Kedvencelte 7

Várólistára tette 115


Kiemelt értékelések

Ascyra 

Ez is amolyan „muszáj” bedarálni sorozat, a végére akartam jutni, akkor is, ha tudtam, pontosan tudtam, hogy mi a végkifejlet. Nagyon sok dolgot megtudtam a dokuból, amit eddig nem ismertem az ügy részleteiről. Sokkoló.
A bulit a kivégzése napján én egyszerűen gusztustalannak tartom. Nem fogok állást foglalni a halálbüntetés ügyében (ez nem az a fórum), de azt nagyon rosszul viselem, hogy egy ember halálát ünneplik és ünnepeltetik. Megbűnhődött a tetteiért, elvették az életét, és sajnos a több, mint 30 nő életét nem tudta ezzel sem visszaadni. De az, hogy őrjöngő, teli pofával röhörésző, részeg egyetemisták és odacsődült emberek (?) ebből cirkuszt csinálnak és randalíroznak, ezt az eseményt ürügyként használva, hogy kirúgjanak a hámból, én nagymértékben gyomorforgatónak találom és részemről meg is tiltanám. Pont, hogy nem kell rá emlékezni, pont, hogy nem kell ünnepelni. Menjen csak csendben el, ha feledésre nem is tudjuk kárhoztatni (pedig neki ez fájna a legjobban, ezzel kellett volna igazán büntetni), de remélem, hogy életével és borzalmas tetteivel adott egy lehetőséget azoknak, akik a bűneteseteket felderítik és talán (reményeim szerint) megelőzik azokat. A profilja szépen beépült a nyomozati gyakorlatba.
A film több helyen kategorikusan állítja, hogy jóképű és sármos, jó kiállású értelmes ember volt. A szalagok, a fotói, a kamerás felvételek számomra egy pökhendi, önhitt, arrogáns seggfejet mutattak csak be, aki mindenki felett állónak hitte magát és önelégültségében végig azt képzelte, hogy sosem kapják el, sosem ítélik el.
Engem mélyen érintett ez a doku, sok ilyet néznék, sokat gondolkodtam rajta és szerintem a következő napokban azon fogok agyalni, hogy vajon a többi sorozatgyilkosról is készült hasonló összegzés? Mindet megnézném. Sokat lehet tanulni belőlük, azt hiszem.

2 hozzászólás
NaNa_88 

Gyönyörű, megnyugtató gondolatokkal zárult a sorozat. XD
https://snitt.hu/idezetek/43954

Számomra érdekesen volt találva. Lényegében izgultam mi lesz a vége. Pedig azért itt nem igazán van meglepetés a fordulatokban. Mégis úgy éreztem kaptam újat, amit eddig nem láttam. Valószínűleg mert sosem kutakodtam megszállottan a témában.
A végén nekem sok volt ez a rengeteg örömünnep és mocskolás. Így egy kupacban soknak éreztem. Nem mintha nagyon szánni kéne az emberünket, de azért kettőnél többször nem kérem mennyire megérdemelte amit kapott. spoiler
Ettől eltekintve szerintem korrekt volt, érdekes, informatív. A sok korabeli felvételtől még jobban bele tudunk merülni a történtekbe és hozzáadhat a már bennünk kialakult képhez Ted Bundyról.

2 hozzászólás
walksdowonders 

Csodálatos záró gondolatok egyenesen Ted Bundy szájából, igazán köszi, ma sem mondhatom el, hogy nőtt volna a bizadalmam az emberiségben.

Sajnálom, hogy a profilozóknak nem volt esélyük mélyebbre vájni – mindamellett, hogy megérdemelte a halált – egy isssszonyat érdekes személyiség volt.
Bár a sorozat háromnegyedében (ha nem több) maga Ted mesél, őt halljuk, mégis hallgattam volna még akár tovább is. Nem, nem a kegyetlenségekről (ennyire nem vagyok elborult) spoiler, hanem a benne zajló érzésekről. A miértekre nagyon-nagyon kíváncsi lettem volna. Hiányoltam. Ha nem végezték volna ki, szerintem még ma is lenne mit elemezni rajta.

Egy nagyon jól összerakott doku volt ez. Érdekes.

