Z, mint Zakariás (2015) 58% 32★

Nem nagyon tudom hova tenni magamban ezt az alkotást. Nagy izgalommal vágtam bele, mert hát világvége, meg túlélők, Margot Robbie és Chris Pine, erre kaptam ezt a furcsaságot… Alapvetően még azt is el tudtam fogadni, hogy nem ismertük meg az apokalipszis miértjét, mármint hogy tulképp mi is történt… Elfogadtam azt is, hogy ez a történet inkább romantikusabb jellegű lesz, holott nem ezt szerettem volna feltétlenül… De hogy nem történt semmi?! Na, az már sok volt! A vége pedig egyenesen kihozott a sodromból, fel is kiáltottam, hogy ezért néztem végig ezt a filmet? EZÉRT? A SEMMIÉRT?!
Margot, mint Ann nagyszerű volt, nagyon tetszett a karaktere, jól hozta ezt a kis szentfazék, néha butuska fruska szerepet. Chiwetel, mint Loomis számomra totál semleges volt, Chris viszont, mint Caleb nagyon tetszett, érdekes volt, de igazából ez így ennyiben is maradt, mert nem lett vele semmi, pedig nagyon vártam, hogy kitör belőle a rosszfiú. Ettől függetlenül is azért lekötött a film, mert tényleg kíváncsi voltam, hogy mi lesz ennek az egésznek a vége, aztán pedig elérkeztünk a végéhez, én pedig csak bámultam magam elé, hogy „most ez komoly”?
Csalódtam a filmben, nem erre számítottam, de ez az én hibám, mert túl nagy reményekkel vágtam bele. Nem igazán ajánlom senkinek, mert a kidolgozatlan és félbehagyott cselekmények szerintem senki ízlésének nem felelnek meg. Sajnálom, hogy elrontották, mert szerintem ez lehetett volna jobb is, hisz az alapötlet az király, bár a könyvet nem olvastam, de ezek után nem is jött meg hozzá a kedvem.

Igazi kamaradráma egy disztópikus világból, ahol egy nő és két férfi történetét látjuk. Igazából nem nagyon tudjuk meg a férfiak előtörténetét épp csak pár fontosabb információnk lesz, és a világban történtekre sem kapunk választ, de nem is ez a fontos. A vége is kissé elvarratlannak tűnik. Ezektől függetlenül egy lassú folyású, de érdekes dráma. Akinek bejön ez a műfaj, bátran nézze meg.

Borzalmas, lassú, kidolgozatlan.

Lassan egy éve, hogy láttam, de a zenéjét még mindig előszeretettel hallgatom és újra megjött a kedvem a filmhez is.
Nem, egyáltalán nem pörgős és eseménydús alkotás, aki ezt várja ne is kezdjen bele. De ha hagyod, hogy beléd ivódjon, ha átérzed a hangulatot, ha elgondolkodsz rajta, akkor te is ledöbbensz rajta, hogy milyen zseniális.
Zseniális és kegyetlen. Nekem napokig pörgött a fejemben a lezárás, egyszerűen nem tudtam elszakadni tőle.
Nem olvastam ugyan, de tudom, hogy a könyv teljesen más, így nincs viszonyítási alapom se, de mindenképpen meg fogom szerezni azt is.