Világot látok (2017) 79% 38★

Kedves, szívszorító kis filmecske ez, amiben azonban megint úgy apellálnak a néző lelki gyengédségére, ahogy azt sokan nem kedvelik, átlátszónak és hatásvadásznak vélik: mentálisan beteg kedves kislánnyal és szomorú szemű kiskutyával. Nagyon kevés hiányzik hozzá, hogy giccsbe fulladjon!

A mozit tulajdonképpen Dakota Fanning viszi a hátán, és éppen ő az egész produkció legnagyobb kérdése is. Egyrészt egész lényéből sugárzik valamiféle sérültség, szerintem erre a karrierje során nem egy esetben építettek is a rendezői, másrészt ügyes színész, aki sok tehetséges kortársához hasonlóan sajnos egy pillanat alatt képes antipatikus benyomást tenni a nézőre. Azonban még mindig túl szép és csinos ahhoz, hogy általa nyers őszinteséggel mutassák be az utca emberének találkozását a jól láthatóan sérült, fogyatékkal élő embertársaival.
Szerencséjére a Világot látok nem akar „nyersen őszinte” lenni, megelégszik a maga kis itt-ott rózsaszín szövegkiemelővel árnyalataiban megidealizált világával, amiben Patton Oswalt rendőrt játszik ugyan, de a vásznon töltött műsoridejének nyolcvan százalékában klingon nyelven beszél.

Szerencsére az egyensúly minden összetevőben megvan, így tényleg annak fog csak megugrani a cukra a film közben, aki eleve utálja, ha ennyire direkten próbálnak rá hatást gyakorolni. Minden más esetben kellemes és befogadható lelki fröccs, nem mellesleg szépen rendezve, filmezve és eljátszva. Hogy a vígjáték címke miért kerül rá lépten-nyomon, az rejtély…

Nagyon szeretem Dakota Fanning-et, ebben a filmben pedig különösen nagyot alakít!
A film pedig egy imádnivaló kis sztori!

Nem tudom, mennyire hiteles volt a film az autista szál szempontjából (sokan biztos kifogásolják, hogy hiányosságokkal rendelkezett, egy autista nem így viselkedik, stb.), de szerintem ez egy szép film volt. Családi filmnek is mondhatnám. Engem lekötött. Aki Star Trek-rajongó, pedig feltétlenül nézze meg! :)

Üres volt, untam, nem is érdekelt mi fog történni Wendy-vel.