Aileen Wuornos történetét modern szemlélettel újragondolva ismerhetjük meg. Az elbeszélés során olyan audiointerjúk elevenítik fel a múltat, amelyekben azok szólalnak meg, akik a legjobban ismerték őt. Emellett archív felvételeket láthatunk a Dateline korábbi tudósítójáról, Michele Gillenről. A… [tovább]
Aileen: a sorozatgyilkosok királynője (2025) 6★
Szereplők
| Aileen Wuornos | önmaga |
|---|---|
| Michelle Gillen | önmaga |
| Steve Binegar | önmaga |
| Jasmine Hirst | önmaga |
| Jacqueline Giroux | önmaga |
Kedvencelte 1
Várólistára tette 4
Kiemelt értékelések
annyi mindent tudnék írni, de vagy karóba lennék húzatva értük vagy jönnének a férfiak, hogy „aCtUaLlY”… úgyhogy inkább csendben maradok és emésztgetem a látottakat
Én sosem ütöttem még meg senkit.
De szívesen feladnám eme hitvallásom és Tannernek szívesen kiverném a fogait, hogy az ostoba, fennkölt, nőgyűlölő vigyort letöröljem a pofájáról. Hála az égnek ez sosem fog megtörténni, egyfelől, azért, mert nem kerülök börtönbe emiatt, másfelől azért, mert nem kell egy életen át azt a terhet cipelnem, hogy semmivel sem vagyok különb nálánál.
Tisztelt(?) nőgyülölő, nőket megerőszakoló, nőket bábként használó, őket kisajátító, lenéző, eltaposó, önmagukat felsőbbrendűként aposztrofáló fehér férfiak, akiknek van feleségük, szerlemük sőt LÁNYAIK!! Sikerült Wuornosból mártírt csinálni a kivégzésével, aminek (azon kívül, hogy rendkívül sajnálatos és borzalmas történet vége) két előnye is van:
– felhívta a figyelmet a nők elleni mérhetetlen és számlálatlan, majd eltussolt, elhallgatott erőszakra
– több empatikus nőt mozgatott meg, művészeket és újságírókat, akik 1 óra leforgása alatt kiderítették, amit Tanner is pontosan tudott, de elhallgatott: Wournos önvédelemből nyírta ki az első áldozatát. Ez sokat elmond amúgy az egész borzadályról.
A Rém megtekintése után is inkább sajnálatot éreztem a nő iránt. Most meg úgy vagyok vele, hogy egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy emberi értelemben ő valaha is bűnös volt.
A többi gondolatom fröcsögés volna, meg gyűlölködés, úgyhogy inkább befejezem itt és most. A fentieket vállalom.
Érdekes egybeesés, hogy éppen befejeztem Voiz-on Christopher Berry-Dee: Sorozatgyilkosokkal beszélgettem című könyvének Aileen-ről szóló fejezetét, amikor szembejött velem a Netflixes doku. A könyvvel ellentétben a film próbálja kicsit szebb fényben feltüntetni Aileen karakterét és tetteit, de sajnos alig esik szó a droghasználatról, az alkoholproblémákról, a családjáról, ahol az egész kezdődött és az egyértelmű mentális problémáiról, amiről nem tehetett és nem is kapott túl sok segítséget az életben, hogy ezeken felülkerekedjen, még szerelmétől, Tyria-tól sem. Nem voltak egymásra jó hatással, de ez csak porszem. Esélye sem volt…












