A csillogó Szikraváros már generációk óta virágkorát éli, ragyogó fényeinek köszönhetően lakói elégedettek és boldogok. Ám a földalatti város hatalmas generátora a meghibásodás határán áll, az utcákat és tereket megvilágító nagy lámpák mindenki megrökönyödésére vibrálni kezdenek. Két tinédzser… [tovább]
Szikraváros (2008) 161★
Képek 19
Szereposztás
Kedvencelte 16
Várólistára tette 95
Kiemelt értékelések
Nagyon sajnálom, hogy ifjúsági film és ezért nem mertek mélyebbre menni. Egyébként is nagy bajom a műfajjal, hogy szeret a felszínen maradni, pedig nem kéne. Ha kicsit bonyolultabb, kicsit összetettebb lenne mind cselekményileg, mind pedig a felnőtt karakterek terén, simán lehetne kedvenc is. Nagyon szeretem a disztópiákat, a föld alatti világok elgondolásait és megoldásait, örültem volna egy hosszabb, lassabb filmnek, ami jobban kibont mindent. Ugyanakkor érdekes és izgalmas történet, szerethető és ügyes szereplőkkel. Tetszett és simán el tudom képzelni, hogy megnézzem még párszor.
Itt megint az a helyzet, ami nagyon sok ifjúsági fantasy-nál: egy borzalmasan jó alapötletet messze nem bontanak ki eléggé, valószínűleg a célközönség miatt, hogy egy jól lezárt, értelmezhető tanulságú, nem különösebben súlyos történetet kapjanak. Én pedig megint csak itt toporgok, és nem akarom nagyon kritizálni érte a művet, mert az a helyzet, hogy egyszerűen csak kinőttem belőle, és nem írhatnak mindent nekem, de közben folyton látom magam előtt, hogy mi lehetett volna, és szomorkodom miatta.
Adott egy kicsit steampunkos, abszurd világ, amire jellemző egy általános melankólia, és pont ezért nagyon megragadó tud lenni. Az egész földalatti város a lámpákkal egy lenyűgöző látvány, nem egy átlagos fantasy/disztópikus világ. Az üzenete kifejezetten erős és elgondolkodtató, szinte már szatirikus. A gyerekszínészek kiválóak, a karaktereik is szerethetőek.
De a rejtélyességet egy kicsit elveszi, hogy viszonylag egyszerű és viszonylag lineáris az egész film felépítése, a két főszereplő elég könnyen, és elég banális megoldásokra bukkan. A gyerekszereplőkhöz képest a felnőtt karakterek nincsenek igazán kibontva, inkább csak a plot eszközei. Ráadásul az egész film nagyon lezáratlan, rengeteg kérdés marad, ami nem hagyja nyugodni az embert: és úgy tudom, még a regény folytatása sem jelent meg magyarul, nem hogy a filmet leforgassák.
Ha egy picit komolyabbra vette volna a figurát, és továbbszövi a történetet, akkor szerintem valami hasonlóvá válhatott volna, mint az Emlékek Őre sorozat… így picit semmilyen maradt a végére.
A regényt évekkel ezelőtt olvastam, már sokra nem emlékeztem azonkívül, hogy egy földalatti városban játszódik, ahol egyre fogynak a készletek. A filmet nézve pár dolgot éreztem ismerősnek, és a vége sem okozott meglepetést. Tetszettek a díszletek és a főszereplők, jó színészeket választottak a szerepekre.A történet szerintem teljes volt, nem volt hiányérzetem, vagy logikai bukfenc.
Nekem kifejezetten tetszett a film, sőt kedvencé vált. Igaz, meg voltak a maga hibái, mégis tele volt kalanddal és a család iránti szeretettel, amit Lina a húga és a nagymamája iránt érzett. Illetve ott volt még a remény is, amit a két fiatal táplált a szabadulás lehetőségéért.
Egyedi történet és érdekes karakterek. Habár sok dolog megválaszolatlan maradt a végére ami kifejezetten nem tetszett…
Tudom, hogy gyerek/ifjúsági film, de ennek ellenére engem nagyon odavágott lelkileg; nyilván, mert szimbolikát látok benne, vagyis inkább egy szép (szomorú) metaforikus hasonlatot arra, ahogy jelenleg az emberiség él önmagával: vakságban. Nem kollektívan, csak az egyén a saját lelkiségével. Mi sem ismerjük magunkat, pedig bőven lenne mit felfedezni, csak bátornak kellene lenni, hogy kilépjünk a saját komfortzónánkból.