2 hozzászólás
DoreenShitQ

Remekül járja körbe mint a történéseket, mint magát a Ted Bundy jelenséget. A megvalósítás, mint a kazetták, az interjúk, a sorrend is el voltak találva. Ha lehet ajánlani egy sorozatgyilkosról való, életről lehozós dokut, akkor én ezt most megteszem :D

Gothic01 

Ez a sorozat is ugyanolyan formában készült, mint amilyenben a magnófelvételek Ted Bundy-val; a hallgatóságnak megvolt az elképzelése, mit akar kapni, miről akar részletes információkat, ám a beszélő közeg, a metaforámban Ted Bundy, az én esetemben pedig a sorozat, mindezt nagy ívben lecsinálta, és helyette beszélt arról, amiről kedve volt. Kompromisszumért pedig hiába lehetett kapálózni, elvégre a kormányrúd az első percben elragadásra került. Kezdem azt hinni, hogy Joe Berlingernél valamiféle elhagyhatatlan rossz szokás, hogy képtelen beváltani a „művészi ígéretet”, és oda irányítani a fókuszt, ahová a cím / az ismertető megkívánná, mert ahogy az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány (2019) – nál se sikerült arról szólnia az alkotásának, amiről kellett volna, úgy itt se. Ugyanis, hogyha azt jelenti a cím, hogy „Beszélgetések a gyilkossal”, és vagy tíz percig arról beszélnek az első epizódban, hogy 100 órányi anyagot vettek fel Bundy-val, akivel milyen nehéz volt zöld ágra vergődni, akit nagy nehezen tereltek csak a lényeghez, akkor a magam részéről nagy naivan azt merném feltételezni, hogy a további játékidőt a címben emlegetett gyilkossal folytatott beszélgetések töltik ki; az ő szemszöge a történésekről. Na, hát nem! Berlinger ismét megmutatta, hogy kár racionális következtetéseket kapcsolatba hoznom az ő nevével.

Egyáltalán nem volt rossz ez a négy epizód, ha az ellenkezőjét állítanám, akkor bizony hazudnék, ellenben bár tényleg felvételekből, interjúkból dolgoztak, alig lehetett hallani Bundy-nak a hangját, alig lehetett abból a bűvös 100 órás felvételcsomagból hallani Bundy-nak a hangját. Korrektül, alaposan, tényszerűen és a keretekhez, valamint a témában felmutatható háttértudásom mennyiségéhez viszonyítottan izgalmasan sikerült leecsetelniük a nézőnek a komplett Ted Bundy-ügyet, kezdve az előéletével, a lányok eltűnéséről szóló hírekkel, a nyomozások nehézségeivel, Bundy gyanúsítottak közé vételével és letartoztatásával, keresztül kis magánéletére mutató morzsákon, egészen a tárgyalásokig, szökésekig, majd a halálsoron végrehajtott időhúzásaiig. Bizonyos önismétlések zavartak, nem láttam értelmét, hogy mégis minek kell ugyanazt az információt változatos időközönként vagy négyszer elmondani, de úgy voltam vele, ez még belefér, mert valóban szükség volt egy átfogó dokumentumfilmre, ami valósághoz hűen összefogja az eseményeket. De, mint említettem, bármennyire jó is, hogy megszületett egy ilyen alkotás, ami helyén kezelte a dolgokat; ami bemutatta, hogy azért nem voltak annyira feltétlenül elájulva Bundy-tól a nyomozásban, eljárás egyéb szakaszaiban résztvevő emberek, általánosságban az emberek, mint arra a rendező a másik filmjében utalt, hogy kifejezetten lehetetlen, közös munkára hajthatatlan személyisége volt, és a kapcsolata Lizzel inkább volt egy se veled, se nélküled vergődés, amiben a nő ráadásul időről-időre félt is tőle, mint rózsaszín, szerelmi történet; a Conversations with a Killer: The Ted Bundy Tapesnek nem erről kellett volna szólnia. Erről az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány filmnek kellett volna szólnia – színészi előadásban.

Ennek a sorozatnak Bundy saját szemszögét kellett volna bemutatni, abból a 100 órányi beszélgetésből kellett volna fontos részeket összeollóznia, amiben végre megnyílt, miután rávették, hogy mint pszichológia szakon végzett, témában kompetens fiatalember, mondja el, hogy szerinte milyen személyiség ez a gyilkos, hogy szerinte hogyan alakultak ezek a bűncselekmények, mi vezette rá, mit érzett az elkövetésükkor, hogyan játszotta ki a rendőrséget – mert bár következetesen E/3-ban beszélt, hogy az elhangzottakat ne használhassák fel ellene, nyilvánvaló volt az első másodperctől a riporternek, hogy hosszú-hosszú évek pofátlan hazudozása után végre őszinte, végre tényleg magáról beszél, és feltárja a kellemetlen részleteket. A fókuszelcsúszás miatt ezt a frontot illetően csak morzsákról beszélhetek, mégis fényévekkel izgalmasabbnak találtam Bundy önanalizálásának a hallgatását, – pláne, mert ezeknél a részeknél szembeötlően megváltozott a hangja is, mélyebb lett, hanglejtésileg keményebb, számítóbb, felszínre engedte a valódi énjét ilyenkor, a ragadozót – mint azt a Bundy konkrét közreműködését nélkülöző összefoglalót, ami a 96%-ot tette ki. Nagyon-nagyon érdekes volt a profilozási folyamatot visszafelé néznem, azt, hogy valaki a saját működését, saját viselkedését vezeti le racionális ok-okozati összefüggésekkel, racionális magyarázatokkal, racionálisan felépített teóriákkal, nem pedig ezt a logikai hálót használja arra, hogy eljusson a működéshez, hogy megpróbálja megfejteni azt. A szakasz rövidségén kívül azt sajnáltam, hogy a felvételeket készítő riporter nyilvánvalóan félreértette hébe-hóba azt, amit magyarázott neki a sorozatgyilkos. Például a pornográfiát illetően…

