Érdekes témaválasztás volt ez a rendezőktől; nagyon lassan indul a film, és ez a csordogáló tempó végig elkíséri a nézőt. Az emberi kapcsolatok szinte felszínesen klisések, elrongyolt szerelmek, rossz döntések, válság és kitörni képtelenség.
Azonban – és ez a nagy ereje –, egy olyan szakmát mutat be, ami veszélyes, de egyáltalán nem gondol bele az ember, hogy honnan jön az áram, ki húzza meg a kábelt, kit csap meg a feszültség.
Nagyon érdekes, hogy egy alapellátás alsó fokán dolgozó munkások életét viszi vászonra, azt a komolyságot és felelősséget, amit az ember nem hiszem, hogy alapjáraton kinézne belőlük.
A vége odacsapós volt (szó szerint).
Szeretem az ilyen filmeket, amik emléket állítanak a hétköznapi hősöknek.