Szomorúság (2021) 61% 14★

Valojaban ez egy zombi cimkevel eladott gore-slasher film. Rendkivul felszines, probal az obszcen beszeddel kemenykedni (ez meg sekelyesebbe teszi). Elkepeszto meretu muvert es daralt hust hasznaltak fel benne, szval aki szereti az ilyesmit az repuljon ra.
Nekem ez kifejezetten nem tetszett.
Ahogy mar emlitettem, rendkivul sekelyes, erosen tulszineszkedett, celtalan hullahalmozas.
Annyira nem foglalt le egy ido utan, hogy kozben elkezdtem befizetni a rezsicsekkeket -> na ez sokkal horrorisztikusabb volt…

Egy ideje egyre kevesebb zombifilmet nézek, mert kezdek belefásulni a műfajba. Néha azért felcsillan egy-két jobban sikerült darab, de a nagy egészt tekintve a filmek egyre ötlettelenebbek és ugyanazt a közhelyes dramaturgiát pufogtatják, mint az elődök. Rohadtul nehéz bármiféle újdonságot mutatni, ezért hogy ha ez mégis sikerül egy-egy alkotásnak, akkor az legtöbbször piedesztálra lesz emelve. Ráadásul az óriási ömlengés hatására az alkotók egyre több folytatás készítésére érzik magukat feljogosítva, ez pedig az esetek többségében egyre és egyre gyengébb mozikat eredményez. Példának ott a Vonat Busanba, ami ugyan egész jó, de alaposan túl van hájpolva. Ezt követi a még nézhető Szöul, végállomás, majd az alaposan elrontott és tökfelesleges Peninsula.

Valahol a Z-világháborúnál kellett volna egy vonalat húzni, amit mondjuk 20 évig senki nem lép át, aztán valamikor 2030 körül bedobni egy újfajta zombihorrort és indulhat újra a reneszánsz. Vagy egész egyszerűen elég lett volna ha csak én megkímélem magam az azóta készült zombiflickektől… hát igen, csakhogy sajnos nem így tettem, de hát ez egyéni szoc probléma.

Azt is észrevettem, hogy egyre kevesebb a durva gore-t felmutató filmek száma. Ez nem feltétlenül óriási probléma, hiszen így ha kijön egy olyan alkotás ami a darabolással hívja fel magára a figyelmet, akkor az részemről is nagyobb érdeklődésre számíthat. Az már annál inkább probléma, hogy ezek között a filmek között nagyítóval kell keresni a minőségi produkciót.

Úgy tűnik, hogy fürkésző tekintetünket egészen Tajvanig kell vetni, ha kellően brutális és véres zombihorrora szottyan kedvünk. A The Sadness-ben majdnem megvan minden ahhoz, hogy igazán emlékezetes legyen: félelmetes fertőzöttek, jó képi világ, zene, csipetnyi éjfekete humor és persze irtó nagy mészárlás. Maszkok és gore-effektek terén nagyon jól teljesít.
A film csúcspontjának tekinthető metrókocsis-jelenet nagyon durva. Ha más nem is (pedig de) akkor ez a jelenet maradandó. Viszont innentől a készítők kicsit visszavesznek a tempóból és keretek közé szorítják az őrületet. Emiatt a cselekmény leül, az adrenalinlöket elpárolog, az egyébként sem túl erős sztori végleg elgyengül. Mindehhez pedig egy halovány, de inkább semmilyen befejezést sikerül kreálni.

Mindezek ellenére még mindig ez az egyik legbrutálisabb horror, amit mostanában láttam, legalábbis a gore-szempontjából. Survivor-horror szempontból pedig az egyik legjobb, a nulla mondanivaló ellenére is. Ha tetszett a 28 nappal és héttel később, akkor nagy valószínűséggel a The Sadness is tetszeni fog.