Az eljárás során készült interjúkat látva változatlanul nem értem egyébként, hogyan nem tűnt fel senkinek, hogy színészkedik, mikor egyszerűen egyértelmű volt már csak egyetlen ilyen interjú gesztusaiból is, hogy csak megjátssza magát. "o.o Túltolta az előadást. Indokolatlanul sokat mosolygott, indokolatlanul gépiesen adagolva ezeket a mosolyokat, – természetesen ügyelve arra, hogy legyenek olyan szélesek, hogy felvillanjanak a kis gödrök – és azokat a kis elbűvölőségre játszó, rekedtes átmeneteket a hangjában, amik a nevetés előtt következtek. A testbeszéde ordított, mégpedig azt ordította, hogy Kezemet-lábamat töröm, hogy minél megnyerőbb legyek!!! . Okosan és aprólékosan játszott, amikor arról volt szó, hogy hogyan kell átverni a rendőröket, összezavarni a tanúkat, de ezen a ponton nem volt nehéz kitalálni, hogy bőven van benne pszichopata / szociopata hajlam, hiszen kiadta a beszélgetések során a gyenge pontját. Azt, hogy nem természetesen jönnek neki ezek a gesztusok, a szociális körmenetek, hanem csak némi utólagos szerkesztéssel lemásolja azt, amit más emberektől látott. Szerintem ezek olyan momentumok, amiket közepesen jó megfigyelő-és analizálókészséggel elsőre ki lehet szúrni.

Egy utolsó gondolat erejéig még megjegyezném, hogy szerintem nem a villamosszékbe ültetés volt a megfelelő büntetés a számára, bármennyire is örült neki a tömeg. Azt kellett volna vele végigcsinálni, amit azokkal a lányokkal tett.

DeadBite

Számomra azért volt érdekes ez a dokumentumsorozat,mert bár természetesen érintették Bundy ügyeit,de elsősorban a személye állt a középpontban és nem elsősorban a bűnei.És hogy szerintem milyen ember volt Bundy?Meglepően megnyerő,ezért veszélyes ember.Hiszen belőle aztán pláne nem lehetett volna kinézni,mi történik a háttérben és hogy mennyire a démonai rabja,bár kicsit sem tartom meg nem értettnek.Nem most találkoztam először a nevével és ügyeivel természetesen,csak most jutott eszembe az,hogy a sorozargyilkosok és bűnözők nem mindig visszataszító külsejűek,ahogy mondjuk magunkban lefestjük.Néha jól ápoltak és sármosak és ők a legveszélyesebbek,mert belőlük ezeket nem néznénk ki.


Népszerű idézetek

Evione 

Ted Bundy: We want to be able to say we can identify these dangerous people. And the really scary thing is you can't identify them. People don't realize that there are potential killers among them. How could anyone live a society where people they liked, loved, lived with, worked with, and admired could the next day turn out to be the most demonic people imaginable?

(4 – Burn Bundy Burn)

Ted Bundy : Az emberek másként látnak engem, mint ahogyan én magamat. Lehetőséget kell adnom nekik, hogy megtudják, mi is történt valójában, hogy én hogy éltem meg.
(1- A sármos ördög)

walksdowonders 

Bundy: Since i have been in Dade County, I've been allowed…
Cowart bíró: Don't point your finger at me, young man!
Bundy: …of one and one half hour…
Cowart: That's fine, you can shake it at Mr. Haggard.
Bundy: He probably deserves it better than you do.
Haggard: He occassionally shakes his finger at me, Judge.

4. rész – Égj Bundy, égj

Ted Bundy: Mindannyiunknak megvannak a magunk apró szokásai, ők pedig kivárják, amíg újra felvesszük őket.

Ted Bundy: Hogyan is élhetnénk egy olyan társadalomban, ahol egy szeretett személyről, akivel együtt éltek és dolgoztak, másnap kiderül, hogy az elképzelhető legördögibb pokolfajzat?


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján