Párhuzamos anyák (2021) 51

Parallel Mothers · Madres paralelas
120' · spanyol · dráma 16

5 díj · 12 jelölés

Két egyedülálló nő ugyanazon a napon ad életet gyermekének. Közös kórterembe kerülnek. Kiderül, hogy egyikük terhessége sem volt tervezett. A középkorú Janis repes az örömtől, míg a kamaszkorú Ana traumaként éli meg, hogy anya lett. A kórház folyosóján Janis vígasztalni próbálja Anát. Pár mondat… [tovább]

spanyol · angol

Szereplők

Penélope CruzJanis
Rossy de PalmaElena
Aitana Sánchez-GijónTeresa
Daniela Santiago
Milena SmitAna
Julieta SerranoBrigida
Israel ElejaldeArturo

Kedvencelte 2

Várólistára tette 70


Kiemelt értékelések

balagesh 

Almodóvarnak meghitt észrevétlenséggel váltam a hívévé az évek folyamán, így még akár alkotásainak fogyatékosságai fölött is képes vagyok szemet hunyni. Ezúttal is csak legyintenék, hogy a Mester egy újabb filmmel illusztrálta, az élet mindig győz, és hogy ennek a győzelemnek, ennek a folytatásnak a nők a letéteményesei. De azért belül tudnám akkor is, hogy nem is olyan hirtelen ennél csak erősebb filmek jutnak tőle eszembe. Így viszont, hogy jegyzeteket készítek, muszáj részleteiben beismernem a fogyatékosságokat. Aztán legfeljebb vitatkozom magammal. Mert ott van ez a polgárháborús kerettörténet, amit csak nagyon erőltetetten tudnánk a központi eseményekhez kapcsolni. Mintha az abszolút filmidegen zárókép, az elfektetett exhumálókkal is azt mutatná, Almodóvar is érzékelte a szakadékot, és egy elég rossz módszert választva próbált valamit még itt szájba rágni. Egy filmben ennél erősebb koherenciát szoktam meg és várok el. Aztán a felső középosztály eleve idegesítő életmódjáról a figyelmemet a nagyon levegős érzelmi kapcsolat nem tudta elterelni. Pedig ennek a kapcsolatnak megvannak a maga stációi, csak éppen egy vállvonás erejéig sem tartanak ki. Nem várnék én önmarcangoló szenvedést, sem a másik húsába tépő szenvedélyt sem. De ami van, annál azért többet. Így aztán volt időm végigszorongani a filmet, hogy mikor jön a legrosszabb, vagy a még rosszabb milyen hatásokat hoz még magával – de aztán vége lett a filmnek. Noha szép volt, noha egészen megnyugtató és örömteli, ezúttal a korábbi filmektől nagyon is eltérően: katarzismentes.

3 hozzászólás
Pistacchio

A magyar premier előtt egy hónappal láthattam moziban. Nagyon tetszett, mint az előző Almodóvar filmek. Kicsit másként képzeltem a történetet, ezért kellemes meglepetés volt. Tetszett az is, hogy történelem és politikai utalások is voltak benne. Penélope Cruz még mindig nagyszerű.

Junes 

Nagyon más, mint Almodóvár korábbi rendezései. Számomra a Dolor y Gloria volt a csúcs, mintegy összegzése a korábbi munkáinak. Ez valami teljesen más vonal, sokkal inkább elnagyolt érzelmekkel.

Olyan érzésem volt, mintha lenne egy kerettörténet, mely közrefog egy teljesen más történetet. Összeértek, össze is fonódtak a szálak, mégis mintha csak távoli kapcsolódás lett volna érzelmi távolságtartással.

A kerettörténet a spanyol polgárháborúban elhurcoltak, meghaltak felkutatásáról, a család történetének, be nem fejezett megemlékezéseinek lezárásáról szól. A jelenlegi helyzetben a záró idézet, valamint a feltárt sírba fektetett archeológusok képe rendkívül erős, szíven ütő volt. Akármennyire is próbáljuk eltüntetni a háború nyomait, a történelem akkor is fennmarad.

A köztes történetben két, egymástól egy nemzedéknyire álló nő anyasághoz, a megszületett gyermekéhez, saját magához, a férfiakhoz, családjához és egymáshoz való viszonyát figyelhetjük meg. Az erőteljes érzelmi töltöttség lehetősége ellenére a jeleneteket elnagyoltnak, felszínesnek, semmitmondónak éreztem. Sokat akart meríteni, hogy aztán végül üres maradjon a marka. Szinte minden bele lett pakolva, ami megindíthatta volna a nézőket, ám mintha csak fellendítette volna a fátylat egy titkos ajtóról azzal, hogy no, akkor majd ide valamikor egyedül bemehetsz, most már tudod, hogy merre a bejárat.
Almodovar ezen filmje sajnos egyszer nézős a számomra :(

MrsAbbie 

Nekem tetszett. Na nem mondanám 10*-nak, hiszen én kicsit jobban belehaltam volna, vagy Janis volt erősebb..?- de akkor is, vagy akkor sem hiszem el, vagy fura. A „testvér” pedig a végénél fura érzéseket váltott ki belőlem, mert nem tudtam, vajon hány hónap telt el a film -talán- csúcspontja óta.., és gy olyan gyorsnak tűnt.
A film egyébként krónológiai sorrendben (egy kivétel) halad, folyamatosan ugrik előre az időben, könnyen érthető.
Van benne szerelem, meg vonzódás, meg tanácstalanság, meg olyan egymásra találás, amit a szeretet és a gondok-bajok szülnek.
Néhol kevés, néhol épp elég, de nekem tetszett. Nem pörgött, egyszerű, mégis van némi mondanivalója.Többször nem nézem meg, de emlékezetemben fog maradni a története miatt.

Sunkap

Nekem ez egy nagyon gyenge Almodovar film, majdnem a nézhetetlen kategória, olyan beállásokkal és dialógusokkal, hogy az RTL-en futó A gyanú árnyékában ehhez képest Oscar-díjas műremek. Nagy csalódás. Kb. mint Woody Alan késői filmjei…

Hörcsibald

Eléggé elnagyoltak az érzelmek. Mintha az élet ilyen kő egyszerű lenne. Bár lehet, épp ez az üzenete? Hogy amit dob a gép, azt fogadjuk el, azt ugorjunk.


Népszerű idézetek


Hasonló filmek címkék alapján