A világunk két részre oszlik, amelyek olyanok akár a tükör két oldala. Az egyik felén élnek az emberek, ennek neve Assiah. A másik pedig a démonok világa, a Gehenna. Alapvetően sem az átjárás, sem bármilyen kapcsolat a két fél közt nem lehetséges. A démonok mégis képesek átjönni a világunkba,… [tovább]
Ao no Exorcist (Ao no Exorcist 1.) (2011–2011) 79★
25' · japán · akció, animációs, kaland, dráma, vígjáték, fantasy, sorozat, anime 13
1 évad · 25 rész
Képek 22
Szereposztás
Kedvencelte 34
Várólistára tette 49
Kiemelt értékelések
Szeretem ezt az animét, már többször is láttam, de sosem unom meg. Imádom Rint, Yukiot, Mephistot és a többieket is, bár Shiemi egy picit néha irritáló tud lenni, ahogy Izumo is. Az alapsztori egyébként érdekes, egyben vicces is, de pont ettől olyan jó. A karakterek szerethetők, de néha elég igazságtalanok Rinnel szemben, főleg, amikor kiderül róla az igazság, és igazából néha Yukion sem lehet eligazodni, hogy mit akar. Imádom az openingjeit is, bár az első egy icipicit jobban tetszik, na meg imádom az UVERworld-öt, úgyhogy már csak azért is, az endingjei viszont felejthetők számomra.
Hé, ez nekem tetszett! Egyszer már nekiálltam az animének, de most szippantott be igazán. :) Bírtam Rin karakterét, de tesó talán még izgalmasabb volt. A többiek is közel kerültek a szívemhez, igen jó kis társaság, akik leküzdik a múlt sebeit és az előítéleteket. :)
A démon igazgató igazán „szürke” karakter, ki tudja, kinek az oldalán áll? (A sajátján.) Valamint rajta kívül is sok színes egyéniség akad a sorozatban (pl. Bögyös Vörös).
Kis negatívum, hogy számomra a részek néha keret nélküliek, hiányosak voltak. Hirtelen ide-oda csapódtunk a térben és időben. Maga a sztori jó volt és van benne fantázia.
Kíváncsi vagyok a folytatásokra is! :)
Szerintem nagyon jó volt. Már maga az anime alapsztorija is érdekesnek tűnt, de a részek is elég viccesek és érdekfeszítőnek tűntek. Én kimondottan élveztem, és néha fel is nevettem egyes részeken. :)
Rin és Yukio érdekes és furcsa karakterek voltak. Bár ikrek, mégis különböznek egymástól, mint kinézetileg, mind pedig természetileg. Rin a felelőtlen, a hangos gyerek, még Yukio a nyugodt, a kiegyensúlyozott karakter. Azonban, amit az ikerbátyja iránt érez, elég összetett. Hiszen minden áron védemezni akarja, illetve egy részről neheztel is szeretett bátyjára. Rin azonban mindig arra törekszik, hogy megvédje őt és a barátait. :)A többi szereplőre is elég nagy hangsúlyt fektettek. Főleg azokra, akik a két testvér mellett álltak. Viszont egy női karaktert is jobban megismerhetünk, azaz Sheimi-t, valamint Shuro-t is.
Köszi @Eviii_Dragneel, hogy megismertetted velem, még ha neked nem is tetszik. :DD
Annyira egy szerethető anime, szerethető szereplőkkel. Imádtam, hogy minden részbe vittek egy kis humort. Igaz, hogy elég lassan bontakozik ki a cselekmény, és a végére jut csak a legtöbb akció, de én nagyon élveztem minden egyes percét. *-*
Böngésztem az idei animéket ott találtam ennek a sorozatnak a második évadát, az első képek után tudtam kell nekem az első évad…
Jesszus Rin egyszerűen imádom a forró fejűségét, ahogy szép lassan mindenki szeretetét kivívja, ahogy bármit beáldoz a szeretteiért. Yukio-val már picit bajban voltam, hol szerettem, hol sajnáltam, hol mérges voltam rá, hol megértettem…de a vége… jesszus az utolsó rész megsemmisített :) halálos volt:D és hát Mephisto…:D hála az égnek , hogy kijött a második évad:D bele is vetem magam…
Amikor elkezdtem nézni, nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogom kedvelni, elsősorban a humora miatt. Már maga az alapszituáció is elég abszurd, hogy a Sátán fia ördögűzőnek áll, kíváncsi voltam, hogy mit hoznak ki a dologból. Az elején eléggé idegesített Rin szerencsétlenkedése, pontosabban nem is szerencsétlenkedésnek mondanám, inkább hogy felnagyítottnak, eltúlzottnak tűnt a „hibáira” adott reakció, pedig látszik, hogy alapvetően egy jó szándékú fiú. Oké, a Pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve – amely közmondás jelen anime esetében kifejezetten vicces –, de sokszor igazságtalannak éreztem, ahogy szegény főhősünkkel bántak. És valahogy a végkifejletet sem ilyennek képzeltem, bár láttam, hogy van második évad, majd azt is megnézem, illetve olvastam, hogy a vége nem követi a mangát. Ezeket leszámítva viszont tetszett, és a humor mellett voltak benne olyan pillanatok is, amiken elérzékenyültem. Pl. tipikusan ilyen volt a macskás rész, habár nem meglepő, mert imádom a macskákat. Ráadásul kivételesen a női karakterek sem idegesítettek, ami ritkán fordul elő, sőt a szereplők közül Shura lett az egyik kedvencem. Rint is bírtam, és persze Mephisto Phelest, aki egy érdekes színfoltja az animének. Yukio-t sikerült a legkevésbé megkedvelnem, igaz, őt is meg lehet érteni, de azért néhány döntése, meg úgy alapvetően a személyisége igencsak felbosszantott.
