Okja (2017) 73% 75★

Ez az ürge egy zseni, bárki bármit mond. A modern társadalomnak tart hihetetlenül görbe tükröt ezekkel az őrült ötleteivel, de működik és annyira jól csinálja! Borzalmas volt ez a film, ahogy borzalmas az emberiség kiapadhatatlannak tűnő önző mohósága. Nekem a teljes film egészében egy mestermű; a végéből én azt tudom leolvasni, hogy mindezt az ember pénz utáni sóvárgása mozgatja – mármint a stáblista előtt. De az utánalevő jelenet sem semmi.

Igazából nem tudom, mit gondoljak a filmről, mert nem mondhatnám, hogy rendes lezárása van. Mindkét oldalt nagyon túlzónak éreztem, miközben pro és kontra mindenkihez lehetne érveket hozni. Nagypapa és unokája között nem működött megfelelően a kommunikáció, pedig Miját előre felkészíthette volna a jövőre. Okja bármilyen állat lehetett volna, de az biztos, hogy aranyosra sikerült a figurája. Tilda Swinton és Jake Gyllenhaal játéka tetszett, a Miját alakító kislány is ügyes volt. Paul Dano viszont eléggé fura alak volt, de szimpatikus a maga módján. Néha úgy éreztem, hogy a film önmaga paródiája, de minimum vígjáték, máskor meg sokkoló jeleneteket mutatott. A mondanivalója jó és fontos, de nem igazán hiszem, hogy célt ért volna.

Kövezzetek meg, de nekem ez nagyon bejött. Néhol kicsit szürreálisra sikeredett, néhol megnyomták az angol humort, máskor meg a Totorora emlékeztetett, úgyhogy érdekes egy egyveleg lett belőle, viszont szép története van. Nem világdöngető üzenet, de jó volt látni egy ilyen filmet is.
A színészek meg egyszerűen csak remekek voltak, mindenki szuper volt, és több ilyen amerikai-koreai vegyítést kellene még alkotni.

Bong Joon Ho még mindig nem tud hibázni – de itt már rezeg a léc. Ha nincs a film első fele, ami szinte tökéletes, egy vagy két csillaggal kevesebb járna. Eklektikus stílusa második nemzetközi produkciójában már olyannyira fogyaszthatóvá lett gyúrva, hogy néha alig emlékeztet önmagára. Ez a koreai rendező az elitbe tartozik, technikailag van olyan profi, mint amerikai társai, viszont náluk sokkal merészebb és intelligensebb, legalábbis otthon forgatott filmjeire erről tanúskodnak, de ha ezt összevetjük például A gazdatesttel, az eredmény lehangoló.

Azt hiszem, éppen most volt szükségem erre a filmre, mikor külsőségek miatt már épp átléptem azokat a határokat, amiket magamban pár éve meghúztam – szerencsére sosem késő visszatérni.
Bármilyen állatkát betehettek volna ide, akár egy csirkét is, de egy óriási víziló-malac már mégiscsak cukibb, nem? Őt jobban lehet sajnálni, aztán itt jöhetnek az intelligenciájukról a viták, persze… De egy hülye embernek is ugyanolyan jogai vannak, mint bárki másnak.

A filmnek nincsen semmilyen vége sem. Hiába lesz legalább spoiler.

Nehéz téma ez, emiatt sem jutott sehová sem a film vele, csak a valós jelenállást tudta bemutatni. Vannak, akik megpróbálják felhívni a figyelmet, ki-ki jól vagy rosszul teszi, de mindenféle, közutálatnak kitett_Petás_ kampány ellenére is mindenkinek tisztába kellene lennie azzal, hogy mennyire nem természetes az, ami a mai világban történik, és valamelyest ellen kellene állni neki, nem pedig közönyösen elfogadni. Annyi gondolat van a fejemben minderről és minden apró száláról, ami akaratlanul is belefűződik mindebbe, hogy megőrjít.

Remélhetőleg 30-50 év múlva már csak emlék lesz mindez, bármilyen áron is.

Már nagyon vártam ezt a filmet, az előzetes alapján kecsegtető volt mind a sztori, mind a színészfelhozatal, azonban a vártnál jobban szíven ütött a történet. Állatbarátként elég fájdalmas volt néhány jelenetet látni, de közben lényeges is volt, hogy az üzenet hatásosabb legyen a nézőknek. Ajánlom mindenkinek!
(A stáblista utáni jelenetet ne felejtsétek megnézni!)

Jake Gyllenhaal és Tilda Swinton is egészen jók, pedig nem ők állnak a történet középpontjában. A játékukat nézni külön szórakoztató volt, és a történet is lekötött. Jól elkészített filmről van szó, amiből nem hiányoznak a társadalmi kérdések sem. Viszont én sajnos nem hiszem, hogy ez a mai nézőközönséget a film után akár 5 percig is elgondolkoztatná.

Nem is tudom, hogy került az utamba ez a film, de úgy ültem neki, hogy semmit nem tudtam róla. Illetve annyit, hogy valami kitalált állat van benne. Imádom az állatokat és a fantasy/mese stílussal is egész elvagyok, mondom biztos valami megható, de alapjába véve cuki kis film lesz.

Hát… meghatónak megható volt. Több ponton is, de főleg a legvége. Az egyenesen szívbemarkoló volt, bőgtem, mint a fene… TTATT De közben cuki is volt. Viszont nem olyan rózsaszín, habos-babos cuki. Pont jó volt. Meg így az egész. Egyszerűen bemutatta, hogy milyen a világ. Pontosabban, az emberek. Vannak benne ilyen emberek, vannak benne olyan emberek, vannak benne kaka dolgok, vannak, akik próbálnak tenni ellene, van, ami sikerül, van, ami nem, van akit megmenthetünk, de nem menthetünk meg mindenkit, a remény az örökké él, de alapjában a pénz mozgat mindent és nem változik semmi. Szomorú, de igaz.
Szeretem az ilyen filmeket.

Ui.: az is nagyon tetszett, hogy voltak jelenetek, amikor azt hittem, tudom mi sül majd ki belőle, de végül egyáltalán nem az lett, az ilyeneket is nagyon szeretem! :)

Yayy. Nagyon tetszett, a mondanivaló is meg a hangulat is, Okja extra cuki volt. Az egy csillag levonás a színészek miatt, Jake Gyllenhall karaktere idegesítő volt, Jay meg csak fura. A végén a jelenet, a megállapodásuk előtt meg hányingerkeltő.

Kicsit bele kellett rázódni, a kissé eltúlzott karakterek és a történet naivsága nekem elsőre kicsit sok volt, de az izgalmak és a poénok helyükön voltak és összességében nagyon tetszett.
Könnyen el tudom képzelni, hogy sok fiatalnak egy meghatározó filmje lesz.
(van stáblista után még egy kis vicces jelenet)