A gyűrű átka (2004) 71% 54★

Még kicsi koromban olvastam a könyvet. Egy baromi régi könyv volt, az 1931-es születésű apámtól kaptam, még ő is úgy kapta gyerekként, a címe Csontos Szigfrid volt (https://www.antikvarium.hu/konyv/sojal-mier-csontos-szi…), és imádtam, és már akkor is Hagen volt a kedvencem. Ebben a filmben meg hab a tortán, hogy a kedvenc antihősömet az egyik kedvenc színészem, Julian Sands játssza. Nem mellesleg a film, mint az, szintén nagyon jó, hiába tévéfilm. És, hogy az előttem szóló kommentjére válaszoljak, a hősök naivitása nem a filmkészítők „hibája”, hanem a Niebelung-mondaköré.

Nem vagyok jóban az ősi eposzokkal, szóval abban biztos voltam, hogy olvasni nem fogom, a történet maga viszont érdekelt, ezért adódott, hogy megnézzem filmen.
Nem volt ez rossz, csak jó sem.
Bár ha azt veszem számításba, hogy 3 órán keresztül lekötött, pedig én nem vagyok az az óriási mitológia-tudor vagy -rajongó, akkor mégis jónak kellene neveznem.
Pont a legfurcsább figura a főhős volt, én nem tudom, miért kellett csillogósra sminkelni és honnan szedték rá ezt az idétlen parókát, de őt látva egyetlen pillanatra sem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy ez csak film.
Viszont… egyre kevésbé értem, hogy tudott Robert Pattinson annyira fura lenni a Twilightban, mikor itt meg egész fiatalon nagyon is természetesen játszotta a szerepét, nem volt (még…?) az a hülye arckifejezése sem. Teljesen meglepődtem, de tényleg.

Ebben a sztoriban mindenki hülye. Önként és dalolva árulják el a gyengepontjukat, aztán meg csodálkoznak, hogy elárulják őket. Naivitás level 10.000.