Saltburn (2023) 71% 131★

Ha megnézted a filmet ajánlom ezeket az értékeléseket: I CAN RELATE meg mert nem tudok jobbat írni én sem
https://www.tumblr.com/popcultureds/737675155778748416/…

https://64.media.tumblr.com/8b59252e771a414991d8e841cfb…
röviden

Mit is mondjak erről a filmről, az biztos hogy gyönyörűen volt az operatői munka, le a kalappal előttük, a helyszín is nagyon tetszett, volt egy kicsi gótikus hangulata, aztán a zenék is tökéletesen passzoltak az egész filmhez, volt egy két elég kellemetlen jelenet főleg mikor Oliver oda ment a családhoz, és róla beszéltek vagy az első reggeli, én éreztem magam kényelmetlenül. De ezzel is bemutatták hogy milyen sznob a család.
Elkezdtek beindulni a dolog, volt minden féle finomság mint a spoiler
Azért meglepődtem hogy mi derült ki spoiler
Megmondom az őszintét a spoiler
A végén lévő csavarra számítottam a buli után, bár azért volt egy-két dolog ami meglepett és hát a vége ott a tánccal az volt a hab a tortán.
A szereplők pedig kitettek magukért, Jacob Elordi és Barry Keoghan tökéletesek voltak, nagyon tetszett az alakításuk de a többikre sem lehet panasz!
Tetszett meg nem is, számomra fura de érdekes volt az egész, néha jó ilyen filmeket látni.
https://64.media.tumblr.com/2f7c9f027a03f9298c3a7bf5f46…
https://c.tenor.com/uXJ7kiz-XgwAAAAC/tenor.gif

Evelyn Waugh neve elég hamar elhangzik a filmben. Talán sokat elmond a hozzá fűződő viszonyomról, hogy volt egy igazán mértéktelen, könyvfaló időszakom, amikor csak azoknak a nevét bírtam megjegyezni, akiktől legalább 4-5 címet elolvastam. Az utolsó látogatás viszont úgy belém égett, hogy megfogadtam, soha, de soha többé Evelyn Waugh-könyvet a kezembe nem veszek. Annyira távol áll tőlem az egész felső középosztály+arisztokrácia ügy, és még valahogy ezt a feltörekvő problematikát is nehezen tudom már komolyan venni. Az első és utolsó érdekes figura ebből a körből Rastignac volt számomra.
Remélem, ezzel a bevezetővel sikerült bizonyítanom, hogy még a sznobnál is sznobabb vagyok. Úgy ám.
Fokozom: nem szoktam olyat írni, hogy pontosan tudtam, mi lesz. Itt azonban az elegáns ruhában dohányzó visszaemlékező pozíció miatt azonnal világos volt az egész felépítményspoiler. Untatott a film, hogy közben még undorítson is. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a gusztustalanságról az alkotó is azt gondolja, hogy gusztustalan. Nem kell felvágva eltagadni saját undorunkat egyetlen mű esetében sem. Amit érzünk, az úgy helyes, ahogy van, és ettől kaphat jelentést az adott jelenet. Bevallom, hogy a három csúcsokádásból pontosan az derül ki nekem, hogy a rendező nem volt elég határozott. Nem teljesen tudta, mit akar. Hogy milyen figurát akar a középpontba állítani. Nekem ez volt mindvégig aztán a legnagyobb bajom. Ollie nem kerülhetett be a thrillerek alfáinak csoportjába. De sajnos olyan fejlődéstörténetet sem kapott, mint amilyen Rastignacnak kijutott. Goriot apó két lányát is jobban lehet érteni, mint Olivert. Vagyis van itt egy erősen bizonytalan forgatókönyv, amely mindig más akar lenni, és mindig keresi az útját.
Nem rossz ez a film, csak olyan, mint az angol falikárpitok. Már a felrakás pillanatában átmeneti megoldásnak tűnik, ami mintha már vesztett is volna egyet a boltban látott árnyalatából, és felveti a kérdést, hogy miért nem inkább bármi más lett helyette.

