Percy Jackson és az olimposziak (2023–) 72% 162★

Hatalmas Percy Jackson fan vagyok már többször is olvastam Rick Riordan összes könyvét, rettentően vártam a sorozatot és sajnos hatalmas csalódás lett számomra, pedig próbáltam szeretni, annyira szeretem volna hogy ha tetszik de inkább csak untam, persze voltak benne jó pillantok és olyanok is amikor láttam a könyveket benne de az számomra valahogy kevés volt!
A legnagyobb bajom hogy hiányzott benne a humor, egyszerűen túlságosan komoly lett, a párbeszédesek pedig elég bénák és értelmetlenek.
A változtatások nem voltak rosszak főleg a Medúzás rész!
Sajnos a szereplők sem nyűgöztek le kivéve Walker Scobell aki ténylegesen Percy Jackson, nagyon hitelesen hozta! Grover színésze sem volt rossz igazából, Árész és Hermész is tetszett de a többiek mind csalódás lett főleg Annabeth, azért mert egyáltalán nem hozta azt okos, talpraesett, magabiztos de közben elveszett lány aki a könyvekben van!
Ahhoz képest hogy lett volna idejük kibontani és részletesen feldolgozni a könyvet ehhez képest végig rohantak rajta, kihagytak egy csomó dolgot és felesleges részelteket emeltek ki.
Meglepő hogy a filmekkel nincs bajom, sőt az első nagyon is tetszett pedig az messze áll a könyv hű adaptációtól maximum a szereplőket legalább jól ábrázolta!
Ha lesz második évad megnézem mert reménykedek benne hogy jobb lesz! Nagyon sajnálom hogy ennyire nem jött be, és szerintem a napokban el is kezdem a könyveket újraolvasni!
https://64.media.tumblr.com/69fcbfe526dc34d21c0ef084f2f…
https://i0.wp.com/foolishwatcher.com/wp-content/uploads…

Amúgy jó, főleg annak aki nem olvasta a könyveket. Néha nekem lassú volt a sztori, egy pörgős hat rész… lehet, hogy jobban lekötött volna. A látvány világa szép volt, de néha a CGI… hát egy ilyen nagy költségvetésnél lehett volna több is. spoiler Viszont hatalmas pozitívum, hogy a gyerek színészek zseniálisak, ha tehetség alapján ment a casting akkor abszolút 10 csillag. A kicsi Percy és a 12 éves Percy nagyon durván hasonlítanak! A trió kémiája szerintem működik! Szerintem tovább fogom nézni, mert alakulhat még jól a kövi évadok… de szerintem gyerekkori kis nosztalgiának sem rossz, csak ne legyenek túl magasak az elvárásai az embernek.

1. évad:
Az elrettentő mintapéldája annak, hogy sorozatként nem minden könyvadaptáció működik jobban. (Előre félek a bejelentett HP szériától.) Nem sokra emlékszem a film változatból, de arra igen, hogy azt legalább valamelyest élveztem. Itt hiába fejtettek ki mindent bővebben, ha közben fölöslegesen elnyújtottnak és unalmasnak érződött az egész, hisz voltak epizódok, amikben alig történt valami, vagy a lényegesebbnek tűnő momentumok kemény 5-10 percet öleltek föl az 50-ből, míg a maradék sokszor altatóként is remekül funkcionáló, fapofával, vagy depis arccal előadott párbeszéd / expozíció volt.
Mindemellett a casting kb. 80%-a unszimpatikus, így egyedül Percy anyjával, Poseidonnal és Árésszal tudtam csak megbarátkozni. Vizuálisan (példa: spoiler) és zenéit tekintve is csúnyán feledhető lett számomra, szóval nehéz bármilyen pozitívumot fölhozni mellette. A 3 csillagot az említett 3 színész kapja, plusz adtam még egyet a cuki Cerberus-nak is, de még ez sem elég, hogy legalább egy átlagos szintet megüssön. (Ha már görög mitológiáról van szó, még a 90-es évek Hercules és Xéna sorozata is érdekesebb / szórakoztatóbb, miközben valószínűleg fele ennyibe sem került az elkészítésük…) A sztorira ezúttal nem adtam kegyelem pontot, hisz ezt már láttuk jobb formában, illetve ez most még attól is elvette a kedvem, hogy elolvassam a könyveket, szóval számomra inkább egy anti-reklám lett, mintsem kedvcsináló.

ui.: Mondanom sem kell, hogy az évad végével ezt kaszáltam.

