Ki ez a furcsa fiú, aki csendesen üldögél egy busz sarkában, ami tele van üvöltő foci-drukkerekkel, akik éppen egy meccsre mennek? Valójában ez a szégyellős fiú egy álruhás lány. Nincs egyedül, más nők is szeretik a focit Iránban.
Mielőtt elkezdődik a meccs, még a bejáratban… [tovább]
– Hova akarsz menni?
– Vécére!
– Itt nincs női vécé!
– De férfi csak van!
– A férfivécébe akarsz bemenni?
– Igen.
– Nem lehet.
– Miért nem?
– Ma minden teheráni csaj meghülyült? Ő be akar lépni a hadseregbe, te meg a férfivécébe vágysz! Nem fogjátok fel, hogy a férfiak és nők különbözőek?
– Várjál csak!
– Mi a fene van még?
– Tudsz olvasni?
– Igen.
– Akkor takard el a kezeddel a szemeidet. Most mehetsz.
– Így nem látok semmit! Mér' kell ezt csinálnom?
– Hogy ne tudj olvasni.
– Olvasni? Micsodát?
– A falakat.
– Miért ne?
– Egy csomó mocskos írás van rajtuk.
– Ó, hagyjál már ezzel!
– Dohányozni nem bűn. A stadionba bemenni szintén. Akkor mért nem tehetjük?
– A szabályok miatt.
– Mi lenne, ha mégis bemennénk?
– Egy rakás férfi van odabenn.
– És?
– Nyilvánvaló, hogy…átkozódnak és káromkodnak.
– Majd nem figyelünk rájuk.
– A stadion nem nőknek való!
– Te meg a barmaid szolgálója leszek, csak hagyd már abba a rikácsolást. Nekem érzékeny a lelkem.
