Mindannyian halottak vagyunk (2022–2022) 85% 105★

Korrekt zombis sorozat volt, úgy gondolom, Dél-Koreában jól meg tudják ragadni a témát az eddigi tapasztalataim szerint. Persze hamisítatlanul koreai volt; érzelgős és tele már-már unalmasan hosszúra nyúló dialógusokkal, de a maga módján szerethető. Bevallom, engem az első pár rész nem nyűgözött le; azt gondoltam, ebből bőven elég lett volna egy hosszabb film, maximum egy mini sorozat. Utóbbi érzésem egészen a végéig megmaradt; főleg a közepén szenvedtem nagyon, nem ragadott magával, nem éreztem azt, hogy darálnom kéne, nem izgatott kifejezetten a cselekmény. A szereplők többsége kedvelhető, bár számomra meglepő volt, hogy mennyien túlélték. A látványra nem volt panaszom, a zenéket néha nem odaillőnek éreztem. A befejezés nem volt rossz, de nekem így megfelelt, nem igényel számomra folytatást. Össszegzve; kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel ugyan, de azért tetszett.

Végre egy új zombis sorozat – a kedvenc zsánerem, így magától értetődő volt, hogy lecsapok rá.
Összességében rendben volt. Annyi problémám volt vele, hogy a nyugati ízlés számára túl sok érzelgős rész és drámai párbeszéd volt benne, mintha egy terápiás csoport-ülést néznék disztópiának álcázva. Az amerikai sorozatokon és filmeken szocializálódva ez nagyon vontatottnak tűnt – kb a 7. résztől már rendszeresen beletekertem ezekbe a nyűglődős párbeszédekbe.
spoiler

Összességében nekem tetszett.
Mindenképpen egy sokkal reálisabb és karakterközpontúbb zombis sorozat. Nem lesznek a karaktereink egyik részről a másikra zombikat lemészárló harcosok. A többségük csak egy középiskolás diák akiknek egyik pillanatról a másikra pokollá változik az élete és igyekeznek túlélni az egészet és feldolgozni a tragédiákat. Hoznak persze bőven hülye döntéseket amik nézői szemmel elég frusztrálóak tudnak lenni.
A főszerplők között persze volt szeretnivaló és utálnivaló is, van aki meglepően tovább húzta, mint gondoltam volna más meg gyorsan elpatkolt. Dae Soo mindenképpen az egyik kedvencem volt, de a csapat nagy része hozzám nőtt az évad folyamán. Gwi Nam-t meg jó gonosz volt, de egyértelműen rühelltem, bár szerintem kicsit túlságosan elnyújtották az ő szálát.
Színészek persze jól hozták a szerepüket.
Külön öröm, hogy kitérnek több általánosabb dologra is amik felmerülnek más hasonló témájú sorozatoknál, legyen az bármekkora baromság :D Plusz végre egy logikusan gondolkozó katonaság volt!
A vírus eredete is egy igazán egyedi megközelítés volt.

Kíváncsian várom a második évadot, remélhetőleg tudják legalább ezt a szintet tartani.

Nem gondoltam, hogy tíz csillagot fog érni nekem ez a sorozat, hiszen a horror műfaj nekem nem igazán fekszik általában. Azt tudtam már a Train to Busan óta, hogy a koreaiak értenek a zombis témához, közben meg láttam a Kingdom-ot is, ami ezt a megítélésemet továbbra is pozitív irányba vitte. Szóval habár voltak fenntartásaim végül is belekezdtem ebbe a sorozatba és ennek egyik oka az volt, hogy Yoon Chan Young-ot már nagyon régen vártam, hogy nagyobb szerepet kapjon – gyakorlatilag már mindenkinek volt a gyerekkori énje és más kisebb szerepekben is felfigyeltem rá, szóval izgatott voltam, hogy mikor kap végre egy főszerepet :) nagyon szerettem a karakterét, ügyesen játszott és ezek után várom, hogy minél több főszerepet szórjanak neki :)
Visszatérve a sorozatra, nekem ez egyébként nem volt horrorisztikus, sokkal inkább izgalmasnak éreztem és sokat lehetett azon aggódni, hogy vajon tényleg túléli-e bárki is ezt az egészet. Tetszett, hogy a zombivírus epicentruma egy iskola volt, emiatt szerintem eléggé kreatív tudott lenni a stáb és ötletes megoldások voltak a menekülési útvonalakat illetően meg hogy hol érdemes bújkálni. Közben persze több kisebb csoporton keresztül járhattunk más helyszíneken is, de ez nem vett el az élményből, a középpont továbbra is az iskolai csapaton volt. Kedveltem a szereplőket, de nem lepett meg, hogy spoiler
Sokszor teátrális volt kifejezetten, de ez igazából a koreai sorozatok sajátossága, meg kell szokni – van akinek ez bejön, mások nem tudják elviselni. Én a magam részéről megszoktam, van egy stílusa ezeknek a sorozatoknak. Mellesleg bőven elég volt a tizenkét rész és tetszett az is, hogy spoiler
Én nem gondolom, hogy fontos lenne folytatni a sorozatot, habár valóban eléggé nyitott vége lett, de valahogy úgy érzem ennyi elég volt. Miután ez is bekerült a hype sorozatok közé azért tényleg voltak fenntartásaim, de szerintem sokkal jobban sikerült, mint a Squid Game, amitől szintén mindenki el volt ájulva. Nekem ez végül is bekerült a kedvenceim közé is, biztosan később is elő fogom venni és szurkolok, hogy Yoon Chan Young megkapja a neki járó elismerést :)

