A 2022. évet írjuk. A Spacecore I. karbantartó űrhajó rutin őrjáratra indul. Az űrhajó technikusai karbantartási munkálatokat végeznek a Föld körül keringő, nukleáris fegyverekkel felszerelt műholdakon. Az ilyen töltettel ellátott szatellit javítása azonban veszélyes feladat. Nagyon veszélyes…
A Hold sötét oldala (1990) 20★
Képek 4
Szereposztás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 21
Kiemelt értékelések
Egész jó film volt. Működik a bevált séma miszerint elszigetelt környezetben valami ismeretlen gonosz settenkedik a sötétben. Nincs hirtelen előugró macska, végig csak pszichés nyomasztás megy. Minden és mindenki gyanús, van szexi külsejű mesterséges intelligencia, végig félhomály és sötét hangok. Zene alig-alig, nekem ez bejött. Aki szereti a 90-es évek hangulatát annak szerintem teljesen vállalható egyszer nézős alkotás.
Ha nem lenne nevetséges, mondhatnánk, hogy ez a film a szegény ember Event Horizonja, de hát az Event Horizon eleve a szegény ember átcsomagolt, modernizált, de attól még fél lábbal a B-kategória füstjében ténfergő Alien-átdolgozás, szóval A Hold sötét oldala ez esetben a hajléktalanok Alienje kellene, hogy legyen… Hosszú ez, de a lényeg leszűrődik belőle.
Egyrészt meglepett a mozi elindításakor, hogy én ezt a cuccot már félig-meddig ismertem, másrészt megrázó volt a felismerés, miszerint néhány hozzávetőlegesen szebbre megkomponált külső felvételét nem számítva mennyire olcsó az egész produkció. Lekopogom, hangulata van, főleg a zene remekül támogatja a történet démoni felhangjait, de a díszlet borzalmas, főleg borzalmas a színészi játék. Hogy honnan tudtak ennyi kutyaütőt összesöpörni a külső-kaliforniai színészügynökségből, nem tudom, de rögtön az űrhajó vezérlőjében zajló expozíció idején megdöbbentően kiábrándító látni az egymás után faarccal bevonuló, egyre kétségbeesett helyzetüket egyre minimalistább átéléssel prezentáló űrszakikat.
Technikai szempontból a cucc majdnem szóra sem érdemes, de ott a kilencvenes évek elején készült ennél nagyságrendekkel gagyibb, jobb nevű színészgárdával felálló mozi is sci-fi-horror kategóriában, szóval igazságtalan sem akarok lenni. Mint írtam, a hangulatot eltalálták, van a cuccban parafaktor, illetve a zárószekvencia is lett annyira hangulatos, hogy csettintsen rá egyet az ember, sőt, még a filmbe szuszakolt némileg öncélú és kicsit mégiscsak nevetséges erotikus élt is értékelni véltem, mint ötletet, hisz ilyesmi ebbe az egész űrhorror műfajba viszonylag ritkán fér bele. Az egyetlen megválaszolatlan kérdés számomra, hogy mennyire eredeti húzás a horror összetevőt nem egy idegen faj jelenlétéből, hanem spoiler származtatni. Ez ugye a későbbi* Event Horizon által is feszegetett koncepció, és nagyon érdekesnek találom mindkét film esetében, hogy a maguk felszínes módján, de mégiscsak elgondolkodtatva keverik össze a spirituális felsőbb hatalommal kapcsolatos érzéseinket a tudomány máig is végsőnek tetsző határaival, úgy mint utazás térben és időben, féreglyukakon, felülírva a fizika feltörhetetlennek tetsző, jelen tudásunk szerint is meghaladhatatlan törvényeit. Ez bizonyos szempontból érdekesebbnek is tűnik, mint Ridley Scott kacérkodása az Alien franchise kiterjesztésével az emberiség eredetére, teremtő őseink megmutatására vonatkozó ambícióival. Hisz Scottnak láthatóan nincs megfelelő eszköze már egy ilyen léptékben epikus, gigantomán, mégis a legszélesebb közönségnek szánt mozihoz**, míg az űr hidegében az ördöggel való találkozást jellemzően kevésbé szépen öregedő, szólófilmként funkcionáló projektek prezentálták, amik minden hibájuk ellenére máig is tudnak hatni a nézőre.
Ez utóbbi gondolatot érzem hozzá a kulcsnak. Ez egy bukdácsoló, gyenguska, sokszor nevetségessé váló mozi, ami azonban meg tudja mozgatni a nézői fantáziát, eléri azt a nyugtalanító hatást, amit várunk tőle. Nyilván horror fronton naprakész és a műfajt nagyobb tételben fogyasztó nézők számára ez kevés lesz, nekem így egyszeri próbálkozóként tudta ellensúlyozni a hiányosságait. A pontozás azért ezzel együtt szándékoltan kijózanítani!
*Az megint ide egy bónusz pont, hogy ez a film az Event Horizon előtt készült, szóval ha valaki valahonnan koppintott…
**Azért ebben a versenyben mégiscsak Kubrick az örök etalon.
Aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ezt a filmet nem tudom elfogultság nélkül értékelni. Gyerekkoromban láttam először és annyira de annyira féltem hogy később a mai napig is rendszeresen eszembe jut. 1-2 éve volt újranézés, és nyilván láttam a hibáit amikből jócskán van, de nem vett el annyit mint gondoltam és megmaradt a borzongás szerencsére.