Owari no Seraph (Owari no Seraph 1.) (2015–2015) 84% 35★

Fanyalogva kezdtem az animébe, ugyanis a vámpírosdi nem feltétlenül az én világom. Az első epizód azonban olyan masszívan drámai cselekménnyel rendelkezett, szuper aláfestő zenével, hogy a rész végére kilóra megvett magának.

A központi cselekmény egy hatalmas, közelgő háború az emberek és a vámpírok között, miközben a világot még mindig szörnyek fenyegetik.

Igazából ez alatt a tizenkét rész alatt a keménymag, a háború nem bontakozott ki, éppen csak belekóstoltunk egy kis harcba a végén, viszont gyönyörű szépen felvezette a szereplőket, megismertette a hátterüket, csapatot kovácsolt az újoncokból és végig tövig rágtam a körmöm a fő drámai cselekményszálon, ami végig nagyon egyértelmű, de mégis izgalmas.

A szereplők nagyon klasszak. Az emberi oldalon kapásból ott van főhősünk, az önmagában ezer százalékig biztos, nagyképű és nagyszájú Yuu-kun, akit a bosszún kívül azért a féltés és a szeretet is vezérel. Csapattársa még a kedves és cuki Yoichi, a Yuu-hoz nagyon hasonló mentalitású másik alfa-hím, Kimizuki-kun, az erős és tehetséges Shinoa és a kis szőke tsundere, Mitsu-chan. A felnőttek közül leginkább Gurennel ismerkedünk meg, akiről a dolgok jelenlegi állása szerint nem tudom eldönteni, hogy kedvelem-e, vagy nem. Az biztos, hogy nagyon érdekes karakter.

Ez úgy nagyjából igaz az egész animére a csoportok szempontjából; adja magát, hogy azt mondjuk, az emberek a jók és a vámpírok a rosszak, de a cuki kis vérszívóknak tulajdonképpen sok mindenben igazuk van. Úgyhogy az anime végére ott tartottam, hogy a vámpír felnőttekkel jobban szimpatizálok.

A vámpírok nem az Alkonyat-féle csillogó csudák, bár tény, hogy mindegyik gyönyörűséges. Vért szívnak, erősek és kegyetlenek, megvetik az embereket. A nemesek sokkal nagyobb erővel rendelkeznek a többieknél. Ha nem kapnak vért, démonná változnak. Egyetlen bánatom, hogy a vámpírkirálynő tekintetében sok újítást nem hozott, klasszikusan elővették a kislány testbe rekedt hatalmas vérszívó szörnyet, akit ráadásul Tepesnek hívtak. A királynőn kívül elég nagy szerepe van még Bathory Feridnek, aki a történet elején főgonoszként szuperál, egyébként meg egy laza őrült. Nagyon tetszett még Lacus és René karaktere, illetve Crowley személye, de belőlük elég keveset kaptunk. Talán majd a második évadban.

Nagyon kíváncsi vagyok, mit fognak a mindent mozgató drámai szállal kezdeni. Itt megemlíteném, hogy bár shounen, amire a nagyszerű akciójelenetek remekül rászolgálnak, annyira nagy a bromance (ami nekem piszkosul tetszett), hogy nem vagyok biztos abban, hogy ekkora mennyiségű nyál mennyire fogyasztható a férfi nézőknek.

Ha már említettem a démonokat, az anime eléggé vegyíti a lényeket. Vannak vámpírok, furcsa szörnyek és démonok is, akikkel a hadsereg tagjai szerződést kötnek az erejükért és egy fegyverért cserébe. Mindez egyáltalán nem zavaró.

Nagyon sokáig tudnék még ódákat zengeni az animéről, mert tényleg imádtam minden másodpercét, de hiszem, hogy lehet még ezt fokozni, hiszen a nagy akció még csak ezután jön.

Még annyit, hogy bár az opening és az ending zeneileg nem feltétlenül maradandó, az alatta futó animáció tökéletessé teszi. Ritka, hogy ennyire megragadnának azok a képsorok, amiket ilyenkor látok. Az animáció egyébként is szép, a karakterek szuperek, a seiyuu csapat mestermunkát végzett.

Mindenkinek ajánlom az animét, de csak óvatosan, mert elég sok vér folyik benne, és gyakoriak a leszakadt végtagok is.