1.évad
Hát ez a sorozat lehet akár nagyon megosztó is, már a témája miatt is, meg 1-2 furcsa marhaságnak köszönhetően ami a témából eredhet :D
Volt benne 1 olyan szál, amit még nem láttam ilyen zombis sorozatokban / filmekben spoiler
Viszont egyszerűen figyelmen kívül kell hagynom a soriban előforduló logikátlan dolgokat, mert feszültségkeltésben baromi erősnek éreztem az egészet. A karakterekkel nagyon nem kivételezett, hullottak el főbb szereplők is, amit nem hittem hogy meg mernek lépni.
Kilátástalanság érzésem volt kb. végig, ami egy ilyen szériánál szerintem csak plusz pont lehet. A TWD-nél pl. a végén már a tét nélküliséget éreztem csak, valószínűleg ezért hagytam félbe, mint kiderült, nem sokkal a vége előtt.
Voltak benne szusszanásra időt hagyó, úgymond „megpihenésre” szánt jelenetek, amik lassítottak kicsit az események folyásán, hogy aztán újra felpörgessék a dolgokat és újra zúzzanak.
Zárszónak annyit mondanék hogy le a kalappal, jó kis első évad volt, kíváncsi vagyok lehet-e ezt még fokozni. Remélem az utolsó részben „elvágott jelenet” nem arra utal hogy visszatáncolnak egy elég tökös lépéstől, amit megtettek pár résszel korábban.
Ami pedig újra kiderült… a legnagyobb ellenfél 1 ilyen helyzetben biztos az ember lenne…ember embernek farkasa… mint mindig..
Jöhet az S2!

1.évad: 8/10

Nem gondoltam volna, hogy a Királyság titka után rövid időn belül egy másik zombis sorozat is a két napos sorozatdarálásaim listájára fog kerülni, de ugye az élet tele van meglepetésekkel. :) Picit féltem attól, hogy mi újat tudnak mutatni ezen a téren, és igazából ha jól belegondolok, nem is találtam semmi olyat, ami olyan nagy újítás lenne. Akkor mégis mitől olyan nagy szám?

A tálalás. Az zseniális volt. Végig lekötött. Izgalmas volt figyelemmel kísérni az egyének, vagy a kis csoportok küzdelmeit a túlélés érdekében. Láthatjuk, hogy a diákok aktuális problémáira, nehézségeire (iskolai zaklatás, tanárok szemethunyása, vizsgák, stb.) hogyan tesz rá egy jó nagy lapáttal a fertőzöttek megjelenése. És hogyan maradnak továbbra is velük ezek a problémák. Tetszett, hogy az első pár részben nem tudni, kik vannak biztonságban, kiket véd a főszereplők „sérthetetlensége”, mert ugye róluk szól a sorozat. Aztán amikor letisztulna a dolog, akkor bizony jön pár Trónok harcából ismerős hulljanak a fontosabb karakterek csavar is. Szóval senki sincs biztonságban. Végig megvan az a bizonyos feszültség, csak néha-néha hagynak minket nézőket megnyugodni, ilyenkor kapunk némi diákrománcot, lelkizést, karakterfejlődést.

Tetszett, hogy nem sokat lacafacáztak a vírus háttértörténetével, szinte azonnal megtudjuk miért és hogyan jelent meg a színen. A fertőzöttek mozgása, természetellenes testcsavarásai a Train to Busanból ismerős lehet. Ha az a világ bejött, akkor ez kb. ugyanolyan lesz. Nem spóroltak a vérrel, a szaftos jelenetekkel sem, szóval az arra érzékenyek ne kajálás közben tekintsék meg. Csak ajánlani tudom.

