Úgy szégyellem magam, amiért még nem láttam… A sorozatot néha-néha elkaptam, de olyan pironkodva nyomtam mindig el, hogy „áh, mit akarok én, nem ismerem a világát, sosem néztem”, és valami furcsa érzés fogott el, hogy nekem ezt így nem szabad, mint amikor valami titkot lesel ki.
Igazából ez valami hihetetlen jó volt, azt hiszem, hogy rá is ugrok a sorozatra. Egyszerűen nem találtam benne hibát, gyönyörűen ötvözték a történelmet és a fantáziát, a karakterek is a helyükön voltak, főleg Ré; a kettősségét imádtam. Szinte már szánalmas emberlény, mégis isten, egy törékeny fiútestbe tömve. Az emberiség lázadása is hihető volt, nem tűnt fantasztikusnak, egy folyamat természetességével hatott a nézőre; igen, előbb utóbb fel kell venni a fegyvert.
Jó; határozottan jó volt.