Orange (2016–2016) 78% 48★

Vegyesek az érzéseim az animével kapcsolatban. Azt sejtettem, hogy egy érzelmekkel telített sorozat lesz, de azt nem, hogy belőlem mit fog kiváltani. Szeretem a romantikát, és az sem gond, ha egy animén belül lélektannal párosul. Viszont ha az egyensúly felborul, akkor könnyen élvezhetetlenné válhat a történet. Itt sajnos súrolták a határokat. Nagyon jó az alapsztori. A mútlban elkövetett hibáinkat vajon jóvátehetjük-e, ha kapunk egy második esélyt a jövőtől? Milyen következményei lesznek annak, ha megváltoztatjuk a jövőt? A fájdalom teljesen elmúlik? Ki lehet törölni valamit egy másik dolog megváltoztatásával? Az animében Hagita mondja ki a véleményem, aki egyébként az egyik legrokonszenvesebb karakter számomra: ha csak egy eseményt is megváltoztatsz, akkor könnyen elindulhat egy láncreakció, és mindenre kihatással lesz. Tehát nem biztos, hogy egy jó tettünk nem vonz be valami rosszat. Ezen el lehet filozofálgatni sokáig. A másik fontos üzenete az animének a kommunikáció létfontossága, és a bizalom. Kakeru belül szenvedett, mindent magába fojtott, ezért roppant össze teljesen. Nagyon haragudtam az indokára: nem akarja terhelni a barátait a problémáival, velük mosolyogni szeretne. Mert a barát dolga nem az, hogy megértse őt és segítsen a nehezebb helyzetekben is? Az anime másik mélypontja Naho volt Kakeru után. Számomra nem jött át, hogy annyira szeretné a srácot, hogy mindent megtegyen érte. Csak volt, sírt, és nem csinált semmit. Amikor meg igen, akkor is pont az ellenkezőjét annak, amit kellett volna. Még szerencse, hogy nem maradt egyedül a „feladatával”. Ott volt Suwa, Hagita, Takako és Azusa erősítésnek. spoiler
Szinte mindenkit szerettem az animében, kivéve a két főszereplőt. Kakeru magába zárkózik, és ahelyett, hogy elmondaná Nahonak az érzéseit, indokolatlanul bunkó lesz a lánnyal. Ezt a viselkedést nem tudtam hova tenni. Naho szerencsétlenkedése és életképtelensége is vitte fel bennem a pumpát. Ám szerencsére a többiek megmentették ezt az animét. Suwa kicsit túlzásba vitte a mártírkodást. A többiek azt tették, amit az őszinte, szoros barátság megkövetetlt. A zárás pedig egyszerre szép és szomorú. spoiler
Az opening és az ending gyönyörű, a grafika is tetszett. Végül nem bántam meg, hogy végignéztem. Sok kedves karaktert ismerhettem meg. spoiler

Ezt is bepótoltam, és ami azt illeti elég vegyesek az érzéseim az animével kapcsolatban. Nagyon jól kezdődött, nagyon erős kezdés volt. Érdekes témákat boncolgatott az anime. Megváltoztatható-e a múlt, és ha igen, mik a következményei? Emellett ott voltak a mindennapi érzések. Még ha fájdalmas is, akkor is beszélgessünk egymással, nyíljunk meg, legyünk őszinték, bízzunk a barátainkban, a szeretteinkben, mert ha nem, akkor csak magunknak és másoknak ártunk.
Nagyon jó az alap történet, a legtöbb szereplő is szerethető. Tulajdonképpen szerettem is a szereplőket, kivétel Nahot meg Ueda-t. Naho… azt hittem értelmesebb, életképesebb, de nem. Ő mindig csak akart, de sose azt tette, amivel eléri a változást. A szeretetet is érdekesen mutatta ki Kakeru iránt. Ráadásul szinte mindig azt tette amire a levél figyelmeztette, hogy ne tegye. Amikor le volt írva, hogy több alkalma is lenne valamire, ő megvárta az utolsót, ahelyett, hogy már az első alkalomkor cselekedett volna, aztán meg csak sírt, hogy jaj nem fog sikerülni megváltoztatni a múltat. Ha a többiek, főleg Suwa nem lett volna mellette, akkor nem is sikerült volna. Suwa volt ennek az animének a lelke úgy érzem. Miatta tudtam volna sírni. Ha nem párhuzamos világok lettek volna, hanem a múlt megváltoztatásával eltörlődött volna a jelene, akkor a szívem szakadt volna meg érte. Így is, hiszen annyi mindenről lemondott Naho és Kakeru miatt. A saját boldogságát áldozta fel értük. Önzetlen vagy ostoba? Talán mindkettő, de ettől lesz emberi, ettől vált élővé. Nagyon megszerettem őt, nagyon a szívemhez nőtt a karaktere. A többieket is kedveltem, de nem ennyire. Azusa és Hagita nagyon aranyosak voltak együtt, remélem az egyik világban ők is összejöttek :D Taka-chant is kedveltem, de őszintén ő csak volt. Sajnálom, hogy nem kapott több szerepet. Kakerut pedig meg tudom érteni, ugyanakkor próbálkozhatott volna ő is egy kicsit jobban, őszintébben. Persze azt is megértem, hogy ez sem könnyű, sem megbízni, sem a bizalmat megtartani, hát még őszintén beszélni az érzéseinkről, főleg ha azok ennyire fájdalmasak. De Suwa olyan ember, aki szerintem bizonyított, hogy egy olyan barát, aki megérdemli a bizalmat, és rá lehet számítani. Naho-nál nem éreztem ezt. Ő… egyszerűen csak szerencsétlen volt… sajnálom, pedig az elején nem ilyennek indult, nem ilyennek tűnt…
A szerencsétlenkedései, és a szenvedései miatt vontam le a csillagokat, mert még ha az erős kezdés után le is ült az anime, és a 8. rész környékén már tudtam, hogy nem fog annyira az érzelmeimre hatni, hogy sírjak, attól még jó anime volt. A grafika is szép, mondhatnám, hogy 10/10es, de nem mondom, mert voltak jelenetek, pillanatok, amikor azt gondoltam, hogy ez borzalmas. Ettől eltekintve élvezhető, és szép is… A zenéi is jók. Az openingje és az endingje is kellemes, illik az animéhez. Azt nem tudom, hogy meg fogom-e még nézni, de az biztos, hogy örülök annak, hogy megnéztem. Jó volt. Az összes hibája ellenére tetszett a sorozat.