Zombi sorozat terén nagyot aratott, sőt óriásit. Brutál jól eltalálták a zombik kinézetét és a vírus kialakulását. Egy új fajta vírus, aminek nem egyszerű háttértörténete van.
A karakterek reakciója a helyzetre szintén reális volt számomra, volt itt a nagy félelem, rivalizálás, életért való küzdelem és persze a pszichopaták felszinre törése.
DE, lehet hogy túl kritikus vagyok, de nekem túl sok volt a lelkizés és a mellék szál. A diákok mellett (ahol több csapat volt), volt még a rendőr a gyerekekkel, a túlélő tábor a katonákkal, meg a miniszterasszony a társaival, ja meg Ohnjo apját se hagyjam ki. Valahogy túl hosszúra nyújtották el az érzelmek kifejezését és a szomorú jeleneteket. Ilyen helyzetben persze hogy az ember sosem tudja, mikor hal meg, de ezt minden egyes részben kifejtették. Durva, hogy ezt mondom, de néha már a pszicho-szadista Gwinam jelenetei érdekesebbek voltak. Pedig abba a csapatba tartozok, akik már várták a halálát.
spoiler
A szereplők közül Namra volt a csúcs, ő bele való volt végig. Sajnáltam is, amiért a többiek nem bíztak benne, mert rideg volt, de mint mondják a hideg külső meleg szívet rejt.

Izgalom, horror, dráma. Imádtam! Még annak ellenére is, hogy sorra haltak meg a kedvelt szereplők, de hát ez egy ilyen szakma. :D
A kedvenc szereplőim Ohn Jo és Cheong San voltak. A legvégsőkig szurkoltam nekik, hogy túléljékspoiler.
Abszolút meg voltam elégedve a színészi játékkal, még a zombik is zseniálisak voltak!
Borzasztóan remélem, hogy folytatni fogják, mert eléggé felvillanyozóra sikeredett a vége.

Annyira nem bírom a zombis témát mert falra mászom tőle. De akadnak kivételek amiket megszoktam nézni, mert ígéretesnek hangzik. Ez is egy ilyen kivétel volt.
Tele volt drámai és „kétségbe ejtő” pillanatokkal, de egész jó story lett belőle. A maszkosok az tuti, hogy durva munkát végeztek a statisztákkal le a kalappal, nagyon élet hű volt az egész. De a lényeg, hogy a többségük túlélte az egészet valamilyen úton módon.

Nem volt ez olyan rossz, de azért a jótól is messze van. A diákok elég sokszor készítettek ki a hülyeségeikkel, az első részek alatt folyamatosan a fejemet vertem a falba tőlük… elvileg mindenki tudja, mik azok a zombik, meg is említik a Vonat Busanban című filmet, mégis olyan ostobán viselkednek, mint egy csapat birka. Hányszor, könyörgöm hányszor lehet azt eljátszani, hogy bemenekülnek valahová, elbarikádozzák magukat, aztán kiderül, hogy egyiküket megharapták, mire mindenki a falig hátrál azzal a jelszóval, hogy „jaj, ne menj a közelébe”, és 10 percig sikongatva és egymás háta mögé bujkálva nézik, ahogy az illető előbb bőg, könyörög, tiltakozik, aztán fetrengve átváltozik?! És persze rájuk támad, mire az IQ-betyár banda fejetlen csirkeként rohangál. Valahogy kijutnak, menekülnek, találnak egy újabb helyet, ahová elbarikádozzák magukat, mire kiderül… na mi? Na mi?! IGEN, egyiküket megharapták! És újra lezajlik az egész, pont ugyanúgy, esetleg még zokogva ölelgetik is a már félig zombi, csattogó fogú áldozatot.

Voltak azért jól működő drámai pillanatok is, és elgondolkoztató morális kérdések, amiknek mindig örülök. A vírus eredete is nagyon tetszett, pedig ez általában nem szokott érdekelni. Szerintem meg lehet érteni, miért szakadt el a dokinál a cérna, és a társadalomról alkotott véleményében is van igazság bőven. Voltak érdekes karakterek is, és annak ellenére, hogy pontosan tudom, mennyire szeretik a koreaiak szisztematikusan kinyírni a főszereplőiket, még így is sikerült meglepniük párszor. Náluk aztán tényleg senki sincs biztonságban basszus.

A vége miatt viszont eléggé haragszom. Egyrészt spoiler Másrészt nincs rendes lezárás, úgy van vége, hogy sehogy, felvezetik a folytatást. Pedig nem biztos, hogy jó ötlet ezt tovább húzni…