vérszívó filmjeiben.
Ez mestermű, noha nem nehéz fogyasztani, mert az élet igazán nagy kérdéseit nem veszi górcső alá, és valljuk be, a gyerekek valóban adtak némi mosolyhangulatot, de nekem mégis kicsit a Holló és az Interjú a vámpírral könnyed elegyét juttatja az eszembe; előbbinek a világa, utóbbinak a halhatatlanná válása miatt.
De itt azért ellent is mondok magamnak: David karakterében és a kisfiú fél(?)vámpírban elég erősen lappang az erkölcsfeszítő filozófia, amin érdemes lenne elgondolkozni, valamint az a könnyelműség, ami a teremtő hatalomban rejlik; megtehetem, hát megöllek. Vagy inkább csatlakozz hozzánk és uraljuk az éjszakát!
Ó, azok a drága nyolcvanas évek! Akkor még nem belezték ki és húzták groteszk kreatúraként egy kliséből összetángált torzóra a klasszikus vámpirizmust.
Azért nem gondoltam volna, hogy három év kell ahhoz, hogy újranézzem. Kicsit sem bántam meg, hogy ennyit vártam. Mert úristen, hogy ez ennyire jó film és annyira nem így emlékeztem rá, hogy ENNYIRE jó. Annyira visszaadta így azt a hangulatot, mint amikor először néztem, és imádom.
Ebbe a filmben szó szerint minden jó volt: a helyszín, a történet, a szereplők, a humor, a soundtrack, a hangulat. Minden!
Nem azért kap full csillagot, mert jó, hanem mert annyira rossz, hogy az már szórakoztató. Visítva röhögtem végig. Klasszikus „WTF did I just watch” élmény. Külön jó, ha az ember felkészül némi alkohollal, és valahányszor a képrenyőn elhangzik a jelentősételjes „MICHAEL!”, iszik egyet a tiszteletére.
Nagyon szeretem a 80-as években készült filmeket, de ez valahogy eddig kimaradt. Talán tudat alatt sejtettem, hogy ez nem nekem való mozi. Igaz sosem kedveltem a vámpíros filmeket és ezzel a filmmel sem szakadt meg ez a tendencia. Tény; ez egy kultikus mű, de számomra egyáltalán nem okozott nagy élményt.
A hangulata még úgy ahogy érdekes volt, de a sztorija nem. A színészi munka rendben volt, a sok fiatal színész most már felnőttként nem sok vizet zavar, bár volt mindnyájuknak néhány érdemleges filmes munkája, de egyik sem lett igazi sztár. Kiefer Sutherland is már inkább csak a tévés produkciókban hasít, mozikban nem kap említhető lehetőséget.
A nosztalgia, a humor(!!!) és a hangulat miatt jár neki a 10 csillag. Nagyon jól szórakoztunk rajta. Azért a vége az öregemberrel rendesen üt… XD