Alita: A harc angyala (2019) 167

Alita: Battle Angel
122' · amerikai, kanadai, argentin · akció, sci-fi, kaland, romantikus, thriller 16

Évszázadok múlva a jövőben, Iron City roncstelepén egy kiber-doktor, Ido, rábukkan a magára hagyott, eszméletlen kiborglányra, Alitára, és magával viszi klinikájára. Magához térve, Alita képtelen felidézni, kicsoda ő, és a világról sincsenek ismeretei; minden új élményt jelent számára. Próbál… [tovább]

magyar
angol

Szereposztás

Rosa SalazarAlita
Eiza GonzálezNyssiana
Jennifer ConnellyChiren
Michelle RodriguezGelda
Ed SkreinZapan
Christoph WaltzDr. Dyson Ido
Mahershala AliVector
Casper Van DienAmok
Keean JohnsonHugó
Lana CondorKoyomi

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 22

Várólistára tette 192


Kiemelt értékelések

LoneWolf 

Összegezném a filmet tömören.
Mindenki: Alita, NE!
Alita: Alita, DE!
Bővebben? Nos, a sztori ugyan nem egy nagy eresztés, hisz nincs benne semmi, amit ne láttunk volna már százszor, kezdve a poszt-apokaliptikus cyberpunk világon át, az emlékezetét vesztett főhősig, de valahogy mégis remekül működik. Persze minden mozzanatában érződik rajta a manga / anime alap, de valószínűleg ezért is élveztem annyira. Maga Alita figurája szépen fel lett építve, simán tud hozzá kötődni a néző úgy, hogy közben nem próbálják állandóan az arcodba nyomni, hogy „Ő egy NŐ és ezért szeretned és tisztelned KELL!” Konkrétan a kezdeti aranyos kis butuskából eljut a „Szétszedek mindenkit a pi**ába!” szintre, ami nagy fordulatokkal, látványos akciókkal, csöppnyi humorral, meg a számomra kissé túltolt romantikus nyáladzással lett tálalva.
Utóbbit leszámítva igazán hatásos kezdet, így őszintén várom a folytatást, szóval ne dőljetek be a kritikusok lehúzásának, mivel a csinos, de annál veszélyesebb androidunk kalandja simán megéri, hogy moziban nézzük.

2 hozzászólás
Chriss 

Bevallom, kicsit tartottam tőle, hogy nem élőszereplős lesz, de a végén azt vettem észre, hogy sokkal jobban élvezem. Izgalmas, mozgalmas, és annyi felesleges lelkizést sem vittek bele. Alita karaktere szerethetőre sikerült :) Legalábbis én nagyon megkedveltem őt :)

4 hozzászólás
Filmdoki 

Látványos, pörgős, de engem annyira nem fogott meg. Nem ismerem a mangát, szóval önmagában tudom értékelni. Így pedig tényleg azt lehet mondani, hogy nagyon leegyszerűsített történet ez az én keresésről. Érzelmileg szinte egyáltalán nem rántott be a film, így 120 percen át ültem fapofával, vagy épp kissé merengően, hogy milyen jó lenne, ha már a stáblista pörögne. Ugyanis én rendesen megéreztem a hosszát. Azt alá kell írnom mondjuk, hogy a WETA odatette magát látvány terén, de engem valahogy már nem tud egy film ennyivel hanyatt vágni. Azt is el kell ismernem, hogy Alita nagyon cuki, számos aranyos megmozdulása van, viszont a nővé érése is elég takaréklángon volt bemutatva. Érdekes film lehetett volna, mi több, Cameron miatt még kultikus is, viszont megmaradt egy mezei látványos blockbusternek, amit bárki elkészíthetett volna.

