Filmklubon volt hozzá szerencsém, és a mai napig örülök, hogy mégis elmentem megnézni – aznap igen fárasztó napom volt, hideg is volt, másnapra tanulnom kellett volna.
Szóval: ez a film nekem amolyan mérföldkő – miután láttam, érdeklődve fordultam az ázsiai filmek felé, amik nem horrorok.
Igényes, jól kivitelezett. Némi paródiával, amivel a rendőrséget igyekszik nevetségessé tenni. Némi legendával, az akupunktúrás pontról, amit ha megnyomunk, eltűnik a szív minden bánata… És a zene! A végén felszólaló muzsika szerintem a halálom napjáig elkísér majd, mert gyönyörű!