Az idősödő Stanley kimaradt a középiskolából, és 38 éve az Oscar's Chicken and Fish gyorsétteremben dolgozik éjszakai műszakban, évtizedekig a kiadó ablakon keresztül figyelve, hogyan megy el mellette az élet. Amikor 38 év után felmond, és a kilépésre készül, az utolsó hétvégéjén meglepő… [tovább]
A végső műszak (2020) 9★
Szereposztás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 20
Kiemelt értékelések
Utáltam a befejezést, nem hagy nyugodni, de hát ez a lényege. Pedig ilyesmi nap mint nap megtörténik, és már meg se lepődünk rajta. Richard Jenkins bármiben játszik az mindig érdekel, tökéletesen belesimul a figura karakterébe. A történet unalmasan mindennapi, meg az emberek is benne, de azért jó lenne, ha néha a valóságban a befejezés megváltozna.
Stanley már az első pillanattól nyomorult és kilátástalan figurának tűnt, míg Jevonban ott csillogott a potenciál egy jobb, legalábbis egy más életre. És ezt a film végén spoiler , bár Jevon számomra nem tűnik hiteles karakternek, ezzel szemben Stanley minden porcikája igazi. Az, hogy nem történt meg az spoiler tulajdonképpen teljesen ésszerű, hiszen spoiler. Nekem a vége kifejezetten tetszett, Stanley spoiler
De vajon mi lett a spoiler?
A film egyébként határozottan nem vígjáték, senkit ne tévesszen meg a besorolás.
Hát, én azt hiszem, ezt nagyon untam. Valahogy nem tudtam beleélni magam egyik szereplő életébe, sorsába sem. De az is lehet, hogy az hbogo-s háttérnézés miatt van ez.
Adott egy nyögdíj előtt álló ember, aki egész életében ugyanott dolgozott, egy gyorsétteremben, valamint egy fiatal fiú, akit be kell tanítani a helyére. Mindketten elesettek, szerencsétlenek, rossz döntéseket hozók bizonyos szinten, valamint valahol egyikük sem tud kiállni saját magáért, valamint társadalom és mások által meghatározott, megszabott keretek között csak mozogni.
Bizonyos pillanatokban attól tartottam, hogy Richard Jenkins, az öreg Stanley karaktere valamelyik pillanatban összeesik, és szimplán meghal, mert annyira ramaty állapotban volt már. Egyikükre sem figyel igazán senki, nem azt hallják meg, amit mondanak, amit szeretnének, hanem ami a másik szereplő fejében van. Egyszer is bőven sok volt.