LukeSkywalker 

Egy újabb kidolgozatlan, lebutított hálivúdizált történet totálfelesleges CGI nyállal nyakonöntve.
Hogy lehet, hogy 2009-ben, 10 évvel(!) ezelőtt sokkal élethűbb computer animációt tudtak megalkotni az Avatarnak? Az Alita sok helyütt egyszerűen béna. Én vártam a nagy revelációt, hogy felkiáltsak, “azta, ilyen fotorealisztikus cégéít még nem láttam!” De láttam. Évekkel ezelőtt.
Nem értem, miért kellett a csaj arcát animálni? Sokkal jobban tetszett volna, ha csak a robotteste compan., vagy a szemeit nagyítják fel. Egyszerűen nincs értelme. Nekem az egész film greenscreen-érzetű volt, láttam, hogy a színészek egy bazi nagy zöld stúdióban állnak és merednek a nagy semmire.
Jennifer Connellynek meg kapuzárási pánikja van, rendelt magának egy teljességgel értelmetlen, felesleges és nevetséges harisnyakötős “szexi” jelenetet. Minek? Csak hogy megmutathassa a hosszú lábait? A nő már olyan sovány és aszott, mint egy piszkafa. Én erre nem lennék büszke. Botsáska Connelly ráadásul rejtélyes módon mindig mindenhol ott van és ott terem, ahol Alita van.
A klisés lelassul-felgyorsul az akció megint itt van, úgy látszik, ezt soha nem unják meg La-Lában.
Waltz is mit keres itt? Ez a pasi csak extrém szerepekben jó, amiket Tarantino ír neki. Itt bárki eljátszhatta volna.
A kötelező mélyhangú afroamerikai karakter is megvan, szóval a diverzitásban nincs hiàny.
Voltak pillanatok, amikor már azt hittem, fog valamiről szólni a film, amikor bemegy az űrhajóba. De aztán kihoz egy új “ruhát” (tipikus csaj), és kész. És persze az amnéziája csak addig tart, amíg meg nem látja a hajót, és meg sem lepődik, hogy hirtelen mindent tud kezelni.
Na jó, hagyjuk, kevés ez a film ahhoz, hogy érdemes legyen szétcincálni. Érződik rajta a jó szándék, amivel készült, de mint tudjuk, a bizonyos helyre vezető út is…
Borzalom, micsoda ócska “filmekkel” árasztja el Amerika a világot. Ha nem adnának ki értük pénzt a nézők, talán javulna a helyzet.

4 hozzászólás
MrsCumberbatch 

Nos, van akinek tetszett, van akinek nem, de abban ugye megegyezhetünk, hogy nagyon creepy a csaj szeme? Másodszor pedig pls, mondjátok, hogy lesz második része is, mert nekem ez így eléggé wtf, lezáratlan lezárás volt.

ercypici

Én semmit nen tudtam a filmről , csak hogy Cameron rendezte( vagyis azt hittem mikor beültünk ) . Csak lekèstük az üveget, azért lett ez. Hát nekem nagyon tetszett. Annak ellenére is, hogy sok kiszámítható elem volt benne. A story végre eléggé kidolgozott. Lenne meg kérdésem , de égsz sok infót megkaptunk , a “világ vége” előtti időkből. Ezt kb minden díszítopianál hiányolom . Christoph Waltz, mindent eltud hitetni. Imádom a fickòt. Alita bajosan artatlanbòl nekem hihetően megy àt, badass harcosba, és marad még is aranyos. A látvány hihetetlen. Végre – végre, nem rángatják a kamerát össze vissza a csetepatéknàl. Nagyon szépen megvoltak csinálva a harci koreográfiák. Olyan régóta vártam már egy ilyen filmre. A szerelmi szál nem túl nyálas, kellő időt kaPott kibontakozni , hihető . A sok kiborg lény is nagyon fantázia dús volt. Jennifer Conelly bakker nem öregszik . Nem a kedvencem, hozza a szokásos hűvös szépséget. Biztos találnék a filmben hibat, ha nagyon szeretnek. De nem akarok. Nagyon tetszett, élveztem . Régóta vártam egy ilyen badass szépen koreografált verekedős filmre. Rég tetszett valami ennyire ami nem marvel ;D

2 hozzászólás
Gothic01 

Nagy remények… nagy csalódások…
Annyira vártam, hogy megnézhessem ezt a filmet, annyira felcsigáztak a kritikák, annyira bíztam benne, hogy jó lesz. Erre megint belesétáltam a szokásos csapádba; 50% látvány, 50% akció, 0% érdemi történés.

