Nem is tudom, láttam-e valaha olyan filmet, ami ilyen mély drámaiság mellett ennyire szórakoztató lett volna. Ez a furcsa kettősség a monitor elé szegezett, ahogy maga a történet, a színészek játéka, meg az olyan részletek, mint pl. amikor Mildred papucsai beszélgetnek egymással. Szerelmes vagyok ebbe a filmbe.