A szürke ötven árnyalata a világszerte hatalmas karriert befutott bestseller várva várt filmváltozata. Kiadása óta az Ötven árnyalat trilógiát 51 nyelvre fordították le, és több mint 100 millió példányt adtak el belőle nyomtatott és digitális formában, és ezzel a trilógia bekerült minden idők… [tovább]
A szürke ötven árnyalata (A szürke ötven árnyalata 1.) (2015) 619★
Képek 9
Szereposztás
Gyártó
Focus Features
Universal Pictures
Streaming
Amazon Prime
SkyShowtime
Kedvencelte 52
Várólistára tette 65
Kiemelt értékelések
Először is: hol a BlackBerry? Mi az, hogy azt a rohadt iphone-t nyomkodja Dornan? A három kötetben többször szerepel a BlackBerry szó, mint az hogy szeretkezés. Őszinte leszek, ezer éve nem nevettem ennyit egy filmen. De komolyan. Annyira borzalmas, hogy az már vicces. Ahogy Dakota véresre rágja a szája szélét, oly módon, hogy egy kínai kopasz kutya szexibb nyalakodás közben. Amikor a ceruzájával szórakozik, amikor elpirul, amikor forgatja a szemét. Egyszerűen agykárosodást kaptam tőle. Aztán ott van Kriszcsön. Idézem: „Bébirépám, én nem szexelek, én baszok.” Ezek a baszok és ragozásai annyira viccesek voltak. Jaj, és Jamie gödröcskéi, amikor egy picit is mosolyog. Jézusom, sírásig nevettem.
Komolyra fordítva a szót: ez a film semmit nem ér, rém unalmas, semmi valóságalapja, egyáltalán nem könyv hű, a romantika egy ismeretlen fogalom, a parancsolgatás olyan szintjeire jutunk el, amiről álmodni se mertünk volna, végül pedig hol marad a szinkronból a szentséges basszantyú?! Anasztézsa meg Kriscsön egy idő után nagyon kevés volt.
Magyarul: szar
Ui: figyelmeztetés: Dakota Jonhson mellbimbói hét és fél percenként láthatóvá válnak, és támadnak!
Hol kezdjem? Annak kifejezetten örülök, hogy az akciók (többnyire) sötétben zajlottak, így csak a lihegést meg a nyálas aláfestő zenét lehetett hallani. Bevallom másra számítottam, mert egy alapos SM-hez minimum Marilyn Mason járna, vagy valami ütősebb zene, de úgy látszik, írónőnknek van egy kis fogalomzavara amellett, hogy brutálisan sivár lehet a nemi élete, ha ilyen gyerekes fanfictionökkel tudja csak kielégíteni magát (a könyvet nem olvastam, így ha az irodalmi magasságokat dönget, elnézést kérek).
Az szado-mazo ha valakinek pamut bugyival, vagy nyakkendővel kikötik a kezeit? He? Ecetes szögesdróttal, öcsém! A jégkockataszigálás és a tollpihével való simogatás sem SM, bocs. Az meg, hogy megy itt az utasítgatás, hogy „Tedd a kezed a fejed fölé! Hajolj le!” és ilyenek… hát ilyen egy átlagos testnevelésórán is elhangzik… És még folytathatnám a sort, de nehogy már én adjam itt a tippeket!
A dominanciát sem láttam a butus szépfiú karakterében. Attól mert valaki kő gazdag és tőmondatokban beszél még nem domináns (kivéve ha Putyinnak hívják). Ez a kis liba meg valami hiperérzékeny kiéheztetett szuka lehetetett, mert már attól elalélt, ha valaki rálehelt.
Végig abban reménykedtem, hogy az Anastasia lakásában felakasztott fekete országúti bringa végre lekerül a falról és a film hátralévő részében azt mutatják, ahogy suhan az úton. (Amúgy bringát nem lógatunk a falról! Szadizmus!)
…
Ó, 1:45-nél vettem észre, hogy a sofőrt vagy mit Max Martini játssza. Nyehh… ki kellett volna cserélni Jamie Dornannel… lehet, akkor két csillagot adtam volna. Így csak egy jár. A bringának, amit viszonylag sokszor mutattak (de nem elégszer).
Ui.: mi a p.csáért volt ez 2 óra 8 perces?! Nem is voltak benne szuperhősök!
Uui.: CKR-t tényleg csak egy mondatért alkalmazták?
Uuui.: A végén lévő seggrepacsinál csak nekem ugrott be Ludas Matyi?
