Warrior Nun (2020–2022) 71% 80★

Én eléggé pozitívan csalódtam.
Őszintén, elég sokáig elkerültem, mert nem gondoltam, hogy tetszene, talán valami előzetes félébe belenéztem fél szemmel és azt gondoltam, hogy biztos nem tetszene, de mennyire örülök, hogy aztán lényegében azért, mert spoiler mégis megnéztem.

Történet:
Azt nem mondanám, hogy a sztori teljesen kerek és teljesen jól felépített logikai bakik és ellentmondások nélkül (mert azok azért szerintem voltak benne jóval, mind a történetben, mind karakterekben), de mégis, szerintem nagyon élvezhető.
Bár elkaszálták, szerencsére nem igazi függővéggel, a szálakat lezárták, ennek nagyon örülök, mert ettől féltem. Persze lehetett volna még folytatni szerintem, de lezártság szempontjából nem vészes a befejezés.

Szereplők:
Az elején Ava elég idegesítő tudott lenni, viszonylag későn nőtt be nagyjából a feje lágya és addig egy kicsit mellékvágányon is vagyunk kb. a hatodik részig, addig ahogy írták páran, emiatt kicsit lassú volt (ezt 2 részben bőven elég lett volna belerakni), de aztán jobban beindul az egész. Ava összességében nem lett kedvenc, de a végére megszerettem, főleg spoiler.
A kedvenc szereplőm viszont egyértelműen Beatrice lett, te jó ég, mennyire jó karakter, imádom az ilyesfajta karaktereket, nem elég, hogy egy harcos apáca, ami irtó menő, de mellette visszafogott, hidegvérű, bölcs, törődő és még sorolhatnám. Na meg a színésznő is, Kristina Tonteri-Young, nagyon remélem, hogy kapni fog még ilyen belevaló és jó szerepeket, mindenképpen megnézném, mert ez alapján baromi jó színésznek tartom, de mindenesetre is ez a karakter nagyon illett hozzá, egyszerűen telitalálat volt! Őszintén, nekem már csak miatta is megérte megnézni.
Akiket még nagyon bírtam az Mother Superion és Vincent.
Akiket nem kedveltem: Jillian és Lilith
Hiányozni fog a csapat azért, hozzám nőttek.

Kivitelezés:
Szerintem nagyon szépen megcsinálták képileg, az szerintem nagyon jó lett. Tetszett a halo ábrázolása, a harcos apácák ruhája (főleg Beatrice-é!), a halo-t üldöző szörnyek, a gonosz szellemek és maguk a helyszínek is.

Tisztában vagyok a hibáival, mert bőven vannak, mégis összességében megérdemli a 8 csillagot, mert tényleg a szívemhez nőtt és izgalmas volt.

Mi az isten volt ennek a sorozatnak az első 5-6 epizódja?
Agyzsibbasztónak kezdtem el, kellett valami limonádé a hőségben estékre, hogy kikapcsolódjak, és abszolút nulla elvárással feküdtem neki.
Máshol is említették, hogy elég becsapós az előzetese, mert az ember azt hinné, hogy valami szarkasztikus fantasy sorozat lesz tele öniróniával, ehhez képest meg túlságosan komolyan veszi magát. Ez szerintem amúgy nem feltétlen baj, mert tök jó sztorija van – még ha nagyon alap és kitalálható is –, csak hát az az első 5-6 epizód, az nagyon nem kellene ide. Felesleges időhúzás, semmi értelme az egésznek, mert így is pocsékul kezeli a karakterfejlődést, és egyáltalán nincs rájuk visszautalás.
A történet csavarjait egész ügyesen kezeli, de a korábbi probléma miatt a dramaturgia az, ami épp a leggyengébb része. Ez remekül kitűnik az évad lezárásában is, ugyanis ezt nem hívnám cliffhangernek, ez szimplán a világ legrosszabb szerkezeti történetépítése. Túl hosszú a kezdő ívünk, az akció tetőfoka az utolsó részre csúszik, és nincs semmiféle levezetés. Totálisan olyan benyomást kelt, mintha a vágó rossz helyen nyomta volna meg a delete gombot.
Egyszerűen csak pocsék.

Ezek ellenére viszont egy kellemes, könnyed urban fantasy történetet kapunk, ami tökéletesen kifigurázza a keresztény egyházat. A tinik szerethetőek, Ava egész szimpatikus főhős – főleg miután átesünk a fiúzós/bulizós részeken –, Mary, Beatrice és Lilith pedig remek mellékszereplők. Nagy kár ezért a sorozatért, mert ha valaki hozzáértőbb rakta volna össze a sztorit, akkor akár minőségibb is lehetett volna, így csak remélem, hogy a folytatásban majd emelkedik a színvonal.