Eléggé erős kezdés lett így az év elejére mert teljesen más volt mint amire számítottam. Mondjuk az biztos hogy ha nem játszik benne Barry Keoghan nem nézem meg, nagyon is messze van a komfort zónámtól. Főleg amikor először olvastam hogy erős gyomor kell hozzá, na az meg nekem nincs :D
Röviden tömören picit beteg, de én durvábbat vártam az előzetes alapján. Mármint volt az egész filmben 2 jelenet amin felhúztam a szemöldököm és fújjoltam, de ennyi. spoiler .
Nagyon szép képek, jelenetek voltak a filmben, gyönyörű volt a kastély is. Szerintem a színészekre sem lehetett panasz.
Barry Keoghan tökéletes volt erre a szerepre, brillírozott a srác és rohadtul bevállalós volt. A film utolsó 2 perce hát hmm nem gondoltam hogy ilyet bevállal :D Remélem még nagyon sok filmben fogom látni nagyon megérdemelné hogy felfigyeljenek rá.

Erősen (a talented) Mr. Ripley-vízjeles történet, de azért ez is megállja a helyét egyfajta humán bestiáriumként. (És ó Istenem, szívemcsücske Rózi Pike – ő is, megint – hogy odatette magát :D )

Megjelenése óta gondolkodtam, hogy megnézzem-e ezt a filmet, hiszen kapott hideget-meleget, mint afféle „botrányfilm”. Viszont a kíváncsiságom felülmúlta az enyhe félelmemet, és teljesen kellemes meglepetés volt. Alapvetően a képi világa, az operatőri munka zseniális benne, a színészi játék pazar, és a zenék is nagyon jók.
Persze ahogyan előttem már leírták mások, van benne több megkérdőjelezhető és bizarr jelenet (a „vámpíros”, fürdőkádas, sír), amik közül számomra igazából egy volt nagyon beteg (a többi is az amúgy), de ezeken kívül a film puszta pszichológiai esettanulmány.
Jó darabig engem megvezetett és azt gondoltam, hogy arra fogják kifuttatni, hogy Felix akarja a saját, botrányos családi életébe bevonni a szegény és ártatlan Olivert, de onnantól, hogy az első gyanús jelet észleltem (spoiler), sejtettem, hogy valami egészen más lesz a végkifejlet.
Végre egy film, amiben Jacob Elordi egy szerethető vagy legalábbis kedvelhető srácot alakít, spoiler!
Főleg miatta érdekelt ez a film, és mert az Eufória (2019–) – val ellentétben, itt nem egy pszichopatát alakít, hanem egy nagyon is helyes olyan srácot, akivel mindenki jóban akar lenni, a barátja akar lenni.
Barry Keoghanről eddig csak annyit tudtam, hogy Sabrina Carpenter barátja (aki pedig Taylor Swift turné openere, ezért tudom :P), szóval nagy meglepetés volt az ő színészi játéka, remélem fogom látni még sok filmben, mert baromi tehetséges.
A trailer alapján egy sokkal sötétebb, horrorba átmenő filmet vártam, kb első perctől azt vártam, hogy na mi lesz az, ami ennyire megbotránkoztatja az internet népét. De néhol szinte felnevettem, a sajátos fekete humora miatt.
Azért az a legutolsó táncolós jelenet és Oliver spoiler felteszi az i-re a pontot.

Méghogy nem készülnek többé eredeti filmek, minden csak reboot vagy valami szuperhősös baromság, ó kérem szépen! Hát én vállalom, hogy nekem ez nagyon bejött, nem értem miért van mindenki kiborulva rajta. Barry Keoghan zseniális.

Beteg. Brutális. Szörnyű. Undoríró. Gyönyörű. Humoros. Tartogat még ennél váratlanabb, meglepőbb filmet számomra 2024? Kétlem. Kész. Ennyi. Van benne egy fajta disszonancia, mintha egy törött tükörbe nézne az ember, annyi sík, annyi téma! És én minden egyes percét imádtam és utáltam. spoiler Új kedvenc.

Nem voltam oda Pasolini Teorama-jaért, de még mindig inkább ködösítsen egy film és bízza rám az értelmezést, mint hogy újra és újra beleverje az orrom a testnedvekből gyúrt sokkfaktorba. Nincsenek igazán kedvelhető karakterek, üzenet max annyi, hogy betegnek kell lenni ha sokra akarod vinni és szimplán annyit óhajt, hogy kivegye a maga részét a trendből, mi szerint gazdagokat gúnyolni, kínozni a vásznon nagyon baba. Intelligens kommentárt, szatírát, vizsgálódást nem érdemes keresni, szórakozásnak meg jobbat is el tudok képzelni.