Történetünk a nem túl távoli jövőben játszódik, Japánban. A technológia adta lehetőségekkel élve egy cég olyan androidokat, vagy ahogy a történetben hívják őket, Giftiákat készít, melyeknek saját személyiségük van és külsőre nem is lehet őket megkülönböztetni az emberektől. Ugyan úgy beszélnek,… [tovább]
Plastic Memories (2015–2015) 14★
24' · japán · sci-fi, animációs, dráma, romantikus, sorozat, anime 13
1 évad · 13 rész
Képek 5
Szereplők
Kedvencelte 4
Várólistára tette 29
Kiemelt értékelések
Szeretem az olyan animéket, amiknek komoly mondanivalójuk van és még tanulhatunk is belőlük. Hogy szórakoztató volt-e? Számomra a legkevésbé sem, akármennyire tetszett a történet és a kivitelezés, nagyon nyomasztott az egész, gyakorlatilag a tizenhárom rész közül nem volt olyan, amikor ne sírtam volna, a vége pedig kifejezetten megviselt, hiába tartottam szépnek és megfelelőnek a lezárást. A tény az tény; rosszul kezelem ezt a témát, de már dolgozom rajta. Igazából ebben segített Isla és Tsukasa története.
Szerintem ez egy nagyon szép, romantikus dráma volt, aminek izgalmas és érdekes, elgondolkodtató volt az alapja is. A fő szálnál nem éreztem kevésnek a tizenhárom részt, viszont volt egy halom súlytalan, szinte felesleges mellékszereplő, akikkel lehetett volna valamit kezdeni. Az anime komolyságát elég jól tudták oldani a kedves, humorosabbnak szánt jelenetekkel, amiknek köszönhetően nagyon megkedveltem a főszereplőket. Isla konkrétan egy tünemény volt.
A rajzolás nekem tetszett, szépek voltak a karakterek. Az anime zenéi engem nem kifejezetten érintettek meg és szerintem a seiyuu munka is átlagos volt, bár Amamiya Sora hangjátékát kedvelem.
Nehéz erről a történetről spoilerek nélkül írni, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy abszolút nem bántam meg, hogy megnéztem. Az androidos téma egyébként is közel áll a szívemhez és sikerült nagyon megkapóan ábrázolni a Giftia rendszert, amiről mondjuk bőven lehetne diskurálni. Én kifejezetten ajánlom az animét, remélem, másnak is tetszeni fog.