Ilyen lehet az, amikor egy buta nő találkozik egy beteg férfival. A rendezés és a forgatóköny borzalmas, akár a két főszereplő. Ezek az alakítások kb. egy karrier végét jelentenék normális esetben. Először a huszadik perc környékén akartam kikapcsolni, amikor telefonon beszélgettek. Hát az a jelenet ultragáz volt, amire a magyar szinkron még rátett egy lapáttal. Ennyire rossz, kusza filmet rég láttam már. Egy percig sem szórakoztatott, igaz nem is vártam tőle semmit, tehát nem csalódtam. Az egyetlen említésre méltó pozitívum a zene volt.
Röviden, tömören: borzalmas. A színészek szörnyűek, a történet semmi. Dramaturgia nulla. Számomra még mindig felfoghatatlan, hogy lett ekkora sikere.
Évek után végre rávettem magam, hogy megnézzem ezt a filmet, és őszintén szólva meglepődtem. Mármint nem, ez a film nem jó. Egyáltalán nem jó, toxikus, és egyébként a fele pornográfba hajló szexjelenetek tömege. A párbeszédek végtelenül buták, rengeteg jelenet egyszerűen csak kínos, és nincs rá más szó. A zenék so-so működnének, de néha még azok is annyira nem harmonizálnak a képpel, hogy még azon is nevethetnékje van az embernek. A színészek arcáról süt, hogy nem akarnak benne lenni ebben a filmben és minden percét utálják, minimális erőbedobással próbálnak valamit játszani, és nem tudom őket hibáztatni érte. Szóval amúgy ne nézzétek meg, és ez a legfontosabb üzenete ennek a kritikának. Én is csak azért néztem meg, mert javíthatatlan filmes mazochistaként szinte már cikinek éreztem, hogy a szürke kimarad az életemből.
Ami meglepett, hogy ezzel a filmmel amúgy messze nem az a legnagyobb baj, amire számítottam. Dióhéjban, az volt a koncepcióm, hogy egy toxikus, abúzívba hajló, birtokló srác kihasznál egy naiv, butácska lányt, és ez lesz romantizálva. Ehhez képest… utálom ezt mondani, de csak a film ismeretében (a könyvet nem olvastam, esélyesen nem is fogom – el tudom képzelni, hogy ott sokkal problémásabb az egész a másik oldalról is, ezt most nem szeretném figyelembe venni), Christian sok szempontból a kevésbé gáz ebben a kapcsolatban.
Ez pedig azért van, mert a film nagy részében kettejük közül ő a korrektebb. Igen, egyértelműen nem egészséges az attitűdje. Igen, vannak elemek, amikben tényleg gáz, és tényleg toxikus a viselkedése (ha valaki az én autómat adná el a beleegyezésem nélkül, még ha vesz is egy újat, ott nagy bajok lennének, és az sem oké, hogy megsértődik, mikor a másik a megkérdezése nélkül utazik). De igazából nagyon sok mindent lefektet Ana előtt. Elmondja, mit tud nyújtani a kapcsolatban és mit vár, határokat szab meg, és bíztatja a másikat, hogy ugyanígy jelezze a saját határait (tehát igazából nem egyoldalú a kommunikáció, figyelembe veszi, hogy a másik mit mond). Egy ponton még arra is hajlandó, hogy egy szinten beavassa a saját határainak okaiba Anát (az okok pedig traumák, amikkel nagyon nehéz megbirkózni). Ráadásul a film elején egyértelműen közli, hogy teljesen el tudja fogadni, ha a másik nem tud alkalmazkodni, és inkább megszakítja a kapcsolatot (ismét, nem tudjuk, ezt mennyire tartotta volna be, de most tegyük fel, hogy igen). Ez már úgy… önmagában jobb, mint mondjuk a Miután sorozat férfi főszereplője, aki csak kiszámíthatatlan, abúzív és még birtokló is.
Ana pedig ezekből semmit nem tart tiszteletben. Folyamatosan túllöki a másikat minden határán, nem hajlandó kommunikálni. Nem hajlandó elfogadni, hogy a másiknak traumája van, de folyamatosan elvárja, hogy alkalmazkodjon hozzá. Nem akad ki a tényleg problémás elemeken a kapcsolatban, ellenben sokszor megalázza a másikat olyan részletekért, amik viszont tisztázva voltak, és amiket sok esetben ő akart megtudni. spoiler Zavarja, hogy a másik nem nyílik meg neki, de közben folyamatosan döntöget le mindent, ami egy bántalmazott embernek biztonságérzetet ad (ha valaki ötször elmondja neked, hogy nem érzi jól magát az érintésektől, akkor nem, nem oké folyamatosan erősködni, hogy "de a normális párok megérintik egymást"). És a film abszolút nem veszi figyelembe, hogy itt a látszólagos hatalmi dinamika ellenére igazából nem Ana az, aki a gázabb helyzetekbe kerül, hanem pont fordítva. Végig ő a szempontkarakter, az áldozat, és ez ilyen formában nagyon bosszantó.