Nézette magát a sorozat, attól függetlenül, hogy a plakát alapján valami badass főszereplőre számítottam, illetve, hogy többször irányt váltottunk.
Az elején inkább cw felé hajló tini fantasy sorozatnak láttam, de aztán ugrottunk, leráztuk Rómeót (vicces, hogy azelőtt mondtam, hogy megnéztem volna a következő részt, amiben valaki szintén így utalt rá), és komolyodtunk.
Már említettem, de mondom még egyszer, Mary nekem sokat dobott a sorozaton (kb vele kaptam meg a badass karakterem), szóval hajrá, még több screentime neki!
A többi harcos is szimpatikus. Nem mindenki volt az az elején, de fejlődtek/megismertük őket. Még a tan' nénit is megkedveltem, pedig legelső pillantásra ezt azért nem mertem volna megígérni. :)
Valaki azt mondta, hogy kell 5-6 rész, hogy beinduljon, de én inkább azt éreztem, hogy ott egy váltás történt. Elkezdtünk kicsit jobban fókuszálni arra, amit a sorozat eredetileg ígért és a végén még a spoiler is megismerjük, aki tutira Bucky-tól nyúlta a frizura tippjeit. :D

Az első évad alapvetően szerintem szerethetőre sikerült. Rengeteg kérdőjel maradt bennem az utolsó rész után, bár be kell vallanom érdekes csavar is volt benne, amire azért nem számítottam. (Talán, ha lassabb tempóban nézem és többet gondolkodom rajta? De mindegy, mindig örülök, ha egy sorozat meglep/kevésbé kiszámítható és itt azért akadt egy-két momentum).
Remélem, hogy lesz második évad, mert a 10. résznél lényegében csak „elzárták a csapot'”, hogy felcsigázzák a nézőket, akik így nagyobb eséllyel ülnek majd le a következő kezdésekor. Viszont én személy szerint nem rajongok ezért a kissé olcsó húzásért, mert ha kaszálják akkor meg nem kerek a történet. (Lehet úgy is évadot zárni, hogy alig várja az ember a következőt, de közben az egyes évadok szép kereket önállóan is, csak mondom).
Kedvenceket annyira nem emelnék ki. A harcos apácák mindegyikét megkedveltem menet közben és nagyon kíváncsi lennék spoiler Részemről én szurkolok a 2. évadnak.

Én ettől a sorozattól valami nagyon vagány, szórakoztató fantasyt vártam, mert démonvadász apácák!!!, aztán valahogy inkább mintha annak az előzménysztoriját kaptam volna. A történet gerincét az adja, hogy Ava keresi önmagát és próbálja kitalálni, mihez kezdjen az erejével, miközben a Rend azon nyűglődik, hogy vajon Isten akaratából került-e a Glória egy random ateistához. Nem éreztem túl kidolgozottnak és hitelesnek ezeket a konfliktusokat és a szereplők reakcióit, néha a hajamat téptem attól, hogy mennyire ügyetlenek és éretlenek bírtak lenni hőseink.
Ja, meg van egy kissé őrült tudós és egy fura kisgyerek is, meg egy nagyon, nagyon bizarr logika szerint cselekedő bíboros, akiknek egyetlen célja a történet elnyújtása volt. spoiler És a függővég, te jó ég, a függővég nagyon amatőr lett.
Viszont a színészek (különösen a főszereplő Alba Baptista és az utolsó részekben feltűnő William Miller) a maximumnál is többet hoznak ki a karaktereikből, akik egyébként alapvetően szerethető figurák, a kevés harcjelenet kifogástalanra sikerült, és a mitológia is érdekes. Annak is örültem, hogy sokkal hitelesebben és megértőbben ábrázolja a katolicizmust a sorozat, mint az átlag démonos fantasy szokta (és a korai képregényekkel ellentétben az apácák itt nem fedetlen kebellel és tangabugyiban harcolnak!). Alapvetően egész jól szórakoztam akkor, amikor beindult a főszál, és eltávolodtak az egyházi belpolitikától meg az énkereséstől, szóval talán nem ok nélkül reménykedem abban, hogy ha lesz második évad, akkor attól végre megkapom a vagány démonvadász apácáimat.

Hosszú ideje – jó, a Chuck, a Stranger Things és Don Matteo után – az első olyan kedvenc, amit már az első pillanattól kezdve lehet imádni. Fantasztikus ötlet, nagyon mély mondanivaló (itt aztán mindenki érintett, aki csak létezik vagy akiben hisznek). Kicsit van benne ST például zenei témákban, kicsit Black Mirroros, itt-ott befigyel a Bionic Woman-fíling, de ezek mind szuper sorik. Nagyon tetszik, hogy javarészt nők játszanak benne, és persze képviselteti magát az összes rassz (megarespekt-PC). Alig várom, hogy magyar szinkronnal is kijöjjön, mert egyrészt imádom a magyar hangokat, másrészt meg mert jó lenne, ha ezt itthon is kiadnák. Hála a Netflix első 30 ingyenes napjának. :D

Elég izgis volt,várom a folytatást.