Remélem sikerül úgy adaptálni ahogy Rick Bácsi is szeretné, és még sok évadra berendelik!
Walker konkrétan Percy Jackson, hihetetlenül ügyes és a többiek is!
Engem meggyőzőtt abszolút!! A karaktereket nagyon jól eltalálták! Tetszettek a változtatások is, amiket amúgy teljesen megértek. Illetve azt is szerettem benne, hogy inkább érzelmi oldalról van megközelítve a történet, hiszen gyerekekről beszélünk.
Szerintem a 2.évadra már nagyobb lesz a budget és a CGI is rendeződik.

UPDATE: We’re heading for the Sea of Monsteeeeeeers! let's f goooooo!

1. rész után…
Nekem végig az volt az érzésem, hogy mindent a legkisebb erőfeszítéssel és a legolcsóbban akarnak megcsinálni. Mintha minden látványos effektuson spórolni akarnának. Éppen ezért a kedvenc részem, a zászlós játék és az, hogy Percy-t elismerte az apja, koránt sem ütött akkorát, mint amekkorát üthetett volna. E mellett nem értem, hogy a Minótauruszt miért kell röhejessé tenni az alsógatyával. Ha ki szerették volna takarni a bestia egyéb testrészeit, akkor azt pl. fény-árnyék hatással megtehették volna.
E mellett valahogy a színészválogatással sem vagyok 100%-osan elégedett. Valahogy nem érzem úgy, hogy rájuk illene pl. Luke, Annabeth, vagy Kheirón szerepe. Apropó a kentaur! Pierce Brosnan alakítása annyira tetszett az előző filmben, hogy ezt a színészt túl közönyösnek érzem ehhez a bölcs és méltóságteljes szerephez.
Hm, nekem még csiszolódnia kéne ennek a sorozatnak.
–
Az első évad megnézése után…
Háááát, nem is tudom mit mondjak. Nekem kicsit csalódás. Valahol ugyanolyan, mint a könyv, de valahogy mégse az igazi se hangulatában, se történetileg. Kicsit fura az egész. Annabeth karakterénél meg talán csak Grover idegesít jobban a filmben. Kheirón alakja meg még mindig felfoghatatlan számomra, hogy milyen gagyi és üres. De ez utóbbi szavam talán az egész évadra rá tudná nyomni a bélyegét. Valahogy nem érzem a mélyebb érzéseket, a körömrágásra ingerlő lelki megmozdulásokat a színészi játékon, főleg a főszereplők játékán nem. Nekem ez a sorozat nem igazán lesz a kedvencem.

