Zöld kártya (1990) 75% 120★

Nagyon szívet melengető film, bár két problémám azért volt vele:
spoiler
spoiler

Ejj, ki akar Amerikába menni?! Én turistának se keverednék oda, még akkor se, ha fizetnének érte. A csaj pedig, ha ennyire kertet akar, inkább moccanjon le valahová vidékre. Ott legalább tényleg normális föld lesz a lába alatt, igazi, rendes, stabil talaj, nem egy óriási betontorony…

A másik: én eleve MINDEN házasság megkötése ELŐTT csináltatnék ilyen tesztet. Országtól meg nemzetiségtől függetlenül. Szerintem alap, hogy a számunkra legfontosabb embert úgy ismerjük, mint a tenyerünket. A legtöbben szörnyen felületesen ismerik csak egymást, amikor… Aztán csodálkoznak a rengeten váláson, meg az egymás ilyen-olyan jellegű terrorizálásán… Bezzeg, ha az emberek egy kicsit is oda bírnának figyelni egymásra, meg úgy általánosságban a környezetükre, s nem lenne nekik minden olyan hűdek***tt sürgős… Akkor… De hát… Így egye csak meg mindenki azt, amit főz magának. Házasodni ugyanis – csak mondom – még mindig nem kötelező…

Ezek pedig, ha spoiler, majd megoldják, na bumm. Mindenesetre kezdhették volna eleve ezzel – az ismerkedéssel, és akkor mennyi felesleges kört megspórolhattak volna… Ha kipattan közben a láv, ha nem…

Ez az egyik kedvencem Depardieu-től, mert elképesztően hitelesen hozza a zöld kártyára váró francia művészt. Andie McDowell pedig csodás partnere ebben a romantikus, torokszorító filmben, tényleg érezhető kettejük között a kémia.

A zenéről csak elismerően nyilatkozhatok, Hans Zimmer rendkívül hatásosan szőtte bele az afrikai dallamokat – az elején levő dobos srácról nem is beszélve! Erre a jelenetre olyan élesen emlékeztem, hogy azonnal lepergett előttem szinte az egész film. :) A lakás a zöld oázissal varázslatos, nem csoda, hogy Brontë úgy ragaszkodott hozzá.

Az utolsó jelenet szívszaggató – minden mozdulat annyira őszinte és emberi, hogy az embert akaratlanul is pityergésre készteti…

Aranyos, kedves film. Az zongorás résznél sokat nevettem, vicces volt. Gérard Depardieu ahogy játszott. Gérard Depardieu és Andie MacDowell nagyon jó párost alkotnak. Szép gyönyörű lakás, hangulatos. Csalódtam a végénél nagyon lecsapott.

Ezt a filmet még a tv-ből ismerem, többször láttam már (bár a legelejére nem emlékeztem, lehet, hogy azt még nem láttam..?!), mindig szerettem! Jópofa, vicces, aranyos film! Jó látni, ahogy megismerik egymást a főhősök! :)
Amikor a nénit nem akarják beengedni a liftbe, és a főhősnő is meg a néni is, mint az őrült nyomogatják a lift gombját, hát azon a jeleneten nem lehet nem nevetni.. :DD
Mindenkinél volt csomag… :P
És tök jó, amikor Georges zongorázik! Csak az első „számára” emlékeztem, de a második meg totál aranyos tőle… :)
Na és persze… Montichello… ;)
Alig van itt még rá értékelés, nézzétek meg, jó film!! :D

Újranézés után is úgy gondolom, hogy ez egy kereken hétcsillagos, kedves, és aranyos film. És én nagyon nagyon szeretném azt a lakást!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Meg persze főzhetne Deparideu is xD

Jó látni ezeket a színészeket. Meg a gyönyörű lakást! De amúgy nem olyan egetrengető, mint vártam. Nem kiemelkedő, korszakalkotó romantikus vígjáték.
Egyetértek @Imma – val, tényleg spoiler.
Amúgy többet kellene 90-es években készült filmeket néznie a lányoknak! Annyival természetesebbek a színésznők, mint a maiakban. Lazább ruhák, enyhébb smink, természetesebb haj. Nem is megy rá annyira a testiségre. Itt Andie MacDowell is, de még Meg Ryan jutott eszembe, meg Gillian Anderson az X-aktákból :)

A szüleim is nagyon szerették így adtam neki egy esélyt. Nem bántam meg. Az egész annyira tüneményes volt és régi hogy egyszerűen nem lehet nem szeretni. EZ.JÓ.FILM.
Az egész annyira jól van összerakva és mégis megríkat.