Összességében, még egyszer megerősítem, ne nézzétek meg, mert amúgy nem jó film, olyan, teljesen agykikapcsolós, és plotot is csak erősen hunyorítva találni benne. De továbbra is meglepő volt, hogy a legproblémásabb elemnek Anát, és a szemszöget tartom, nem magát a BDSM szálat, vagy Christiant.
A zenék közül volt, ami tetszett. Igazából én rühellem az olyan életképtelen embereket, mint Anastasia, Christian számomra kicsit sem szexi és az sem érdekelt, hogyan beszélik meg a szerződésüket. Az eleje hitvány, a közepe unalmas, a vége nem tartogat semmit, ami miatt tovább szeretném nézni. Én egyébként vallom, hogy ezt a témát jól is feldolgozhatták volna, de ez valami langyos, műromantikus és kicsit sem erotikus állóvíz. És tudom, hogy hivatalosan nem létezik az a bizonyos kémia, de a szereplők néha olyan undorral néztek egymásra, mintha menten rókát kergetnének a másiktól. Valamilyen történetet vagy érdekes cselekményt elviselt volna a film. Meg egy másik férfi főszereplőt.
Először is leszögezném: nem azért kapott csak 1 csillagot, mert divat leszólni ezt a filmet. A Twilightot is divat leszólni, nekem mégis nagyon tetszett, szerettem a könyvet is és a filmet is.
Eszem ágában sem volt megnézni ezt a filmet, méghozzá azért nem, mert arra gondoltam, hogy ha esetleg valaki megkérdezi, hogy láttam-e, nyugodt szívvel, fintorogva mondhassam el, hogy NEM! Ám közbeszólt a férjem, aki azt mondta, szeretne írni egy filmes kritikát, én pedig azt mondtam, írok róla könyvkritikát, ha elolvastam. De meg is nézem vele…
A szereplők hatalmas nullák. Az arcukon semmi érzelem, a jelenetek ezáltal nem élvezhetők és semmitmondóak. „Most megütlek.” – „Jó, üss.” (facepalm)
Egyébként meg abszurd az egész. Kétszer találkozom valakivel, aki harmadik találkozásnál bevezet az ő kis beteg világába. Kétszer találkozom valakivel, aztán felhív részegen, én pedig szaladok a megmentésére? Mindkét esetben hátradőlnék a fotelomban, röhögnék az illetőn és élném tovább boldog kis életem nélküle.
Meg egyébként is… A szűz, stréber kislány meglát egy helyes pasit és már lihegve készíti az interjút? Annyira hülyén lett megoldva az egész… Legalább párszor összefuthattak volna, mielőtt hanyatt vágódnak egymásnak. Meg egyáltalán… Christian szájából olyan szavak hangzanak el az első és második találkozás alkalmával is, hogy csak néztem: milyen elcseszett ember mond ilyet egy idegennek?
Egyébként, ha kivesszük az erotikus(nak épp nem mondható) jeleneteket, valaki elmondaná, mi marad a filmben? Semmi cselekmény. Ha a szereplők arcán nulla érzelem, miközben bármit tesznek, a nézőkből hogyan és mit szeretnének kiváltani?
Nem volt csalódás, mert olyan sz.r, mint gondoltam.
Kövezzetek meg, de nekem ez egy kicsit tetszett. Bár elismerésem, mert Dakota Johnson szerepét személy szerint én tutira nem vállaltam volna be. De meg kell hagyni tehetséges.
Jamie Dornan nekem abszolút nem álom pasi, nem látok benne semmi szexit, egyáltalán nem az esetem.
A filmsorozat többi részének is adok egy esélyt, itt a példa, hogy 5 éven keresztül halasztottam a megnézést és tetszett. Hátha. Egy próbát megér.
Jézusom, valami baj van velem. xdd Nekem ez miért tetszett? Eskü nem volt olyan rossz, mint ahogy beharangozták. Meg nem mondom miért kötött le, de valamiért mégis.
Népszerű idézetek
Christian odaadja Anának a vadiúj ajándék kocsinak a kulcsát.
Ana: De Christian, ez egy kocsi.
Christian: Hogy kiszúrtad!
José: I don't know when I'll have the courage to do this.
Ana: Do what?
José: Ana.
Ana: No.
José: I like you.
Ana: You do?
José: Very much.
Ana: Oh my God.
Népszerű triviák
Amikor szóba jött, hogy megfilmesítik A szürke ötven árnyalata könyveket, rengeteg színész felmerült a jóképű főszereplő szerepére, többek között Ian Somerhalder is. Erre utal az a jelenet a sorozat nyolcadik évadában, amikor Damon épp A szürke ötven árnyalata című könyvet olvasta.
Kapcsolódó filmek: A szürke ötven árnyalata (2015) · Vámpírnaplók (2009–2017)
Folytatása
Összehasonlítás |