Nem számítottam rá, hogy ez a film egy ekkora kaszabolás-futam lesz, mintha csak vérbeli, hentelős horrorfilmet néztem volna, amiben előbb-utóbb mindenkit félbevágnak, végtagjaitól megfosztanak, lefejeznek vagy más módon szednek változatos méretű, könnyebben szállítható darabokra. A különbség a felvázolt kompozíció és az Alita: A harc angyala között egyedül a látványosan rózsaszínes művér hiányában ütközött ki, lévén a vagdalkozás áldozatai java részt kiborgok. Sanszosnak találom, hogy ha az áldozatok emberek, akkor 18-as karikát kapott volna, vagy ki is vágták volna az ilyen jelenetek egy részét, nem mutatták volna ennyire direktben; de mivel nem hús-vér embereket gyilkolnak, „csak robotokat” így belefér… Ami kicsit visszatetsző az üzenet tekintetében.

Alita vizuális megjelenítése tényleg rendkívül szemrevaló, főleg, miután belekerül a harcra szabott testébe, na meg nem lehet elmenni szó nélkül azok mellett a hatalmas, ellenállhatatlan mangaszemek mellett…
De ezzel ki is vesztek a pozitívumok, amiket felhozhatok a csaj javára. A karaktere miatt a történet hamar unalmassá vált, többnyire a következő szituációsor ismétlődött:
Mindenki: ALITA, NE!
Alita: DE! *meg se várva a következő szót, megy a saját feje után*
Amitől némileg Beethoven (1992) – benyomásom volt, csak az a helyzet, hogy ami egy neveletlen kutyától aranyos és vicces, az egy embertől egy idő után egyedül frusztráló….

Nem egyöntetűen utálom a féktelen karaktereket, nem erről van szó. Szeretem Lisbeth Salandert, szeretem Oberyn Martellt és Jaime Lannistert, szeretem Lyra Belaquát, szeretem Oliver Queen-t, szeretem Octavia Blake-t a The 100-ból, szeretem Damon Salvatore-t, szeretem a Macskanőt, ám a felsoroltakról elmondható valami, ami Alitáról nem. Mégpedig az, hogy annak ellenére, hogy öntörvényűek, kockázatvállalók és impulzívak, mellette GONDOLKOZNAK. Menet közben is meg meg is állnak mérlegelni, ha arra van szükség. Tehát, ha teszem azt az útjukba akad egy fal, amit meg is lehetne kerülni, ha szánsz rá egy percet, hogy észrevedd a végét, akkor a felsoroltak kikerülik, Alita meg hezitálás nélkül, ököllel belerobban a közepébe. Engem javarészt a viselkedése egy nem igazán tanulékony kisgyerekre emlékeztetett, akibe minimális kockázat- és következményfelmérési készség sem szorult. Aki után hiába sikoltozik az anyja-apja, hogy vigyázzon a jeges lépcsőn, mert le fog esni, ő továbbra is szalad, megcsúszik, legurul, kifordul a bokája, eltörik a karja. Csak az ilyen kisgyerek jobb esetben másodszorra nem fog nekiállni rohanni az ominózus lépcsőn, ha a saját kárán is… de tanul. Alita nem képes erre. Szó szoros értelemben összetörheti mindenét, darabokra szakadhat, akkora kárt tehet minden alkatrészében, hogy nincs az a csodatudós, aki újra összerakja, akkor is esztelenül megy a feje és a pillanatnyi érzelmei után a darabológép közepébe. Mert miért ne? Mert mi van ha felnyitják, mint egy konzervet? Ugyan, olyan biztos nem történhet… Ha meg megtörténik, akkor sírunk, ameddig egy idióta fel nem kapar minket, és lehetővé nem teszi, hogy folytassuk a hülyeségünket. Egyszerűen nem tudja, mikor kell befogni, és nyugton maradni a fenekén. Erre pedig nem magyarázat, hogy azért ugrik fejest minden konfliktuslehetőségbe, mert harcos, ez a magyarázat pont ellentétben áll ezzel, mert egy harcos nem ész nélkül vagdalkozik, ameddig lecsapják kezét-lábát, hogy ne tudjon tovább menni, hanem ennél sokkal logikusabban viselkedik. Ilyen mentalitású emberekre hogyan lehetne háborút, bármilyen célbeteljesítést építeni? Hirtelen, instabil, túlbuzgó. Szinte félelmetesen a pillanat és az érzései foglya.

