A film Gary Johnson nyomozó történetét követi, aki bérgyilkosnak adja ki magát, hogy végre leszámolhasson az alvilággal.
A bérgyilkos, aki nem is volt (2023) 100★
Képek 20
Szereposztás
Gyártó
AGC Studios
Aggregate Films
Barnstorm Productions
Cinetic Media
Detour Filmproduction
További gyártók
Streaming
Netflix
Kedvencelte 4
Várólistára tette 52
Kiemelt értékelések
Szerintem erről még egy előzetest sem néztem, szóval teljesen vakon vágtam bele. Annyit tudtam róla, hogy Glen Powell játszik benne, emellett pedig többen is szuperlatívuszokban beszéltek róla, így kedvet kaptam hozzá.
Az alap koncepció meglepően frissnek hatott, és tetszett ez a bérgyilkosokat kereső embereket lebuktatós sztori, (Kétlem mondjuk, hogy szabályos lenne a spoiler, de egy filmről van szó, szóval elnézzük neki…) de a romantikus része számomra meglehetősen laposnak és erőltetettnek érződött egy pontig. Valahogy sikerült brutálisan belassítani vele a cselekményt és emiatt helyenként szinte már untam. Az emberi személyiségről, illetve annak változásairól szóló pszichológiai kiselőadások valamennyire azért eközben is fenntartották a figyelmem, de úgy éreztem, hogy a film sokáig egy helyben toporog.
Szerencsére a vége felé ismét összeszedte magát, és két „váratlanabb” fordulattal szépen megmentette a sokáig inkább csak közepes felé hajló értékelést, mert végül egy egész nézhető / élvezhető darabnak bizonyult. Persze sokat dobott rajta Powell játéka is, hisz nélküle legfeljebb 6-oson landolt volna. Nem tartom tehát olyan piszkosul erős produkciónak, mint amennyire pár általam olvasott kritika, mégis tagadhatatlanul van benne 1-2 remek ötlet, ami azért kiemeli az átlag felhozatalból, plusz ha már választani kell, hogy ezt, vagy a színész legutóbbi filmjét (Imádlak utálni) nézze az ember, akkor egyértelműen inkább ezt ajánlanám. Remélhetőleg a Twisters sem lesz ennél rosszabb.
ui.: Amúgy a valóságban tényleg nem léteznek bérgyilkosok? Még a dark weben sem bujkál pár? Ez most elgondolkodtatott.
A jó film, ami nem is volt!
Na, ez most egy igazán gyagya magyar cím lett.
Jó dolgokat olvastam és hallottam erről a filmről, ezért gondoltam teszek vele egy próbát. Sajnos nem lettem eltelve az öröm emlékeivel a film befejezése után. Én inkább egy erőteljesen gúnyosabb, szikárabb és drámaibb filmet vártam, ami helyett inkább egy sokkal romantikusabb kidolgozást kaptam. Richard Linklater volt a legfőbb vonzóerő, de sajnos csalódást okozott. Az ő legjobb dobása(i) a Mielőtt filmek voltak.
Azt előre sejtettem, hogy a Glen Powell nevű bájgúnár csak akkor képes számomra hiteles alakítást nyújtani, ha az alkotás, amiben szerepel elvonja a remek minőségével a figyelmemet erről a csávóról. Nem sikerült. Belegondolva ez akár lehetett volna egy igazán érdekes kis filmecske is, ha teljesen máshogy állnak az izgalmasnak igérkező alapötlethez.
Viszont alapvetően egy érdekes témát szórakoztató módon feldolgozó alkotást köszönthetünk a Hit Man képében, amely képes fenntartani az érdeklődést a minimális cselekménye mellett is, melyben azért akad annyi fordulat, hogy ne váljon egysíkúvá és unalmassá. Akciófilmnek vagy vígjátéknak egyáltalán nem mondanám, még ha akadnak benne humorosabb részek is, viszont társadalmi filmnek annál inkább, amely azért nincs annyira mély, mint egy Oscar-dráma, tehát mindenképpen szélesebb közönségnek szánt. Ha valaki netán romantikus alkotást szeretne, amely nem egy tucat-szerelmes film, ők jól járhatnak vele, még ha a romantikus-szál kicsit kiszámítható is, de legalább nem öncélúan „nyálas”.