Ó, és a címben szereplő szeráfokról még semmit nem tudtunk meg.

Nem hittem, hogy én ezt ennyire szeretni fogom, és ennyire képes leszek izgulni a karakterekért, de csak elkapott. A látványvilága nem, de a zenéje kiemelkedően kellemes, a hangulata egyszerre klasszikusan shounenes, és furcsán mesés, és az egész fenomenálisan szórakoztató, ha egyszer elkezdi az ember, nehéz leállni az utolsó rész előtt.
A karakterek a szívemhez nőttek, a kedvencem elég egyértelműen Guren lett (bár inkább a második évadban mélyítették el annyira a jellemét, hogy tényleg izgalmas figurává váljon), de Mika és Yoichi is nagyon közel állnak hozzám (miután Yoichi Armin 2.0, neki alanyi jogon is járt a harmadik kedvenc karakter hely). A többiek is szuperek, Yuu ahhoz képest, hogy mennyire pukkancs kezdetben, igazán szerethető főhős lesz hosszú távon, fejlődik, erősödik, próbákat áll ki, és az antagonistáknak is van egy olyan furcsa stílusa, amiért egyszerűen nem tudsz haragudni rájuk, túl szórakoztatóak. Merem ajánlani, ha valaki egy könnyedebb, de azért kicsit elgondolkodtató animét keres.
Kiegészítés:
Elkészült az elemzésem a sorozatról, két részben:
https://todaywiggin.blogspot.com/2020/05/owari-no-serap…

Nagyon tetszett, pedig nem szeretem a vámpíros történeteket :)
Hát hol is kezdjem el. A történet mindig tartogatott meglepetést és az eleje még nem annyira volt pörgős meg cselekmény dús, de a végén már minden pillanatban történt valami. Szerintem nem is volt baj hogy így történtek a dolgok :) spoiler
A szereplőket egytől egyig megkedveltem és a főszereplő személyisége is szimpatikus. A kedvenc szereplőm, lehet kicsit meglepő, de Ferid Bathory spoiler, igaz hogy vámpír de nekem ő a legszimpatikusabb :) Az emberek közül meg a főszereplő
A rajzolása nem azt mondom hogy nagyon tetszett, de hát ilyen 8/10.
Az op-ját még jópárszor fogom hallgatni, nagyon tetszik *-* Az ed-je is jó volt :)
Összességében aki szereti az ilyen vámpíros történeteket biztos hogy tetszeni fog neki, aki meg nem szerintem annak is kell majd ennek adni egy esélyt mert élvezhető alkotás :D Bátran ajánlom
Úgy ahogy nekem is ajánlották (Köszi Nóri)

1. évad: Így, visszatekintve az első rész nagyon jó volt, viszont a többi már nem annyira. A 12 részből sokat elpazaroltak a felesleges, időhúzós, iskolás részekre (hiába van mindjárt vége a világnak, hiába ölhet meg bármelyik pillanatban téged egy vámpír, úgy tűnik, a japán oktatási rendszert semmi nem döntheti össze). Amikor elhagyták az iskolát, azt hittem, be fog indulni a sztori, de nem. Akcióból, hasznos információkból, vagy úgy alapból történetből nagyon keveset kaptunk, ezért szerintem az anime kb háromnegyede unalmas és felesleges volt.
A szereplők tipikus shounen anime karakterek, akiknek a bemutatására elég lett volna 2-3 mondat is. Az emberek közül először Yuun kívül mindenkit szerettem, de a végére már inkább csak az elviselhető kategóriába soroltam őket (igen, Yuu is feltornázta magát erre a szintre). A vámpírok közül viszont mindenkit nagyon szerettem.
A zenék tetszettek, a rajzolás is rendben volt.
6/10

2. évad: Az biztos, hogy sokkal jobban tetszett, mint az első. Sokkal több csatát kaptunk, amik minőségben is jobbak voltak, mint az a néhány, ami az előző évadban volt. A szereplők közül az emberek még mindig csak semlegesek számomra, viszont a vámpírokat szeretem.
A zenék szerintem egyáltalán nem voltak annyira jók, mint az első évadban, az op-ed páros nagy csalódás volt…
7.5/10

