Váratlan szerencse (2022) 49% 59★

Javarészt nem is igazán tudom, mi volt ennek az értelme. XD Az elején kicsit meglepett, mert majdnem azt hittem, hogy néma film lesz, mert a fickó egy szó nélkül össze vissza mászkált, de aztán jött a feleség és a férj, végre. Vagyis nem végre, mert én halálra untam magam rajta. A színészi játékuk felejtős, a sztori nagyon kiszámítható, és baromi uncsi. spoiler Nem tudom mit akartak ezzel a filmmel, de cseppet sem szórakoztató, inkább idegesítő, Lily Collins főleg, meg a férjecskéje… Kár erre is időt pazarolni, de örülök, hogy nem túl hosszú egy film ez. :-D

Van a Netflixnek egy egyszerre áldásos és egyszerre átkos funkciója: okosletöltés. Nagyon jó, mert az unalmas utazásokon mindig van mit nézni, tök sokszor jelentek meg a telefonomon értelmes letöltések, a sorozatoknak a megnézendő epizódjait mindig letöltötte, … sok jóságok. Aztán egy szép napon összeszemetelődött, letöröltem, ami nem érdekel már, és aztán megnyitottam, és egy rakás langyos semmi volt letöltve rajta. Komolyan el kell gondolkodnom a filmes ízlésemről, ha az algoritmus ilyet ajánl nekem. Meg is mondtam neki, hogy ezt soha többet. spoiler
Mégis mi volt ez a langyos semmi? Mióta nézek én ilyen filmeket? Soha nem néztem ilyen filmeket. Na jó, a Snitt- meg az Oscar-díj jelölések okán megnéztem A kutya karmai közt (2021)-t és a Tick, Tick… Boom! (2021)-t is, melyek mégiscsak mélyebb alkotások a szokásos nézéseimhez képest, de úgy érzem a Váratlan szerencse össze sem hasonlítható ezekkel. Illetve még a A seregély (2021)-t tudom példának hozni a szolgáltatótól, de ott a dráma és a humor között volt egy kis egyensúly, jól volt megragadva a személyiségek közti különbség, a gyász, ami miatt mégsem ez a színvonal. Miért Netflix? Miért gondoltad, hogy nekem tetszeni fog ez az izé ezután a három film után?

Egyébként magáról a filmről:
Ígéretesen indít. Jason Segel elvan egy nagy birtokon. Innen lássuk be még bármi lehet. Aztán jön egy jó kis fordulat, nem új a filmtörténetben, de rendben van. Aztán tök érthetetlen dolgok következnek több, mint egy órán keresztül. Hülye döntések, fura és megmagyarázhatatlan dolgok, amikre nincs válasz, és mindez el is van nyújtva, mert az ugye feszültségkeltő elem. Egy tucatthrillerzene megy a film alatt, amiből tudni lehet, hogy mikor kell nagyon feszültnek lenni. Jason Segel és Jesse Plemons tök érdektelen figurák, még a film is ráerősít, hogy a kutyát sem érdekli a kedvenc színük se, mindkettő szerencsétlen alak a maga módján. Lily Collins lenne az a karakter, aki végső soron plasztikus, többD figura, de konkrét a film első egy órájában ő sem az, és ez így nagyon megnehezíti a nézést. A kertész megjelenéséig az alvás kerülgetett, mert addig abszolút senki nem mutat személyiséget, mindenki hülyén dönt, és bakker mi volt ez a fegyver dolog, meg kamera dolog. Jó hát valamerre alakítani kellett a dolgot, de akkor is, nincs magyarázat az egészre, csak annak okán vannak, hogy legyenek.
Szóval a film végére Lily Collins megérkezik agyban is, és az ominózus táskás jelenetben végre a zene és a fények is értelmüket nyerik, és innentől valóban lehet min izgulni. Illetve kicsivel előtte is már talán villan valami. De ez már a film vége.
Ez egy kamaradráma, az időintervallum 24 óra körül lehet, a szereplő az valóban összesen négy, a tér, ahol zajlik az meg egy nagy hodály. Ezt a műfajt nagyon könnyű elrontani, egy kis piszok kerül a gépezetbe, és mindjárt semmilyen lesz az élmény, legalábbis magamon eddig ezt sikerült megfigyelnem. Nekem nincs bajom a színészekkel, hozták, amit kellett, bár nem kiugró alakítások. Nulla személyiséget alakítani igenis nehéz feladat.
Nem mondom, hogy utálatos, és elvetendő az egész film… Na jó, erről a témáról biztos találni jobbat, létezhetetlen, hogy nincs ennél megkapóbb alkotás. Nem tetszett, na.

Nekem elég művészfilmes volt ez, vagy inkább azt mondanám, hogy próbált az lenni. A ház és a környezete kapja a három csillagot, a film amúgy unalmas volt – pedig azt hittem csak túlzás, hogy ez a legrosszabb film a Netflixen, de sajnos nem.

Puzzle-lel szöszmötöléshez kapcsoltam be, ahhoz pont passzolt……………… is volna, ha a végét nem rontják úgy el. =_=

Engem totál idegesített, hogy rögtön az elején látjuk, hogy spoiler
Ha viszont annyiban hagyják, akkor jó lépés volt…

A film közben nézegettem az imdb-s értékeléseket (mégis csak több van ott, mint itt), és mivel a lassúságot, meg az unalmat hozták fel az alacsony számok mellé magyarázatnak, szent meggyőződésem volt, hogy a 8 pontos kevesek között leszek a végén. Azok, amik mégiscsak megtörténtek az utolsó 30 percben, kifuthattak volna ennél értelmesebb, fantáziadúsabb befejezés felé is, mint ahogy egyszercsak vége lett. Nem beszélve arról, hogy az addig eltelő 1 óra azon kívül is, hogy lassú, még uncsi is. A párbeszédekben egyedül Jesse Plemons stílusa vitt pluszt ebbe az unalomba (nagyon bírom a Breaking Bad óta) a csaj unalmas arcától kivoltam, Segel is semleges volt, a karaktere meg idegesítő. Volt az első 30 percben egy rövid jelenet, amit vissza is tekertem, hogy jól értem-e, és végül is igen, de mégsem volt jelentősége, félre is vezetett, viszont így akkor nettó időhúzás volt. spoiler

Döbbenetes, hogy az értékelők mennyire nem értették a filmet. Ez egy lassú folyású kamaradráma – szatíra keverék és baromi jó a maga műfajában. Lily Collins nem ment nagyot, de a színészi játékkal nem volt semmi baj, a sztori is ütős, a fényképezés is rendben volt, tartja a feszes tempót, jók a poénok is. Nem igazán tudok belekötni egészen az utolsó harmadáig, ahol hirtelen leül az egész és már-már unalmassá válik. Bár abszolút nem kiszámítható a befejezés, mégis sokat levont az élményből. Ebben a sztoriban ennél több volt, vagyis több lehetett volna. Összességében jó élmény volt.

a ház ízléses berendezésére, meg a környezetre kapja a csillagot, a többi tömény unalom, semmi mondanivalóval, másfél óra két percben elmesélhető tartalommal. elaludtam.