Összes trivia

Méliès a párizsi Folies Bergère varieté táncosait kérte fel a Holdon élő földönkívüli lények megformálására.

A film elkészítése körülbelül 10.000 frankba került, ami akkoriban hatalmas összegnek számított.

A Dr. Caligari című filmet 1920. február 26-án mutatták be a berlini „Marmorhaus” filmszínházban.

Hans Janowitz a harmincas évek végén amerikai emigrációjában azt írta, hogy Dr. Caligari alakja az első világháborúban vereséget szenvedett német császárság vezetőit jelképezte, míg Cesare a gyilkosságokba belehajszolt alattvalók jelképes figurája volt. A keletkezéstörténetnek ezt a változatát azonban a filmtörténészek újabban kétségbe vonják: nagy valószínűséggel Janowitz utólagos értelmezéséről és misztifikációjáról van szó.

1933-ban Németországban betiltották a filmet, mint degenerált művészetet, és 1937-ben része lett az Entartete Kunst címmel megrendezett náci propagandakiállításnak.

A rendező elmondása szerint a Jelek, az Óz, a csodák csodája, a King Kong, de a Harmadik típusú találkozások is hatottak a filmre.

A Dr. Caligari című klasszikust olykor az első igazi horrorfilmként emlegetik (bár hátborzongató elemeket tartalmazó filmek bizonyára már korábban is készültek). Első helyen szerepel Steven Jay Schneider által szerkesztett, 101 horrorfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című kötetben.

Az eredeti film megsemmisült, egy 1935-ös másolatból rekonstruálták újra.

Carl Mayer őrültséget színlelt, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, ami miatt egy katonai pszichiáter intenzív vizsgálatoknak vetette alá. Ez a személy később mintául szolgált Dr. Caligari karakterének.

Dr. Caligari fizikai megjelenését Arthur Schopenhauer (fő műve: A világ mint akarat és képzet) német metafizikus portréi ihlették, akit „a pesszimizmus filozófusaként” emlegetnek, mivel a világunkat, s abban életünket egy rossz tréfának tartotta.