Jöhet a második évad! :)
Még akari ebből folytatást!! Úgy vagyok vele, hogy mire elkezdődtek benne a cselekmények addigra vége lett.
A binge-watch technikát alkalmazva két nap alatt nosztalgia címen benyomtam az első 25 részt. Ennek az animének a mangáját egy jó ideig követtem a negyedik kötet óta. Rohadtul szerettem, mert folyton a Kekkaishi (a manga!) jutott az eszembe róla, Rinről meg Yoshimori. A dugót végül az húzta ki a dologból, hogy a teljes mangafordítást törölték az akkor igen népszerű MangaTraders című oldalról, majd nem sokkal később, miután nagyon csúnyán feltörték magát az oldalt, az tönkre is ment.
Ez olyan nyolc éve volt, és én nagyjából 10 kötetet fogyasztottam el. A jelenlegi 24-ből. Folytatni kéne. Innen a nosztalgia, sokszor eszembe jutnak a zsírjó mangák, amiket olvastam.
Önmagában értékelve az anime egészen korrekt. A legtöbb karakter jellemét jól megfogja, jól használja.
A mangához (és a 8+ éves emlékeimhez viszonyítva) viszont itt-ott fura volt. Rohadt sok minden kimaradt az elején, ami végül is jogos, az anime nem lehet 52 részes (nem mintha nem lenne ettől sokkal többre példa). Ezt csak azért sajnálom, mert kimaradt egy rakás egyéni karakterfejlesztés és a kis csipet-csapat közösséggé kovácsolása.
No nem mintha nem sikerült volna ez az animének, csak azt mondom, hogy hiányérzetem van.
Ez a bullshit befejezés meg… egye fene, de a mangának nem néznék el ilyet.
Egy kis edit, mert tegnap nekifogtam megint a mangának, és lenne pár észrevételem.
Ez egy 2009 óta havonta megjelenő manga, 2011-ben lett belőle anime, ami azt jelenti, hogy a lehető legjobb esetben is csak 36 részt tudtak feldolgozni, ami kb 8 kötet. Nem tudom, hogy Katou kisasszony árult-e el titkokat a készítőknek, kb úgy, mint anno Arakawa, de nagyon Fullmetal Alchemist 2003 életérzésem lett tőle.
Népszerű idézetek
Yukio: Niisan, tarts ki!
Rin: A Nagyikám szólít…
Yukio: Hogy kicsoda? Sosem találkoztunk vele! Vagyis ne merészeld követni, akárki is az!
Renzo: Nahát, olyan aprócska vagy, hogy észre se vettelek.
Yohei: Fogd be! Apa mindig azt mondja, hogy nem baj, ha egy férfi alacsony, ha nagy van neki!
Izumo: Huh? Ne mondj ilyeneket!
Yohei: Mi van? Miért baj az, ha valakinek nagy a szíve?
Shima Renzo: Azt akarjátok tőlem, hogy férgek között gázoljak? Ráadásul Moriyama-san combjaival a fejem körül? Ebbe bele fogok dögleni.
Koneko: Ugye Okumura-kunnak nem lesz baja?
Bon: Persze, hogy nem! Az a srác olyan ostoba, hogy meghalni is elfelejtene, ha esetleg megölnék.
Fujimoto Shirou: Te elveszett bárány, valld meg bűneid, és imádkozz.
Okumura Rin: Semmi rosszat nem tettem!
Fujimoto Shirou: Akkor mik azok a sebek?
Okumura Rin: Leestem a lépcsőn.
Fujimoto Shirou: A hátad is tiszta kosz.
Okumura Rin: Nagy esés volt.
Fujimoto Shirou: És mi van az orrvérzéssel?
Okumura Rin: Egy hihetetlenül jó csajra estem –
Fujimoto Shirou: Hogy?! Utána, Rin! Mutasd az utat!
Folytatása
Összehasonlítás |