A műfajának lényegében megfelelő, az alaptörténet tekintetében érdekes anime, amiben elég sok minden nem tetszett. Az animáció szépnek tűnik, de a közeliek sokszor nem azok. Több idősíkon fut a történet, ami izgalomra adhat okot, de nagyon leegyszerűsítették az egészet; teljesen egyértelmű, hogy nem a sci-fi, hanem a romantika a lényeg. Szóval logikát nem igazán kell benne keresni. A főszereplő lányt nem kedveltem, ugyanakkor aranyos volt a maga módján. Arról nem tehet, hogy a hozzá hasonló karaktertípustól a világból is ki lehet kergetni. A mellékszereplők közül Azusa és Hagita voltak a kedvenceim, de nem sok jelenetük volt, sajnos. Igazából érdekes és élvezetes, nagyon nézeti magát, szóval nincs szívem kevesebb csillagot adni, de nem azt kaptam, amit vártam. Sok lehetőség lenne ebben a sztoriban, ha kevésbé lenne shoujo.

Végre megnéztem életem első animéjét és kifejezetten tetszett, úgyhogy lehet nézek majd többet is.
Már az elején megfogott a sztori, erősen kezdett, de úgy éreztem, a végére elfáradt. Narusét nem igazán sikerült megkedvelnem, de a végére valahogy több szereplő is eltávolodott tőlem, nem tetszett a lezárás.

Régebben nem volt nagy kedvencem, de miután megnéztem a filmet is, nagyon bejött. Aranyos anime volt, bár eleinte kissé összezavarodtam. Illetve Naho is idegesítő volt néha, de azért kedvelhető karakter. Hiszen azon volt, hogy Kakerut megmentse.
Tetszett ez a kettőség is. Szeretem a több idősíkban játszódó történeteket, valamint azt is, hogy egy barátért mindenre képesek. Még egy olyan jövő feladását is, amire mindig is vágytak.

Az elején még nagyon tetszett az anime, azt hittem, hogy ez kedvenc lesz, de a végére valamiért úgy éreztem, hogy már nem olyan erősek a részek, mint a kezdés. Ez volt kb. a 8-9. résznél. Ezt még el is néztem volna az animének, hogyha kapott volna egy olyan befejezést, amire azt mondom, hogy igen, ez nagyon tetszett, de aztán éppen az ellenkezője lett. Csalódtam… :/
A szereplőkkel szinte ugyanez volt. Az elején szimpatikusak voltak, aztán a végére már inkább ellenszenvesek.
Az alapsztori meg szerintem nem volt valami új, egyedi. Ez a változtassuk meg a jövőt dolog nekem már unalmas, de aki nem látott még sok ilyen művet, az biztosan élvezni fogja és érdekes lesz neki.

Hát igen, már az első résznél tudtam, hogy ez az anime engem nagyon meg fog érinteni…
A történetet eléggé érdekesnek találtam,bár láttam már nem egy és nem kettő hasonlót,de azért ez mégis csak másabb volt picit. A karakterek nagyon jók voltak, megvolt bennük az a tipikus alap karaktertípus, de azért mégiscsak kiemelkedtek kicsit a megszokottból.
Az openingje és az endingje is nagyon megható volt egyébként, teljesen átadta a hangulatát!
Én egyébként nem ennyit vártam volna ettől az animétől,sokkal lentebb becsültem, de a pozitív csalódás az jól tud jönni! Egyébként még, kiemelkedően sokat sírtam a részeken, a végén meg főleg, szinte az egész utolsó részt végig sírtam…
Ez szerintem egy tökéletes anime, a maga kategóriájában, én nagyon szerettem! :3

Nekem nagyon tetszett, de sokakat nagyon irritál Naho töketlensége…. meg komolyan, ha írnánk magunknak egy levelet a jövőből, nem olvasnánk egy egyből az egészet? Pláne ha bejött az első oldalon írd dolog? Hát hogy a viharba ne olvasnánk el! Szóval voltak részek amikor a fejemet nem győztem a párnába verni, hogy „de tééényleg, miért teszitek ezt velem?” aztán a végére megnyugodtam.
De ezt leszámítva nagyon szuper.

Gyönyörű anime, a barátság erejéről <3 Nagyon boldog vagyok hogy láthattam, ezt a nem mindennapi romantikus, sírós kis időutazós történetet.