A 16. századi Velencében járunk. Bassanio fiatal, nemesi származású barátjától, Antoniotól egy nagyobb összeget kér kölcsön, hogy elhajózhasson Belmontba, és megkérhesse a szépséges Portia kezét. Azonban Antonio minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Felkeresik hát a zsidó uzsorást,… [tovább]
A velencei kalmár (2004) 55★
138' · amerikai, egyesült királysági, olasz, luxemburgi · dráma, romantikus 16
Képek 7
Szereposztás
Al Pacino | Shylock |
---|---|
Jeremy Irons | Antonio |
Joseph Fiennes | Bassanio |
Lynn Collins | Portia |
Zuleikha Robinson | Jessica |
Kris Marshall | Gratiano |
Charlie Cox | Lorenzo |
Mackenzie Crook | Launcelot Gobbo |
Heather Goldenhersh | Nerissa |
Gyártó
Avenue Pictures Productions
Movision
UK Film Council
Film Fund Luxembourg
Delux Productions
További gyártók
Kedvencelte 3
Várólistára tette 60
Kiemelt értékelések
Rá kell jönnöm, hogy szeretem Shakespeare műveit. Bírom, hogy mindegyikben ott egy csavar, mint most a nők álöltözete. A tárgyalás rész tetszett a legjobban. Hogy kitoltak az öreg zsidóval! Hahh!
Nem is tudom miért nem láttam még eddig ezt a filmet, hiszen a kosztümösöket is bírom. Jól esett megnézni és örülök, hogy ezt a történetet is megismertem.
Az egyik kedvencem Shakespeare-től a Szentivánéji álom után. Megvallom, kicsit nehéz helyzetben van a film, mert számomra az etalon a Pesti Színház előadása, Valló Péter rendezésében, Kern Andrással a főszerepben. Úgy érzem, hogy Michael Radford, a film rendezője kicsit biztonsági játékot játszott, a történetet meghagyta saját korában, és mint valamiféle szakrális tárgyat, úgy óvta meg azt mindenféle humortól. Pedig van benne az is bőven, amellett, hogy mindez egy kőkemény dráma, amely ma is aktuális. Kicsit idealizálttá tette a film cselekményét és szereplőit, példának okáért nem igazán jött át, hogy a Jeremy Irons által megformált Antonio tud gonosz és kegyetlen lenni, már ami a zsidók élcelődését illeti. (És hát a történet magva innen fakad, Shylock ellenszenvét is ez táplálja.) Nagyon sok érdekes témát vet fel a film, amiről annyira jó lenne valakivel beszélgetni (csak kár, hogy az ismerőseim körében nem szeretik annyian a színházat). Kedvencem, akár csak magában a drámában, maga a bírósági jelenet, no meg Shylock monológja, ami szerintem a drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása.
Erre nem tudok kevesebb csillagot adni. Emlékezetes színészi alakítások (különösen Al Pacino), olyan film, ami teljes mértékben kihozza Shakespeare zsenialitását.