Nagyon sokat ültem rajta, de ideje végre megírni. Vártam ezt a szériát – azok közé tartozom, akik minden hibájával együtt a régi filmeket is tudták élvezni (nem vagyok biztos benne, hogy újranézésre is értékelném őket, de hé, ha annak idején a szüleim nem visznek el a Villámtolvajra, talán sosem ismerem meg Riordan világát), de ennek ellenére akartam egy pontosabb adaptációt, amiben az író is benne van. És nagyon örülök, hogy adtam neki egy esélyt.
Egyrészt, parádés a casting. Nem, nem érdekel, hogy nem néznek ki úgy, mint a regényben – a legkevésbé sem számít, ha ennyire érzékenyen és hitelesen játszanak. Walker Scobell esetén nem csak mondják, hogy ez egy ADHD-s, túlpörgött kiskamasz, hanem a srác teljesen átlényegül Percy-vé. Hitelesek a szorongásai, a könnyei, a szarkazmusa, mikor egyszerűen elege van a világból. Sok kritika érte a dialógusokat, de én pont, hogy kiemelném őket – leginkább azért, mert pontosan úgy hangoznak, mint tizenéves gyerekek beszélgetései. Nincsenek jól átgondolt, komplex viccek, gyakoriak a tőmondatok, a random szleng szavak beszúrása… ha az ember belehallgat egy általános iskola felsőtagozatosainak beszélgetéseibe, ehhez hasonlókat fog hallani. A gyerekek kommunikációja nem gördülékeny, de hiteles.
Grover sosem érdekelt különösebben a regényekben, ő volt a tipikus, szerethető, vicces legjobb barát – itt egyszerűen imádtam a srácot. Okos, talpraesett, neki is megvan a maga humora, kicsit manipulatív, de azért hűséges barát. Ebben a változatban egyértelműen a kedvenceim közé került. Annabeth eleinte kicsit gyengébbnek tűnt, nem igazán találta a helyét a két fiú között, de idővel neki is sikerült megfognia a karaktert, okos volt, kellően morcos volt, de látszott ahogy lassan nyit és megszereti Percy-éket.
A változtatások. Mostanra már meggyőződésem, hogy meg kéne engedni az íróknak, hogy újragondolják a saját régi írásaikat (sokan meg is tették, Tolkientől Philip Pullmannig többen próbáltak apróbb változtatásokat eszközölni, mikor már előrébb jártak a sorozatban) – mert Riordan itt nagyon szépen javított pár kisebb bakit. A Percy Jacksonnál mindig piszkálta az agyam, hogy a karakterek mennyire… jól vannak. Igen, van egy-egy nagyobb váltás és nagyobb trauma (spoiler), de azok sem igazán törések. Nem látjuk, hogy lennének pontok, amikor Percy úgy igazán megroppan, és teljesen újraértékeli a saját értékét és életét. Itt (valószínűleg a színészek játéka miatt is) már az első évadban tisztán látható, hogy vannak törések. Medusa, a ráébredés, hogy vannak helyzetek, amikor a szörnyek csak szörnyek, vannak helyzetek, amikor a túlélésért ölni kell, és olyanok is, amikből egyszerűen nem lehet kijönni, amikor egy kamasz is rádöbben, hogy itt a vége, halandó. Percy itt is humorizál, itt is megvannak a saját kis feldolgozási módszerei a traumáira, de attól még azok traumák maradnak, és már az első rész végére látszik, hogy sokkal rosszabbul van, mint a regényben: ezt pedig nagyon értékeltem.
Az isteneket szintén elég jól sikerült eltalálni, senkivel nem volt különösebb problémám (igen, tudom, Zeusz is fekete – de Zeusz volt már aranyeső, hattyú, fehér bika, sas és szatír is. Nem fogok fennakadni azon a gondolaton, hogy ez a figura éppen a modern Amerikában egy fekete férfi alakja mellett döntött). Poszeidon remekül hozta a vívódó istent, aki szeretne a fia apja is lenni, de közben ott vannak a kötelességei, és ott van a káosz, amit a családjára is szabadított. Árész a felnőtt színészek között messze a legjobb, minden megnyilvánulását imádtam, a beszélgetése Groverrel a sorozat egyik legkomikusabb része. Valamint még szeretném kiemelni Sally-t, mert talán nála volt a legélesebb a kontraszt a két adaptáció között – míg az előző film egy passzív, sérülékeny nőként ábrázolta, itt tényleg volt annyira vagány, hogy simán elhiszem róla, fog ő még shotgunt lopni, hogy szörnyekre lőjön.
Összességében, szurkolok, hogy legalább a fő sorozat öt részét adaptálhassák, mert az első évad engem gyakorlatilag teljesen megnyert. Remek adaptáció, ami egyszerre tartja tiszteletben az alapművet, és dolgozik rajta, ahol esetleg voltak hiányosságok. Walker Scobellék karrierjére pedig érdemes lesz figyelni, mert tényleg régen láttam ennyire tehetséges gyerekszínész gárdát.

1. évad: 4/10
Nevetségesen gagyi lett az egész sorozat. A színészek játéka borzalmas, a CGI szintén. A karakterekről jobb nem is beszélni. Karakteridegen volt szinte mindenki (főleg Annabeth). Sok helyen teljesen illogikus. Percy végső harcjelenete nevetséges. Zéró harctudással legyőzi az istenséget, na persze. Plusz félelem nélkül beszél Zeusszal és Kronosszal, mert ki ő? Kb. egy senki, két másodperc alatt el tudnák pusztítani. De nem baj, nem számít, hisz ő Percy Jackson. A medúzás jelenet is nevetségesen buta volt. Jobb lett volna hű maradni a könyvhöz. Próbálok bármi pozitívat mondani, de annyira felháborított ez az egész nagy semmi, hogy nem találok semmit, ami tetszett volna. Jaj, és a PC, na azt is sikeresen túltolták benne. Indokolatlan.

