Race – A legendák ideje (2016) 84% 56★

10/10 Nagyon nagyon jó film. :)

Szerintem zseniális volt.
Eleve a vesszőparipám van a középpontban, a rasszizmus. De elég keményen. És a legszomorúbb, hogy ez ilyen is volt akkoriban.

Tetszett a film, mindenképp érdemes megnézni. Talán valakik számára zavaró lehet a korrajzolás, túlzásnak érezhetik, bár véleményem szerint nem az, élethű azt nézve, hogy hol járunk #nem csak a nácizmusra gondolok#. És nem színezték túl, ami nagy piros pont.
Sudeikist még nem láttam eddig komoly filmben, annyira nem nyűgözött le, de nem írtam le teljesen, még lehet belőle valami.
És eléggé sokkoló, hogy az a lezáró jelenet tényleg megtörtént….

Rengeteg dolog benne van ebben a filmben amitől nekem igazán érdekes volt. Ahogy bemutatta a sport nagyszerűségét, a politika piszkosságát, az előítéletesség visszataszító megnyilvánulásait, a történelmi kerék forgásának kiszámíthatatlanságát (az egyiket eldobja, a másikat felemeli), és az elszántság győzedelmeskedését.
Izgalmas, feszültségteliek voltak a Brundage-Goebbels-Riefenstahl jelenetek, az amerikai olimpiai vezető és a náci propagandaminiszter között létrejött háttéralkuk bemutatása. A sors kiszámíthatatlanságát mutatja, hogy Owens – ha akaratlanul is, és a nácik még nagyobb bosszúságára – ennek köszönheti negyedik olimpiai aranyérmét.
A nagy sportesemény előtt úgy éreztem, kicsit leül a film, de csak egy szusszanásnyira, hogy aztán újra együtt száguldjunk és repüljünk Jesse-vel.
Hiánypótló mű, örülök hogy elkészült.

Mivel az élet írta, ezért már eleve nem pontozhatom le, de kb. ennyi is. Semmivel sem adott többet, mint a többi olyan sportolóról szóló film, aki mindenféle akadályokat félretolva, valami olyat alkotott, amivel beírta magát a történelembe. De az is lehet, hogy csak én láttam túl sokat ebben a témában. Kicsit úgy éreztem, hogy lélektelenre, érzelemmentesre sikerült ez a film. Bemutatja, hogy mit ért el ez a jóember, milyen akadályokat gördített elé az élet, bár ha őszinte akarok lenni annyira nem is gördített, és volt egy kis lelki tusája, de az sem volt olyan őszinte. Nem nevezném kimagaslóan jónak ezt a filmet, egyszerűen csak hozza a szokásosat. Akik nem szeretik a nagy jeleneteket, hanem jobb szeretik a száraz tényeken alapuló filmeket, azoknak ez jobban be fog találni. Én azért szeretem ha valami érzelmet is kivált belőlem egy film. Nah, ez nem váltott.

Hiányzott a filmből az izgalom, a váratlan fordulatok. Egyébként durva, hogy a Fehér Ház nem ismerte el Jesse Owens győzelmét..

Örökérvényű üzeneteket hordoz ez a film, úgy mint bátorság, önbecsülés, példamutatás. Jesse Owensre hatalmas nyomás nehezedett, amikor hazájában mindenki tőle várta el az olimpiai győzelmet abban a Berlinben, ahol már Hitler átvette a hatalmat és a III.Birodalom felépítése már szinte befejeződött. Úgy várták el tőle a győzelmet, hogy bőrszíne miatt később hivatalosan el sem ismerték sikereit, a személyzeti bejárón kellett az ő részére rendezett vacsorára bejutnia és Amerika fekete lakossága arra kérte indulása előtt, hogy ne induljon el a nácik által rendezett olimpián.
Jesse Owens mégis megmutatta, és azt is láthatjuk, hogy azért nem mindenki értett egyet a náci eszmékkel és a megkülönböztetés szükségességével (Carl „Luz" Long). És Jeremy Irons megint hatalmas figura volt, de Jason Sudeikisben is egy remek színészt ismertem meg, hogy Stephan James-ről ne is beszéljünk.

Szeretem az ilyen filmeket, ezt is szerettem. Nagyon jó volt az ábrázolás, úgy érzem semmi túlzó nem volt benne, talán emiatt sokan úgy érezhetik, hogy nem ad eleget a film, de szerintem jobb volt ez így, mint a túlságosan az érzelmekre ható, csöpögős rasszista filmek esetében. Nagyon sajnálatos, hogy ez megtörtént. Azt hiszem ilyen filmet még nem is láttam amiben a zsidó és fekete rasszizmus is előjön. Sok jó jelenet volt a filmben, de mégis a záróképpel lett teljes, ami hihetetlen, hogy így volt.

Fájdalom volt ez a film. Én ezt nem tudom elviselni. Egyébként szuper volt, csak érzelmileg megviselt kicsit. Szörnyűek vagyunk mi, emberek. Ma is. Fel kéne végre ébredni.

Nem sokat tudok a 2. vh. előtti olimpiáról vagy amúgy az olimpiáról, nem vagyok nagy sport fan, de érdekes volt látni az egészet egy néger szemszögéből. Jason Sudeikis meglepett, eddig csak vígjátékokban láttam, jár neki a plusz pont, hogy egy ilyen szerepben is megállta a helyét.
És ha kicsit jobban belegondolsz, az eredeti címe kétértelmű, nagyon találó.