Összes trivia

Arról nincs feljegyzés, hogy Elisabeth valaha is találkozott volna Louis Le Prince francia művésszel, a korai mozgókép-kamera feltalálójával. Marie Kreutzer rendező elmondta a Cineuropa-nak, hogy imádta az ötletet, hogy akár találkozhattak is, és akkor illesztette be ezt az elemet a film forgatókönyvébe ezt a kapcsolatot, amikor rájött, hogy Elisabeth Angliába járt lovagolni.

A főszereplő Vicky Krieps a szerep kedvéért megtanult, magyarul beszélni és lovagolni, hogy eljátszhassa Erzsébet osztrák császárnőt, aki egyébként a maga korában híresen ügyes lovas volt.

Valójában Erzsébet osztrák császárnő 40 éves kora után visszautasított minden portrét vagy fényképet, mert meg akarta őrizni fiatalos arculatát.

Az újság szerkesztőségét a „News & Observer” épületében vették fel (Raleigh, Észak-Karolina).

Problémák adódtak a díszletekkel, amik a Coen fivérek és Roger Deakins operatőr azzal az ötlettel álltak elő, hogy nagylátószögű optikát használjanak ezekhez a jelenetekhez.
„Az épületeket 18 mm-es lencséhez terveztük, és amikor átváltottunk 14, illetve 10 mm-esre, a látvány egyre jobb lett. Ugyanakkor a kép szélén üres területek tűntek fel, ahol nem voltak épületek. Ezt egy oldalú épületek képeivel oldottuk meg, amiket a kép szélein helyeztünk el."

A vizuális effektusokért Micheal J. McAlister felelt, aki korábban olyan filmekben dolgozott, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag és a Willow. Munkatársa volt Mark Stetson (Superman visszatér, Peter Pan (2003)), aki a makettek létrehozását felügyelte.

Peter Chesney mechanikus tervező tervezte meg a 4,8 méter fesztávolságú angyalszárnyakat, amiket a színész össze tudott csukni és verdesni is tudott velük. A szárnyak felületét valódi kacsa- és pulykatollal borították be. „Lebegő galamb lassított felvételei alapján modelleztük.” – mondta róla Chesney.

A háttérben látható épületeket McAlister és Stetson tervezte 1:24 arányban lekicsinyítve. Ezeket külön-külön filmezték le és az utómunkálatok során illesztették őket össze. A Hudsucker épület a jelenet kedvéért jóval hosszabbnak tűnik, legalább 90 szintes, a történetben elhangzó 44 helyett.

Rengeteg embert látunk a filmben, ahogy épp kirúgják őket. Ők nem színészek, hanem mind a recesszió áldozatai, akiket elbocsátottak a való életben. Egy hirdetés útján találták meg ezt a lehetőséget, s így a film készítői is meg tudták mutatni, hogy a válság micsoda pusztítást is végzett a munkaerőpiacon az utóbbi időkben. A szereplőknek úgy kellett kezelniük a kamerát, mint azt a személyt, aki kirúgta őket.