A király összes embere (2006) 68% 32★

Nagyon ajánlották, egyszer érdekes is volt, de többször nem fogom megnézni. És megerősítette bennem, mennyire utálom a politikát.

most rohanok a könyvért (amit sajnos elég hülye címmel fordítottak)

Ez elég kiábrándító volt, de mégis élveztem. Nem jó minden csontvázat kisöpörni a szekrényből, vagy is inkább úgy mondom, nem mindegy miért cibáljuk ki onnan és azt sem mindegy, hogy ezt ki végzi el.

Jack Burden kifejezetten szimpatikus volt a maga rezignáltságával együtt amellett, hogy végig asszisztált a lecsúszáshoz, de ő maga is elmondja miért azt tette amit és ahogy. Sajnáltam, mert ő maradt csak igazán egyedül a végén.

Stark nagyon sokat csúszott az indulástól, valahol megértem és értékeltem, hogy az elveiért ilyen hosszú és kétségbeejtő útra indult. Én szeretem az idealistákat, ha nem is érnek feltétlen célt úgy, ahogy tervezik, mégis megmozgatnak valamit a többiekben. Csak sajnos ez olyan, mint a gyógyítás a kórházban: hiába van egy okos és felkészült doktor, valamint egy segítőkész, jó tudású nővér, ha a beteg nem akar magáért tenni, akkor nem fog meggyógyulni.
Hiába volt a sok önfeláldozás? Nem hiszem, nem, cseppet sem. Azt gondolom lehetett volna messzebbre is jutni, de ha már annyit elér, hogy a másik öntudatra ébred, akkor már lépéselőnybe kerül. Hogy megér-e ekkora áldozatot, azt mindenki maga dönti el.

A film címe sokkal epikusabb volt, mint maga a film. Azt a féle romlási folyamot, amit vártam volna azt nem tudta úgy bemutatni. Egyszerűen nem volt elég sötétnek mutatva az a folyamat, ami megrontotta a mi tiszta politikusunkat.
Sajnos középszerű volt az ábrázolás, bár a szónoklatok tetszettek, de nagyon érződött belőle a naivitás ami kissé butává tette az egészet.