Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989) 86% 16★

Iszonyat erős film, hirtelen nem is tudom, mit írhatnék róla, még mindig ver a víz, sosem történt még ilyen velem. Ennyire mélyre egy film se tudott nyúlni, zsibbadok és fázok, nem tudom, mi történt.
Vagyis de: sokkolt a valóság, a tudat, a szemet felfeszítő tény, hogy akár a szomszédban is élhetnek Lacik és Robik, de nekem sejtelmem sincs a falon túli testi-lelki kínzásról és terrorról. De lehetek Robi én is. Te is. Talán voltunk is.
És Laci… jó ég, iszonyat jól megformázott karakter, nem csak a szereplőket, de a nézőt – engem nagyon, jaj, nagyon! – is magához édesgeti, csűri-csavarja az érzéseit, és megérinti, úgy, mint Robit, fantomujjakkal zaklat téged is. Máté Gábor valami rettenetesen nagyot alakít.
Az anya, a zuhany, Laci, az ablak.
Ez a film felzaklatott, zúg a fejem, és egy buborékban érzem magam, ahol megfulladok: igaz történet. Itt dübörög bent, ez megtörtént, és még mennyi ilyen zajlik talán most is, és mennyi fog még… Mennyi-mennyi Laci és Robi. És az ablak; istenem, az ablak.

És most olvasom, mi volt a címötlet. Zseniális:
Shakespeare Macbethjéből való az idézet, nem egészen szó szerint. Macbeth mondja a III. felvonás 3. színében: „Mielőtt befejezi vaksi röptét /A denevér, mielőtt álmosan / Elzümmögi Hecate szaruszárnyú / Bogara az éj altató dalát: Iszonyú tett történik”

Iszonyú –
tett –
történik. –