A főszereplő lány gyermekkorában tiltott érzéseket táplált barátja iránt, most mégis – hosszú idő után – visszatér régi közösségébe, amely egykori vétségéért kitagadta őt. A találkozás feltámasztja a két nő emlékeit; újra szenvedélyre gyúlnak, és felfedezik a hit, valamint a szexualitás határait.
A rabbi meg a lánya (2017) 75★
Képek 8
Szereposztás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 97
Kiemelt értékelések
Már régóta kíváncsi voltam erre a filmre, és mikor kedvem és időm is lett rá, belevágtam. Épp megfelelő hangulatban találkoztunk. Mindkét Rachelt kedvelem, és most sem okoztak csalódást. Szerintem maximálisan jól működött köztük a kémia. A filmet nem találtam unalmasnak és vontatottnak, de az is igaz, hogy sokszor biztosan nem tudnám újranézni. A zsidó vallásba is betekintést nyerhetünk. A romantikus vonal is szépen bontakozott ki, az érzelmeket teljesen természetesnek találtam, nem volt erőltetett egyetlen rezzenés sem a két lány között. Dovidot pedig nagyon jó embernek tartom, aki felismerte a szabadság erejét, és ezt meg is adta a feleségének. Mélyen empatikus, igazi barát.
Sokféle oka van annak, hogy nem tartom magam hívő embernek. Ez a felület nem is az okok részletezésére szolgál. A vallás szigora itt is megmutatkozott. Korlátozta szereplőink életét, emberi létéből fakadó vágyait. Épp ezért számomra lassúfolyású filmnek tűnt az elején. Utólag rájöttem, hogy így érzékibb és van a felszín alatt, mint azt elsőre hittem. Örülök,hogy végül győzött az igaz szerelem.
Sokáig nem néztem meg a filmet. Kicsit tartottam tőle.
De azt el kell mondanom, hogy bele szerettem Rachel Weisz-be. (Nem mintha eddig nem lett volna nagy kedvencem)
Rachel Weisz annyira fantasztikus volt és sexy! Ő miatta már érdemes megnézni a filmet. Másik Rachel is jó volt.
Nekem nagyon idegen volt a filmben a környezet, a szokások és a vallás. De persze ez nem hiba.
A szexjelenet pedig pont ízléses volt.
Nem a legjobb film, de egynek elmegy.
Lassú, de nem vontatott vagy akadozó film; ez nem lehetne eseménydúsabb. Reálisnak tűnik, bár a vallási részhez hozzá sem tudok szólni. Érdekes volt belelátni ebbe a részébe is. A színésznők közül érdekes módon nekem most McAdams tetszett jobban; szerintem jól állt neki ez a szerep. Weiszt kicsit semmilyennek éreztem. Dovid karaktere is érdekes volt. Nem olyan film, amit valaha újranéznék, de számomra tényleg érdekes volt.
Háttérzajnak blogolás mellé elment, amúgy valahogy nem jött átt. Pedig IMÁDOM mindkét színésznőt! Többet várok a regénytől, ami viszont a film miatt jelentősen hátracsúszott a TBR-listámon.
Trailer alapján annyira vártam, hogy még a könyvet is elolvastam a premierig. Az nem tetszett, de ez sem szegte a kedvem, biztos voltam benne, hogy két ilyen csodás főszereplővel ezt nem lehet elrontani. Mondjuk nem is lett teljesen nézhetetlen, csak épp semmi extra. Volt néhány jó jelenet, a kémia is működött köztük, csak épp az egésznek nem tudom, mi értelme volt. Az igazi, nagy konfliktusok kimondatlanok maradtak, mintha az egész film megmaradt volna egy nyugvóponton, és akármi történt, nem mozdult el innen. Nem volt íve, nem fejlődtek a karakterek, változatlan maradt minden és még abban sem vagyok biztos, hogy tudom, miért.
Pontosan nem tudom, hogy azt, amit láttam bármennyire is sikerült megértenem vagy sem, azonban jelen álláspontom alapján azt mondanám, hogy újranézős és utána olvasós. És mások figyelmébe is ajánlós.
Elképesztően csalódtam ebben a filmben, abszolút nem azt adta, amire számítottam. Úgy érzem, minden mozzanatból nagyon keveset kaptam, az összes szál kidolgozatlan, nagyon vékonyan szaladnak egybe. A vége is borzalmas, és az egésznek túlságosan is szomorú hangulata volt, és bár tudom, hogy úgy kellett lennie, mégis úgy gondolom, hogy ez már túl komoly volt. Túl komoly, hogy tökéletesen kirajzolódon előttem egy gyönyörű spoiler történet.
Érdekes, mit hangsúlyoznak ki ebből a filmből, pedig szerintem itt inkább három ember kapcsolatáról van szó. Az ő kimondatlan konfliktusaikról a múltból, és ennek kapcsán a feszültté váló jelenről. Illetve jobban mondva öt szereplő kapcsolata: ők hárman, a közös vallás, és a vallási közösség, amelyben élnek. És ki hol találja meg benne/általa/kívüle a maga terét. Szerintem ez nagyon érdekes volt, és talán jobb lett volna, ha errefelé kerekítik a film témájának kommunikációját. Szimbólumok, fricskák, jól elhelyezett apró humor és rengeteg érzelem van benne. Meg elfojtás. És lehetne még sorolni. Az atmoszférateremtés remek volt benne, de figyelmet kíván. Azért nem adtam neki 80%-ot, mert másnak van beharangozva, mint ami. Nekem tetszett az íve. Szerintem érdemes megnézni, csak nem úgy, mint egy leszbikus filmet.
Sokáig halogattam, mert féltem, hogy nem olyan lesz, amire a címkék alapján számítok.
spoiler
Aztán csak nekiültem, de úgy, hogy közben a lábkörmeim vágtam/operáltam. Egész film alatt kitartott ez a mívelet. X) De fele olyan undi nem volt, mint az a köpködős jelenet. DX Lol, eddig úgy voltam vele, hogy ha nagyon muszáj lenne kedvenc színésznőt mondani, akkor az Rachel McAdams lenne, de ezek után, ahogy Adrian Mole fogalmaz https://moly.hu/idezetek/398170 kicsit elhidegültem Racheltől. XD
Aki a címkék alapján magára ismer, annak érdekes lehet amúgy, bár én arra számítottam, hogy jobban bírálják majd a vallást, de hát nah… az üzenete végül is jó, emiatt ajánlanám minden begyöpösödött/fanatikus vallásos emberkének.
Ja, nem vagyok jártas a zsidó vallásban, úgyhogy nekem ahányszor mondták, hogy „legyen hosszú életed”, akkor tök azt hittem, hogy ez ilyen burkolt zsidó mondás, ami magyarul annyit tesz „takarodj a jó k. anyádba”. =D
Ui.: minek volt a nőkön paróka? :o Mondjuk Rachel-ön, míg nem mutatták, észre se vettem, sőt, még csodáltam is, hogy milyen szép a haja. X)