Na, de nem ragozva túl: nagyon jó film volt, a hangulata és a látvány egészen elképesztő volt, szinte ott éreztem magam én is Szikravárosban, és hallottam az elektromosságot zizegni a megfakult házkövek között.
A vége pedig, hogy nem ad nyílt válaszokat, hanem a nézőre van bízva a folytatás (bár azt hiszem, a könyvsorozat 4 részes), megint csak visszakanyarint engem ahhoz a gondolathoz, hogy önmagamba kell buknom ahhoz, hogy meglássam az igazi fényt, hiába ég az arcomba egy több száz voltos izzó csalóka világossága.
Nem rossz film. Tetszik az egyedi hangulata Szikravárosnak. Az alaphelyzet is nagy potenciákat rejt, a 200 éves föld alá meneküléssel, spoiler Nekem nagyon adta a Fallout játékok hangulatát, szóval megalapozta a film a jó sztorit az elején.
Szépen alakultak is a dolgok, a tinifőszereplők jól színészkedtek. Kicsit Idiocracy hangulat is volt, mert spoiler Az is tetszett az egész sztoriban, hogy spoiler
Ha kicsit még realisztikusabbra vették volna és nem annyira ifijussági filmet csinálnak belőle, még jobb is lehetett volna. Ezektől a hibáktól így is eltekintettem, mert ha nem tettem volna mínusz egy csillagot kapott volna. spoiler
A legnagyobb problémám ennek a filmnek az élvezhetőségével az, hogy nagyon kicsúsztam a célkorosztályból, aminek a felső határát olyan tizenkét-tizenhárom év körül húznám meg.
A mondanivalója persze így is nagyon érdekes a szó szerinti és képletes értelemben vett vakságban élő emberiségről, a rengeteg nem gondolkozó, mereven menetelő birka polgárról, akiket nem érdekel semmi, ami „nem az ő dolguk”, nem akarnak tudni semmiről, ami „nem az ő dolguk”, még akkor is, hogyha az a valami ott van az orruk előtt, például két centiméterre attól a kapcsolótól, amit ők kezelnek, akik nem akarnak új utat keresni, hogyha probléma adódik, csak mániákusan toldozgatják a régit.
Viszont magának a történetnek a cselekménybeli része, világot üzeneten túlmutatóan bemutató szegmensek, a karakterek (Doon kivételével) … egyszerűen gyerekesek, bukdácsolóak, néha kissé nevetségesek is, ami fura kontrasztot alkot a sötétségtől való félelemmel, na meg a sötétben ólálkodó, gigászira nőt vakondokokkal és ízeltlábúakkal.
A hősök gyerekek, és még így is ők gondolkoztak a legépeszűbben Szikraváros lakosai közül, azonban még az ő részükről is rengeteg buta megmozdulást láttam. Ez a butaság főleg Lina kishúgára volt igaz, ő nagyon idegesített azzal, hogy amikor csak feltűnt, minden abból állt, hogy rendszabályozgatni meg utasítgatni kellett, mert ha készüli elgázolni valami, ő inkább akkor is csak áll, és mosolyogva néz előre. Viszont, ha a könyvben a kislánynak van valamilyen betegsége, ami ezt a koránál indokolatlanul visszamaradottabb viselkedést megmagyarázza, akkor ez utóbbiakat visszavonom.
Határozottan nem rossz film, az elkészülésének a célja így is beteljesült, a társadalmi berendezkedés, és ami szemléltetve lett általa, nagyon ütött, csak a többiből kinőttem.
Nem túl izgalmas, de érdekes történet. A zenéje és Bill Murray határozottan javít a minőségen :)
Nagyon szeretem ezt a filmet. A karakterk kedvesek, egyszerűek és szerethetőek, a történet izgalmas, érdekes az alapkoncepciója. Egy próbát bárkinek megérhet, mindenképp! :)
Népszerű idézetek
Az a lényeg, hogy figyelj! Nagyon figyelj mindenre, amit látsz. Vedd észre, amit más nem. És tudni fogod, amit mást nem tud.
Doon Harrow: My dad made this.
Lina Mayfleet: It doesn't look very safe.
Doon Harrow: That's my dad.
Loris Harrow: The main thing is, pay attention. Pay close attention to everything, everything you see. Notice what no one else notices, and you'll know what no one else knows. What you get is what you get. What you do with what you get, that's more the point.
Doon Harrow: Sul, what are you doing up here?
Sul: This thing is jammed stuck. I've gotta free it.
Doon Harrow: How do you know that's what you should do?
Sul: [pause] It's my job!