Ettől sokkal többet vártam. Ha egy szóval kéne leírnom az animét, azt mondanám, átlagos. Gyakorlatilag minden mozzanatot meg lehetett jósolni előre, a szereplők elég semmilyenek voltak, a fantasy szálat nem fejtették ki eléggé (mármint nem magyarázták meg. Gyakorlatilag azt sem tudjuk, mi az az "owari no seraph").
Ami elėggé zavart, az az volt hogy szinte minden szereplőnek ugyanaz volt a „szomorú” és „megrázó” múltja, ami miatt annyira meg akarta ölni a vámpírokat. Bár az nem volt rossz, hogy ezt a sorozat is elismerte, amikor először volt szó Shinoa nővéréről.
Az anime szerintem legnagyobb erőssége a zenéje. Az op és az ed nagyon tetszett, egyszer sem ugrottam át. Mondjuk, mi mást várunk Hiroyuki Sawano-tól?
És bárkiben is fel merülne, nem azt mondom, hogy nem érdemes megnézni, hanem, hogy semmit nem hagy ki az ember, ha nem teszi. De egyébként aranyos (minden szempontból. Gyakorlatilag vétek lenne nem shippelni Yu-t és Mikát).

Gyönyörűen megrajzolt anime, bár rengeteg benne a shounen műfajra jellemző klisé, mégis a vámpíros világvége sztori hasonlóképpen megfogott, mint korábban az „Attack on Titan” óriások lakta univerzuma. Persze ez kevésbé kidolgozott, helyenként kissé még összecsapott is, de ettől függetlenül az utóbbi évek egyik legjobbja a maga nemében. ui.: A két főszereplő már-már yaoi-ba nyúló megnyilvánulásait mondjuk hanyagolhatnák. Értem én, hogy jó barátok, meg minden, de férfiak közt van egy határ…

Életem legelső animéje (leszámítva a Pokemont még kiskoromból).
Nem tudok másképp fogalmazni: k..rva jó. Gyönyörű szép a látvány, a karakterek szerethetőek és fejlődőképesek (főleg Yuu – a legelső évadban majdnem minden részben megtéptem volna, a végére pedig nagyon megszerettem). Shinoa a legkedvesebb női anime karakterem: bátor, remek harcos, kitartó és jó a humora :D Az igazi kedvencem viszont Mikaela volt: annyira szerettem, azóta se szerettem anime karaktert ennyire (még L-t és Levit sem). Egyszerre egy nagyon erős karakter, ugyanakkor hihetetlenül érzékeny és törékeny is. Iszonyúan sajnáltam is spoiler
Nem tudom, hogy lesz-e folytatás. Én már bárminek örülnék, flashbeknek, vagy OVA-nak, mindegy, jó az, mert már nagyon hiányolom a szereplőket, meg magát az egész világot is…

Az animét én azért kezdtem el mert YouTube-on láttam ilyen AMV videókban a fightscene-ket, és be kell valljam jól tettem hogy elkezdtem. A történet szerintem nagyon jó és a karakterek rendesen ki vannak dolgozva, mind látványilag mind személyileg. A harci jelenetek szerintem nagyon ütősek lettek.

Nálam nagyon betalált az anime az első résztől kezdve. Végig érdekes és izgalmas volt az évad, egy pillanatnyi üresjárat sem volt. A karakterek nagyon jól felépítettek és fejlődő képesek.
Nagy kedvencem lett Shinoa, Kimizuki és kövezzetek meg de engem megfogott Crowley is ("csúnya" vörös nemes vámpír).
Yuu rengeteget fejlődött az évad során, de nekem kicsit sablonos a karaktere. Mika számomra olyan volt mintha megzakkant volna, mint aki nem tudja eldönteni hova is húzza jobban a szíve.
Hiragi Kuretoval remélem még találkozunk majd, nagyon érdekes karakternek látszik, s kíváncsi vagyok mi zajlik a fejében.
Az opening nagyon jó lett.

A manga nagyon jó, nagyon szép, szeretem, stb.
Az anime?? Komolyan? A 2003-2006os évjáratok jobb animációt produkáltak, mint ez itt. Mégis mi az isten történt? Nagyot csalódtam :c
P.S.:A szinkronok sem annyira jönnek be, tudtak volna jobbakat is, főleg Yuu-nak u.u