Tízenévesen ez volt az egyik kedvenc filmem. – Gyerekként romantikusabb voltam, mint mostanában. :)
Azóta már nem gondolok rá úgy, mint kedvenc filmre, de még mindig kedvelem, csak már más miatt.
Rájöttem például, hogy bár alapvetően romantikus filmnek van beállítva, egyáltalán nincs túltolva benne a romantika. Azt hiszem, hogy egész jó arányérzékkel lett adagolva: van egy rész az elején, meg egy kicsi a végén. (És ez talán pont elég is)
Leginkább Whoopi miatt szeretem ezt a filmet. Illetve Whoopi és Patrick kettőse miatt. Mert még így 30 év elteltével is jókat tudok nevetni rajtuk, és néha nem is értem, hogy a vígjáték címke miért nincs rajta ezen a filmen – mostanában simán rá szokták pakolni azt is az ilyenekre, amin nevetni is lehet.
…és azt is szeretem, ahogy Sam megoldja a dolgokat.