Jelek (2002) 74% 339★

Kár volt ezt a filmet kiparodizálni, mert néha a párbeszédek önmagukban felérnek egy viccel. De éppen ezért nagyon szórakoztatónak találtam. Vannak hibái, főleg a végén, de szerintem szerethető és izgalmas film, amiben hamar beindulnak az események. Engem lekötött.

Nem tökéletes, de nekem ez nagyon bejött. :-D Nem is gondoltam volna, hogy ennyire fog majd tetszeni, most először láttam ezt, és már bánom, hogy egészen idáig kimaradt nekem, mert jót szórakoztam rajta. :-D Vicces egy film ez, amiben vicces párbeszédek és vicces jelenetek is kaptak helyet a kicsit borongósabbak, szomorkásabb jelenetek mellett. spoiler A rendező nagyon jól keverte az izgalmakat, a feszült hangulatot, és a drámai jeleneteket a vicces részekkel. Nagyon jókat lehetett rajta nevetni, annak ellenére, hogy nem annyira vicces, mint amennyire ki lett parodizálva. A szereplők meg pont annyira jók, amennyire azt kell. A két gyerek tök cukik voltak, mint a két kutya is. :-D

Bevallom, hogy ez az egyeten film, amitől valaha féltem. Igen, vagy 9-10 éves voltam, amikor először láttam (ki a fene engedte meg? :,D), de azóta se mertem újranézni. Azonban most olvastam, hogy ma van a film 15. születésnapja (kis bónusz: https://www.moviefone.com/2017/08/01/signs-mel-gibson-trivia/) úgyhogy gondoltam itt az ideje leküzdeni a múltbéli démonokat :D Igen, jó sok horrorral a hátam mögött, úgy, hogy volt szerencsém pár évig médiát tanulni és nyilván az idő kicsit megkoptatta a filmet, így már nyilvánvaló, hogy bőven vannak hibái: sose bocsátom meg pl. a végét, az egy emberiség elleni bűntett… Emellett az űrlények is gagyik rendesen, még a lejövetelük okai valamennyire meg van magyarázva, de az, hogy miért is spoiler Szóval igen, megfakult a fénye rendesen, de egy nem változik: én még mindig félek az űrlényektől :,D
Teória: spoiler

Nem volt ez vészes, de személy szerint többet vártam tőle. Értem én, hogy ez inkább a drámára ment meg a hit visszaszerzésére stb és nem is igazán a földönkívülieken volt a hangsúly, de azért szívesen láttam volna belőlük többet, mint 1 megjelenés és pár homályos alak és testrész.
Mel Gibson kifejezetten jó volt ebben szerintem. Joaquin Phoenix meg amilyen jó volt a Jokerben itt meglepően semmilyen volt. A kisfiút néha nagyon letudtam volna csapni :D (mondtam magamnak közben, hogy „miért jut róla Kevin az eszembe?” erre kiderül, hogy a tesója :D ) Az apának teljes mértékben igaza volt mikor a spoiler
A kislány meg meglepően aranyos volt a random kérdéseivel :D (kicsit azért meglepett, hogy ő a Zombieland-es csaj)

Shyamalan egyik legjobb filmje.

Örök kedvenc ez a film, az egyik legjobb rejtélyes cucc, amit valaha láttam. Imádom a hangulatát, és az epikus jeleneteket benne. Ritka, de gyerekszereplőket is bírom, meg a kis család dinamikáját is.

Tizenévesen féltem ettől a filmtől, mégis megvolt VHS-en, mégpedig ronggyá nézve. Akkor csak azt láttam, amit a képernyő a látóidegeimre vetített, nem fogtam fel a mögöttes tartalmat, pedig az az igazán nagy ereje.
Valóban kétféle ember létezik, és ez igaz a filmbeli karakterekre, a nézőkre, az egész emberiségre: egy, aki mindenben szerencsét vagy véletlent lát, és a másik, aki jeleket. Jeleket arra, hogy mindennek oka és célja van, semmi nem történik csak úgy.
Nekem az utóbbi gondolat kényelmesebb és megnyugtatóbb lenne, de a hit ingatag lábakon áll nálam; ami nem baj. Ha eljön az idő, jönni fog, aminek jönni kell, ez ennyire egyszerű. Olyan nincs, hogy ne legyen sehogy… igaz?
Ez a film pedig nem akar mást, csak választást nyújtani egy olyan harmat-vékony határ közt, mint a vallás és a szkepticizmus a „nem vagyunk egyedül” ténye mellett.
Nem tudom miért, de engem nagyon megrázott az újbóli filmnézés. Nagyon sok mindenre nyitott kaput nekem, hogy ne féljek nyitott szemmel szétnézni a világban – vagy azon túl.

Van benne valami bájos szerethetőség, amiért számomra is egy kedves emlék lehetne ez a film, ha már gyerekként láttam volna. De csak most néztem meg, amikor már jobban feltűnnek a hibái is. Rengeteg gyengesége van, ezek közül kettő zavart különösen. Az egyik a minden jelenetben előforduló, egymást túllicitáló logikátlanságok pl spoiler (rengeteg ilyen van még, mások már kifejtették, ezért nem is sorolom tovább). Olyan, mintha egy gyerek fantáziájára bízták volna a forgatókönyvet.
A másik problémám a film üzenetével, azaz a vallásos térítéssel van. Az elhangzó legfőbb érv, hogy hit nélkül az ember egyedül van és az félelmetes, tehát hinni kell. De mi van, ha a félelem nem elég az önbecsapáshoz? Illetve, valóban a félelem lenne a legmegfelelőbb motiváció erre a feladatra?

Sokan nem szeretik és bevallom a végén nekem sem tetszett, hogy spoiler de mindent egybevéve… a legtutibb ufós film amit eddig láttam. (Pedig jó sokat láttam már! Elhiheted.)

M. Night Shyamalan elképesztő rendező és forgatókönyvíró, amit ezzel a filmmel is bizonyított. Nagyon szeretem ezt a filmet. Mind a négy főszereplő igazán jól játszott. Abigail Breslin nagyon édes kislány volt ekkor, főleg a vizes mizériájával. A kedvencem viszont Joaquin Phoenix, Merrillként. Itt még Mel Gibson is szerethető karakter volt. Mai szemmel nézve az űrlények nem voltak olyan félelmetesek, de azért rettegnék, ha élőben szembetalálkoznék velük. spoiler