Nem emlékszem mindenre a könyvből, és a filmből sem, de volt, ami ott jobban tetszett – például Posszeidon háza, ahova Percy beköltözött, a filmben sokkal szebben volt megcsinálva, sokkal jobban tengerhez köthető volt, hangulatosabb stb. Meg a CGI néhol elég béna volt. Viszont igazából a színészekkel, a cselekménnyel és úgy minden mással nem volt bajom. Egyedül Dionüszosz karaktere nem tetszett, bár talán ha jól emlékszem, a könyvben sem szerettem, de valahogy mégis másképp képzeltem el. Illetve Zeusz. Nem is az, hogy fekete bőrű színész alakította őt is, hanem egyszerűen nem illett erre a színészre Zeusz szerepe, engem kizökkentett a koma. A többi színész alakítása, a szereposztás szerintem nem volt gáz. Kicsit félve kezdtem bele, mert elég sok negatív kritikát olvastam róla, de végül kellemesen csalódtam a sorozatban, úgyhogy várom a folytatást, remélem az is lesz legalább ilyen jó.

3 okból kezdtem el nézni a sorozatot: Lin-Manuel Miranda, görög mitológia és sok jót hallottam már a könyvekről. Nem vagyok célközönség sem, de úgy gondoltam teszek egy próbát. Vegyesek az érzéseim. Nem tudom megállapítani, hogy adaptációként hogy állja meg a helyét, a korábbi filmekhez sem volt szerencsém, úgyhogy mindenféle elvárás nélkül néztem meg.
A történet és a görög mitológia beépítése tetszett. Ugyanakkor néha leült kicsit. A látvány volt néhol kissé fura (Pl Kheirón vagy Olümposz). A színészek közül legjobban a Percyt, Grovert, Árészt, Hermészt és Percy anyukája tetszett a legjobban. A zene feledhető, a főcímzene meg nagyon hajaz a Marvelére, legalábbis szerintem.
Összességében több szempontból is lehetett volna jobb, voltak nagyon jó részletek, de nem rágom le a körmöm a következő évadig.

Régen olvastam a könyveket, így mondhatni, „elvárások” nélkül kezdtem neki. A sztori tipikusan olyan, hogy valóban egy sorozat kellett ahhoz, hogy rendesen elmeséljék, igaz így is sok helyen eltértek az eredetitől, ez biztos. Viszont volt idő elmesélni mindent, bár itt-ott érződik, hogy belecsaptak a közepébe, és kb. csak fogadjuk el a helyzetet állapotban hagytak mindent (lehet egy 10 részes évaddal jobban jártak volna, sokminden „hirtelen” történik). A látvány nagyon szép, a külsőségekre is nagyon ügyeltek. Az Olümposz gyönyörű lett.
Látszik a sorozaton, hogy nagyon „gyerek”. Tényleg nekik készült, nem a felnőtteknek, viszont ebből a nézőpontból a sorozat jól sikerült. Könnyen emészthető, vicces, jópofa sztori. Bár lehet így van esély arra, hogy ahogy nőnek a szereplők, ahogy komolyodik a sztori, mire vége lesz egy kicsit komolyobbra veszik a dolgokat.
Nagyon könnyen csorog le az epizódok 40 perces ideje, én sokszor csak a végefőcímnél eszméltem fel, hogy elrepült az idő, annyira pörgött a sztori.
A gyerekek aranyosak, jófejek, Grover lett a kedvencem közülük. Nagyon tetszett, ahogy Sally és Poszeidon kapcsolatát kibontották, Sally nagyszerű anya.
Remélem megy tovább a sorozat, vétek lenni a két filmes próbálkozás után is abbahagyni, mert jó alapanyag ami képernyőn is megállja a helyét.