A nagy pénzrablás: Korea (Money Heist: Korea 1.) (2022–2022) 74% 49★

Noh én kevesen egyike vagyok, akik nem látták az eredeti sorozatot és bár ez erősen felkeltette az érdeklődésem annyira nem, hogy 48 résznek nekiessek:D Viszont arra elég volt, hogy nagyjából értsem miről is szólunk (akik látták az eredetit 5 évadon keresztül tényleg végig a pénzverdében vannak?:D). Közben hiába nem láttam az eredetit értem és érzem mi a bajuk az embereknek ezzel. Az eredeti terv ennél a sorozatnál 12 rész volt. Az talán elég lett volna, hogy minden karakterre és kapcsolatokra elég idő jusson. Így mindegyik karakter olyan kicsit semmilyen lett, mivel szerintem nagyjából szarkeverő igazgatónk kapta a legtöbb műsoridőt… Denvert csíptem a kis együgyű, de jószívű módján, ahogy apukáját is. Berlin egy igazi gennyláda, de ő tipikusan az akire azt szoktam mondani „Szörnyek nem születnek, teremtjük őket”. Egy olyan ember, aki csak az erőszak világát ismeri… ne várjuk, hogy szenté válik. Kicsit sajnáltam, hogy Nairobi múltja nem került előtérbe. A proff látszik a potenciál a karakterben, de az is látszik azzal a műsoridővel ami neki kijutott semmit sem lehet elérni, hisz ahhoz hogy az észt és a jó tervezőképességet bemutassuk idő és fordulatok kellenek, ahhoz viszont ez a hat rész kevés.
Nem volt ez rossz,de igazából mély benyomást ebben a formában nem hagyott rám. Amennyire érdekelne a sztorijuk, annyira elrettent az a 48 rész:D

Nem fogom tagadni, elfogult vagyok, mert koreai adaptáció és a casting brutál jó lett, de a forgatókönyv szinte ugyanaz, mint az eredeti, és a hézagos részek úgy állnak össze a fejemben, hogy ismerem a spanyol verziót. Mindamellett, a La casa de papel sokkal, de sokkal dinamikusabb és irtó jól fokozta és tartotta a feszültséget az emberben. Hat rész egy ilyen komplex sztorinak nagggyon kevés, főleg azért, mert nem tudnak mindenkivel és mindennel foglalkozni megfelelően, vagy legalább a főszereplőkkel, akik kulcsa a történetnek. Nairobi, Oslo és Helsinki, Moszkva… Mind annyira jó karakterek, és alig jutott rájuk idő. A Prof és a rendőrnő viszonyát kissé megalapozatlannak éreztem. A bonding nekem annyira nem jött át, spoiler. A spanyol sorozatban ez a „munkaviszony” is nagyon sok telefonbeszélgetéssel, köztük egymás agyának húzásával lett megalapozva, itt viszont az elején szó szerint mentek az eredeti forgatókönyv szerint, majd kiveszett belőle az a szikra, ahogy ugratták egymást. Az apró változtatások tetszettek, ahogy áthelyezték például saját terepre a történetet és kicsit a jövőre fókuszáltak, az egyesítés koncepciót nagyon felhype-olva néztem, és abszolút érdemes lenne ezzel dolgozni még. Viszont ezenkívül a sztori tényleg literálisan követi a spanyolt, ami az elején untatott, mert úgy éreztem, hogy ugyanazt nézem megint, de közben feltehetjük a kérdést, hogy lehet-e máshogy megvalósítani egy ilyen összetett cselekményt? Bár én nem is értem alapból, hogy a Netflix miért küldött az eredeti sikeres verzió után egy remake változatot. Vagyis értem (ez az irónia fáj is, haha, PÉNZ), de nem értem. A közepe fele viszont úgy döntöttem, hogy adok neki egy esélyt, mert a színészek által formált karakterek többsége így is annyira érdekelt és megszerettem őket, hogy legalább még egy Part 2-t szívesen megnéznék ilyen formában.

Őszintén szólva, azt hittem, komplett lesz ezzel a 6 résszel, és valahogy kicsit olyat vártam, mint a Szemfényvesztők… (vagy esetleg az Ocean's sorozat) Mindennek ellenére egyáltalán nem volt rossz, de nem hiszem, hogy most gyors iramban nekilátok a folytatásnak.

Tetszettek a kerekterek, és hogy nem húztuk az időt, inkább később bukkantak fel az előkészületek jelenetei. Tetszett, hogy Tokió a mesélő, és nagyon szerettem az apa-fia párost :) Kim Ji Hoon-t eddig csak a Flower of Evil-ben láttam, de itt, ah, ez az akcentus, meg ez a haj, és az a nagy szíve… nagyon imádtam a srácot :)

Mivel az eredetit nem láttam, nem tudom összehasonlítani, csak azt érzem, hogy ez az idő nagyon kevés volt sokmindenre, a sztori kiteljesedésére is, meg a karakterfejlődésekre is..
Azért majd valamikor szeretném folytatni :)

Nem láttam az eredeti sorozatot és nem is igazán érdekel, ezt is csak azért néztem meg, mert koreai, tehát rossz nem lehet. És nem csalódtam. Pörgős, szerethető és utálható szereplőkkel, sok fordulattal, várom a 2. évadot.

Meglepő módon ez nekem jobban tetszett, mint az eredeti sorozat, amiből az első évadot végigszenvedtem valahogy, aztán többé felé sem néztem. Nem mondom, hogy a koreai változat tökéletes, de mégis valahogy jobban fenn tudta tartani az érdeklődésemet, ami azért is lepett meg, mert egyébként kb. tényleg copy paste volt az egész. De valahogy működött és elvoltam ezzel a hat résszel most, habár nyilvánvaló, hogy a második évadban fog még jobban kiteljesülni a dolog. Egyelőre végül is pozitívan állok hozzá, így is tudom, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nem értik, hogy az eredeti sorozat a nagy többség szerint miért annyira nagy durranás.
Denver és Tokió karakterét itt jobban szerettem, még azt is meg merem kockáztatni, hogy Berlin is egy hangyányit szimpatikusabb volt, mint az eredeti sorozatban. Ami viszont tetszett, hogy tényleg koreásitották a dolgot – jó megközelítés volt az egyesítés koncenpciója, végre valami üde színfoltot láttam egy sorozatban, ami egy lehetséges jövőre koncentrált, ahol persze nem volt minden szép és rózsaszín, de érdekes volt.

Kicsit csalódott vagyok. Azt hittem, hogy más lesz mint a spanyol, de sajnos tévedtem. Egy-két dolgot változtattak benne, de amúgy? Ugyanaz mint az eredeti.