Azt hiszem a 6 csillaggal még nagylelkű voltam a sorozat első évadával kapcsolatban… Az alapötlet tök jó, a karakterek szerethetőek, a főgonosz valóban meglepett, de a megvalósítás csapnivaló…

Problémák:
1. Kezdjük ott, hogy 6 rész a bevezető. 6 részen keresztül „élvezhetjük”, ahogy a főhősnő telibesz@r mindenkit maga körül, mert ő végre kiszabadult az árvaházból és végre tud járni és végre élheti az életét. Ugyan fogalma sincs, hogy mi a fenét kezdjen magával, hova menjen, mit csináljon, de az kit érdekel… majd kitalálja… Ennyi nyűglődést és én-keresést még a büdös életben nem láttam. Ennek az egész menekülős baromságnak le kellett volna csengenie max 2-3 rész alatt… Az elején legalább együtt lehetett érezni vele, meg lehetett sajnálni, de olyan végtelenül idegesítő a szenvedése, annyira ellenszenves, hogy folyamatosan tolja ezt a szabad akarok lenni, meg meg akarom találni önmagam dumát, de lóf@szt nem csinál, nem próbál ki új dolgokat, nem megy el célirányosan helyekre, csak sodródik és közben nagyon viccesnek gondolja magát…
2. Évadzáró: Ezt nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire elcseszték… Ez nem cliffhanger, ez egy nem befejezett évad… Gyakorlatilag végre elkezdődött a cselekmény a 7. résznél, 10. részben elérünk a tetőpont előtti pillanatig, jönne a bossfight és ott vége… Majd megnézhetjük a bossfight-ot gondolom a következő évadban… Nem tudom, hogy a forgatókönyvírónak, rendezőnek vagy kinek volt az a zseniális ötlete, hogy ezt így kell megcsinálni, de az biztos, hogy soha többet nem kéne sorozatok gyártásának közelébe engedni. Normális ember általános iskola alsó tagozatában megtanulja, hogy milyen elemekből és milyen arányban épül fel egy történet.

Annyira jó lehetett volna ez a sorozat, ha kevesebb a nyűglődés az elején, és nem hiányzik az évad lezárása…

Nekem nagyon tetszett. spoiler Már most akarom a folytatást.
Vannak benne hibák, illetve néhány szál lezárása nem tetszett, de összességében inkább ajánlani tudom. Szinte minden fontosabb szereplő okozott meglepetést.
És végre egy akció sorozat, amiben a női szereplők vannak többen, és mindegyikük érdekes, nem csak díszlet. És én is láttam. Eddig kivétel talán Camila, az Ő történetére nem emlékszem, de lehet, hogy volt róla szó, csak engem nem fogott meg.

Az első 4 rész tök felesleges volt (majdnem abba is hagytam a sorozatot), 1 részben össze lehetett volna foglalni és pont elég is lett volna annyi a nyavalygós témákból meg a nagyjából felesleges „szerelmi” szálból.
És így maradt volna idő kibontani a fő szálat, nem kellett volna kb másfél rész alatt elintézni. És maradt volna idő mélységet adni a lányok karaktereinek, hogy legalább sztori alapján meg lehessen őket különböztetni, ha már apácaszerkóban tök egyformán néznek ki.
És maradt volna idő befejezni is, mert az első évad utolsó részének vége nem cliffhanger, csak elfelejtettek szólni a forgatókönyvírónak, hogy nem 11 részes lesz az évad és erre csak akkor jöttek rá, mikor már mindenki hazament az utolsó forgatási napról…
Egyébként tetszett az alapötlet és a díszletek is, jó hangulata volt, a közepétől már nézette is magát.

Barátnőm ajánlására néztem meg, és amikor elkezdtem azt mondtam, hogy ez meglepően jó és nézeti magát. Mire túl voltam az évad felén, az utóbbi állítás igazságtartalmában már nem voltam olyan biztos, ott egy kicsit megpihentem, nem is igazán akartam folytatni.
Aztán az utolsó részek megint annyira felpörögtek, hogy együltő helyemben ledaráltam mindet.
Ava először az agyamra ment, de azért a végére elég szépen összekapta magát, bár azért nem adnám neki a legtalpraesettebb főszereplő címét. Mary viszont határozottan kedvenc lett, de az összes apácát bírtam. Még azt is, akit az elején nagyon nem. spoiler
Simán nyitva hagyták az esélyét egy következő évadnak, de igazából én így is elégedett vagyok az eredménnyel.