300: A birodalom hajnala (300 2.) (2014) 58% 155★

Nem egy nagy eresztés, sőt, de hogy a zenéjét mennyire imádom!!!!

Eva Green haja tök jó volt.

Nem hozott semmi újat, a Szalamiszi csata egy képregényes változata, ennyi. Tetszett, hogy nem volt színészváltás, jól hozta az idővonalakat is, összességében jó volt.

Tetszett, ahogy lassított felvételben ömlött a vér vagy épp vágták le az ellenfél testrészét. Mély mondanivaló és meztelen férfi kb. ugyanannyi volt mint az első részben.

Olyan, mint a másik 300. Mindenhol fekete, kivéve a vér pirosát, a bőr barnáját, és a görögök köpenyének kékjét (meghaltam volna egy kis zöldért!), bugyog a vér, lerepülnek a fejek, karok, lábak, aki azt képzeli, hogy a Kill Bill véres, az még nem látta a 300-akat. Jó történelmi tudás felfrissítésének is, illetve nem emlékszem, hogy láttam volna valaha filmben ennyi izmos, meztelen férfi mellkast (pedig a Magic Mike is megvolt) :-D
Bicepsz mérgezésem van, nincs kétség…

Eva Green és Lena Headey se tudták élvezetessé tenni számomra ezt a filmet, ami azért teljesítmény. A sajátosan elborult és életszerűtlen látványvilág, ami (elvileg) csak a 300-filmekre jellemző, egészen elszórakoztatott, de a cselekmény és a „karakterizálás”, te jó ég, azokra nem találok szavakat, annyira rossz volt. Történelmi hitelességet eleve nem is akartam keresni a sztoriban, de még így is a fejemhez kaptam néha, hogy „Ezt most mégis hogy gondoltátok?!”.

Az első rész teljesen rendben volt, de ez! Valami hihetetlen kudarc. Nem szoktam félbehagyni filmeket, de erre nem volt szívem több időt pazarolni. Túl lett spirázva.

Nem tetszett. Amennyire odáig voltam az elsőért ez annyira rossz volt. A 2 csillagot csak ezért kapta meg, mert a látvány az itt is megütötte a szintet. De kb ennyi az érdeme. Egymás után ismétlődtek ugyanazok a jelenetek.

Sokkal drámaibbra van véve a figura, mint az előzőben, és ahhoz képest, hogy ebben is ömlik a vér, meglepően unalmas.

Egyedül Eva Green és karaktere adott némi színt a filmnek, ebben a filmben semmi nyoma nem volt annak, ami érdekessé tette a 300-at. Tipikus: „lovagoljuk meg a híres címet” kiadás.