Értékelés: 7/10
A Hit Man könnyed komédiának álcázva magát boncol kifejezetten izgalmas, mindig aktuális témát. Egy kifejezetten színes film, ami a sötét tónusokat sem mellőzi. miközben végigvezet egy igazán sötét tónust színes egészén. Az, hogy ez működik a színészek és az alkotók érdeme, mert egyértelműen látszik, hogy mit és hogyan szerettek volna prezentálni – és ez sikerült. A Hit Man egy különleges, szórakoztató, de elgondolkodtató élmény, ami röpke két órájával nem is követel meg túl sokat a nézőtől. Gary pedig valamilyen szinten maga az átlag ember, aki szabadjára engedhette önmagát. Walt Whitmant idézve: „én vagyok, sokaságok vannak bennem”. Ez pedig mindenkire igaz, a kérdés, hogy ki meri ezt felvállalni és megélni – és mi az, ami visszatartja.
Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2024/06/20/hit-man-film-kritika/
Szórakoztató limonádé, simán nézhető film.
A főszereplő jól hozza a különböző karaktereket, amitől humoros lesz a sztori. A film vége erkölcsileg megkérdőjelezhető, de ettől függetlenül kifejezetten üdítő esti szórakozás, mindenképp érdemes egy nézésre.
Remélem senki nem veszi komolyan :)! Nem biztos, hogy pozitív üzenetet közvetít, de hát egy akció vígjátékról van szó!
Nekem hullámzó volt a történet folyása. Néha leült, aztán felpörgött, majd megint leült. Egy esti mozinak elmegy, feleséggel az oldaladon :)!
Népszerű idézetek
Gary Johnson: Az emberek szinte csalódottak amiatt, hogy bérgyilkosok nem igazán léteznek. A gondolat, hogy vannak vállalkozók, akiket felbérelhetünk megoldani a kapcsolati gondjainkat, vagy hogy mesés vagyonhoz jussunk, esetleg e kettő kombinációjára, nem több popkulturális legendánál. De mivel a bérgyilkosokról már ötven éve könyvek, filmek és sorozatok szólnak, senki sem hiszi el, hogy a létezésük pusztán mítosz.
Gary Johnson: Igazán megdöbbentenek és lenyűgöznek azok, akik elhiszik, hogy egy fazon, akivel csak tíz perce találkoztak, nem is olyan sok pénzért kockáztatná a halálbüntetést, csak hogy segítsen nekik valami őrült gyilkossági tervben.
Gary Johnson: Hányan ismeritek magatokat? Hányótoknak van egy erős meggyőződésük arról, hogy kik vagytok igazán? Na, gyerünk, nem ismeritek magatokat? Persze, hogy igen. A teljes létetek az énről alkotott képen alapul. Muszáj is a túlélésért. A félév folyamán viszont mi megkérdőjelezzük ezt a képet. Mi van, ha az énetek csak egy felépítmény, egy illúzió, egy játék, szerep, amit játszotok minden nap, amióta csak vissza tudtok emlékezni?
Alicia: If the self is a construct, and it's all just roleplay, do you think people can change?
Gary: Yeah, within our setpoints, which really isn't that much.
Alicia: Yeah, I was never really sure about that. You know there's actually been a lot of recent research and data that says we can.
Gary: Enlighten me.
Alicia: I mean, I've been reading a lot recently about how researchers are finding that people can change their personalities well into their adulthood. And, I mean, I'm working with numerous clients on it.
Gary: Alright. Define change.
Alicia: The five traits that make up personality. Extroversion, openness to experience, emotional stability, agreeableness and conscientiousness. They can all be altered within just a few months.
Gary: In what sense?
Alicia: Well, you have to embody the trait rather than just think about it. You know, it's like the „as if” principle, where you behave „as if” you are the person you want to be, and pretty soon you might realize that is you.
Gary: The old you goes… where exactly?
Alicia: Still there, just dialed down significantly, and the new you is dialed up.
– I know many people despise their exes, but Alicia might've been my best friend. Or at least the person who knew me best.