Visszajárók (2012–2015) 84% 21★

Az első évad érdekes volt, egészen az utolsó részig. Azt egy kicsit túltolták, remélem a második évadra ez nem lesz hatással.

Úristen, egyszerűen imádtam az első évadot! Alig várom, hogy neki álljak a másodiknak :O és hozzáteszem, hogy egy nap alatt néztem végig az elsőt. Megpróbálom összeszedni a gondolataimat, na szóval:
A kedvencem (nem hiszem, hogy meglepő módon) Simon volt. Úristen az a gyerek és az ő története. Az elején ijesztő volt egy picit Victor, de az évad végére megszerettem. Camille-t ha akartam volna még akkor sem tudtam volna megszeretni, ő nagyon irritált, ahogy a bamba fejű rendőrbácsi és az a Menekült vagy milyen ház vezető akárki is. Az ikerlányok apukájáról nekem mindig Hókuszpók jutott eszembe :D próbáltam úgy leírni, hogy ne legyen benne spoiler. :D Na szóval 10/10*, imádtam. :D
                                                                                    _
Na gyerekek, végig néztem. Bevallom a második évadnak az eleje nagyon nem tetszett, de aztán, összefoglalva spoiler nélkül: Simon Simon Simon Simon Simon Simon
Annyira egy fantasztikus sorozat, hogy az hihetetlen. Amit nem értettem a sorozat elején, azt mind megértettem. Viszont az utolsó részt nem igazán értem, még meg kell néznem párszor, hogy teljesen világos legyen.
Írok egy picit a szereplőkről. Camille ugye főszereplő volt, de őt nem tudtam két évad alatt megszeretni vagy akár megérteni. Semmi, engem irritált. A testvére, Lena, na őt szerettem, de igazából ebből a családból senki nem hatotta meg a lelki körömet. Jaa és apuka Hókuszpókból Törpapa lett. Fölösleges szálnak tartam az egész családot.
Victor és Julie között olyan kapcsolat van, hogy az hihetetlen. Julie-t nagyon szerettem már az elején is, de a végére, hűh, imádtam. Mint már korábban írtam, féltem Victortól, de a végére bele szerelmesedtem a kisrácba.
Serge-t elmondhatatlanul utáltam, de a végére „megértettem" és éreztem valami szánalmat iránta (tudom-tudom, hogy ez csak egy sorozat). Tony, a testvére egy nagyon szerethető karakter volt.
Pierre-t nem akarom és nem is vagyok hajlandó megérteni. Rossz bácsika, a nagy bandzsa szemeivel, fujj!
A végére hagytam, hát ki mást, mint Simon :3 te úristen, hogy én mennyire imádtam. Igazából nem tudom, hogy miért, de volt valami a karakterében és a történetében. A mozdulataiban, abban, ahogy beszél. És a szerelme Adéle iránt… :3 ♥ én is vágynék egy ilyen szerelemre.
Na szóval, még az utolsó rész hatása vagyok ééés gyanítom, hogy lesz még folytatás. Sőt, nagyon remélem, mert maradt néhány elvarratlan szál. 10/10* perfecto

Mogwai zenéje meg plussz pont.