Az angyalok is esznek babot (Sonny Abernathy 1.) (1973) 73% 82★

Régi vesszőparipám Az angyalok is esznek babot kapcsán, hogy Giuliano Gemma nem Hill-helyettes, hanem egy Hillnél még natúr komikusként is összetettebb, sokszínűbb figura, aki mégis képes több figyelmet irányítani Spencer karakterére: ez a film a Spencer-Hill univerzum egyik legjobban összerakott, legideálisabban balanszolt mozija, történetesen Hill nélkül…

Bámulatos ugyanis, hogy Gemma mennyivel nagyobb bohóc, mint Hill, mégis mennyivel emberibb, mint szőke kollégája. Mégsem mondanám, hogy bármelyik duómoziban lecserélném egymásra a két színészt, inkább úgy fogalmaznék, szívesen néznék még több Gemma-Spencer produkciót.
Nemcsak Gemma – számomra – szerethetőbb jelenléte teszi igazán kellemessé ezt a mozit, hanem az általa Spencerre gyakorolt pozitív hatás is. Kedvenc óriásunk önfeledtnek tűnik, változatos formát hoz, mintha kimozdulna a Hill által mindig is kicsit sakkban tartott karakteréből. Jobban hasonlít a szólófilmjeiben látható abszolút önjáró figurákra, akik nem szorulnak arra, hogy egy okos és szép, higgadt, energikus fiatalember ellenpólusai legyenek. Gemma és Spencer között mintha cserélődnének ezek a tipikus karaktervonások, szituációtól függően bármelyik képviselheti a józan észt, a talpraesettséget, magabiztosságot – de sosem annyira extrém mértékben, mint némelyik Hill-karakter.
A mozi legnagyobb csodája azonban a miliője, amit rettentően szépen faragtak meg. Harapható a harmincas évek hangulat, annak ellenére hitelesen vintage, hogy közben átélhető és gyakorlatias is. Minden bizonnyal ez az egyik legidőtállóbb történelmi közegben játszódó korabeli olasz vígjáték. Elvileg folytatása is van, fenem is rá a fogam…

Végeredményben nálam ez a produkció bőven egy etalon a Spencer életműben, szorosan a Mindent bele fiúk! mellett. A hét pont tárgyilagos, de mint írtam már sokszor: néha a hetesek a legszerethetőbb filmek.

Szerintem jópofa film volt, ami másabb mint az eddigi Bud Spencern filmek. Gemma nekem az elején kicsit furcsa volt, de végül is jó csapat lett a két emberből.

Furcsa, hogy Bud nem Terrence-szel csinálta meg ezt a filmet, hisz ugyanazt az ugrálós karaktert kellett volna hozni, mint az összes többi közös filmjükben. Annyiban lett így más a film, hogy így egy idegesítő színész lett a társ.
A történet elmegy, de lehetne viccesebb is.

Imádtam. Nem értem, hogy miért maradt ki eddig nekem ez a film, mert annyira az én filmem, hogy az hihetetlen! Úgy imádtam az egészet ahogy van, kedvenc korszak, kedvenc színész és a történet is imádnivaló. Jól lehet szòrakozni rajta, ajánlom mindenkinek :D

Hozta azt a színvonalat, amit megszoktam a Bud Spencer főszereplésével készült filmektől. Remek érzékkel tette könnyeddé a gengszterekkel és leszámolásokkal teli húszas éveket, valamint felvonultatott egy fiatal, pimasz és nagyszájú főhőst, akit akár Terence Hill is eljátszhatott volna (némelyik jelenet eszembe is juttatott tőlük közös filmeket), de Giuliano Gemmának is jól állt a szerep és a számtalan önálló vicces pillanata mellett Bud Spencerrel is ütős (hahaha :D) párost alkottak. Kellemes, szórakoztató kikapcsolódás volt egy nyári szombat délutánra.

Kicsit furcsa, de egészen kiváló atmoszférával rendelkező Bud Spencer film. A régi város, a lerobbant lakósor a pinceboltokkal nagyon jól működik, és ehhez a film a szokásos (bár talán néha kicsit sötétebb) humort és akciót alkalmazza.

A Spencer – Gemma pàros jól belekerül a gengszterek èletèbe. Nekem a vège felè kicsit a Különben dühbe jövünk egyes rèszei jutottak eszembe, időben elèg közel is van a 2 film.