A szerelmi szál nekem fura volt, nem láttam semmi okát, hogy közel kerültek egymáshoz a sráccal azon túl, hogy a forgatókönyvíró ezt akarta. Megzabolázhatatlan, racionalitást nélkülözően, tapadósan rajongó szerelem egy csettintésre. Az első percétől nem illet a megjelenített világhoz, a felvezetett alapsztorihoz, és gyanítom, hogy azért kellett bele az a nevetségesen sok vagdalás, hogy végül ezt ellensúlyozzák, hogy ne lehessen ráfogni, hogy „tinis”. Közben meg maga a film is olyan mindent vagy semmit elven működik, mint Alita, ha szerelem, akkor belefulladsz a nyálba, ha harc, akkor úgy érzed, mintha egy darálóba estél volna. Ez a mindenféle átmenetet nélkülöző mentalitás meg végeredményében pusztán csak összeférhetetlenséget hoz, a filmet olyan puzzle darabokká szeleteli, amiket nem lehet összeilleszteni.

A sztori a „vágni kell” kényszer közepette elvész. Oké, van egy nyomorgó réteg, aminek a tagjai fel akarnak jutni a levegőben lévő gazdag városba, ezért mindenre hajlandóak, amit a fejesek kihasználnak… De annyira semmilyen, annyira sekélyesen lett ezzel a témával foglalkozva, hogy a benne rejlő potenciál egyszerűen elúszott. Az ellenség? Az meg kicsoda? Tudunk róla valamit? Semmit, bár Alita nem is igazán akar vele leszámolni, helyette lecsapkodja az útjába akadó bábjátékokat, és ezzel kellemesen eltölti az időt. Ezt a kerge félelemnélküliséget felhasználhatta volna arra, hogy akkor nekimegy ennek az egész, romboló rendszernek a fejének, és változást hoz… de ahhoz ugye megint gondolkozni kéne, meg akkor nem lehetne 4-5 másik filmen keresztül nyújtani a cselekményt, bízva benne, hogy valamikor csak történik valami érdemleges, vagy legalábbis csak befejeznek normálisan egy részt.

Nem jött be, hogy ekkora lázadónak igyekeztek bemutatni ezt a lányt, miközben lényegében nem csinált semmit. Olyan „engem az utca nevelt, ameddig kilógtam a barátnőimmel elszívni egy cigit a parkba, de rohantam is haza a szüleim első hívására, nehogy nagy bajba kerüljek” beütése volt Alitának is meg a filmnek is. Lázadozunk, csapkodunk, hisztizgetünk… de aztán csak nem rúgunk ki valami tényleg fontossal a hámból, ami túlmutat a gyerekes pattogáson, csak nem fordulunk a rendszer ellen, hanem csináljuk, amit a rendszer elvár.

3 hozzászólás
Luna

Szerencsere olvastam a mangat, nagyjából 3 éve, es, bár a történet kicsit kusza volt azért szerintem nem olyan szánalmasan rossz. A harcokat nagyon élveztem benne, es a poénok is néha jók voltak. A manga pedig igazan úttörő volt a műfajban, és örülök hog, hogy megfilmesitettek. Remélem lesz folytatás kíváncsi vagyol hogyan oldják meg meg a többi kötetet, elvégre az alapsztori 9 kötetes a film pedig az első 3at dolgozza fel. :D

mandu 

Mióta valaki azt mondta, hogy hasonlítok Alitára, meg akartam nézni a filmet, pedig tudtam, hogy nem az én műfajom. Végül persze (szokás szerint) igazam lett, ami miatt lehet utálni, máglyán elégetni, megdobálni az ablakomat paradicsommal, vagy fogpiszkálót dugni a nagyujjam körme alá, de a tényen nem fog változtatni, hogy ez egy elég középszerű film, aminek az alapötlete nem lenne rossz. Biztos volt valami céljuk a készítőknek, de nekem nem sikerült rájönni. Lekötött, de nem különösebben élveztem.

3 hozzászólás

Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján