Beszélgetések egy sorozatgyilkossal: A Jeffrey Dahmer-szalagok (Beszélgetések egy sorozatgyilkossal 3.) (2022–2022) 83% 78★

Megnézve a róla készült sorozatot és utána ezt a dokumentum filmet sokkal jobb képet kaptam Jeffrey Dahmer életéről, gondolkozásáról és persze a rémes gyilkoságokról amiket elkövetett!
Egyszerű borzasztó ez az egész történet és őt hallgatva még rémesebb, én is azon az állásponton vagyok hogy ő súlyosan beteg volt de teljesen egyet értek az esküdszékkel spoiler, szerintem a börtönben is kellet volna kapni kezeléseket de ez már csak az én véleményem!
Csak annyit tudok mondani hogy ez az egész történet sokkoló és megrázó, el sem tudom képzelni hogy a családok min mehetek végig!

Ez a dokusori is tetszett nekem. Sokkal több infót tartalmazott és jobban meg lehetett ismerni Jeffrey gyilkosságait, hogy miket tett, és hogy miért is tette, amit tett. Borzalmas, és nyomasztó, meg undorító, amiket tett az áldozatokkal, előtte és utána is. spoiler De ez a sori is nagyon érdekes volt, tetszett is nekem. Érdekes volt, Jeff szájából hallani a történteket, ahogy elmeséli a tetteit, és az ügyvédek, és jogászok, pszichológusok meg ügyészektől hallani Jeff Dahmer történetét, érdekes volt.

A nagy hármasból végül Jeffrey Dahmer is bemutatásra került. Róla tudtam a legkevesebbet, és hát egy durván elborult fazon volt. Bundynál és Gacynél látok egy gonosz rációt a tetteikben, de Dahmernél ilyen nincs. Már az meglepett, hogy míg az előző két sorozatgyilkos megpróbálta kimagyarázni a dolgot és/vagy az utolsó percig tagadott, addig Dahmer egyből beismert mindent és még orvosi segítséget is kért. A sorozat alapján sokkal inkább volt mentális beteg, mint gonosz. Nem az ölés élvezetéért követe el tetteit, hanem egy durván kifordult magányosság érzés miatt. Mivel homoszexuális volt, ilyen áldozatokra vadászott, akik leggyakrabban még emellett valamilyen kisebbségbe is tartoztak, ezért a rendőrség nem törte össze magát, hogy megkeresse az eltűnt személyeket. Trófeákat gyűjtött, nekrofil volt, de ami igazán kiakasztott az a házi lobotómia kísérletei. Azt hinné az ember, hogy ilyen csak filmekben és regényekben van, de nem. A három „évad” közül ez volt a legjobban összerakva. Már csak az archív felvételek és hanganyagok miatt is érdemes megnézni!

Az ember azt gondolná, elborultabb és gonoszabb lélek nem létezik azok alapján, amiket eddig látott, de aztán csak kiderül, hogy mindig, mindig van elcseszettebb. Nem tudom, hogy sokkolóbb vagy másképp sokkolóbb, mint a Bundy meg a Gacy, mindenesetre felkavaróbb volt. A Murphy-féle sorozatot ezek után majdnem felesleges megnézni, egészen biztosan nem tudná úgy visszaadni a történteket, ahogyan ez a három rész nagyjából megtette. A róla szóló kritikáka is eléggé elvettél tőle a kedvem. Bár a fent említett két testvéréhez képest ez inkább egy átlagosabb szintet hozott, a történteket így is nehéz lett volna nem sokkolóként előadni.
Viszont a Dahmer karakterét övező elképesztő tik-tokos istenítés meg hype egyértelműen félelmetes meg szomorú.

Nos, én ezt félbehagytam. Számomra ez a fickó nem érdekes. Meg egyszerű is, mint a zsebpeca. Dahmer nem az én emberem.

Megrázó volt számomra, különösen az utolsó rész.