Megalázottak (2007) 53% 3★

A téma komolysága ellenére ez egy harmatgyenge film. Összecsapott, átgondolatlan, mindent bele akartak ollózni a gyerekkori traumák közül, majd ennek felnőttkori következményeiből is. Egyszerűen túl sok volt, a karakterek, a történetváz, a jelenetsorok mind-mind kínosan akarva és izzadságszagúan kapcsolódtak össze. Sokszor volt, hogy elkezdődött egy szál, vagy csak minden előzmény nélkül bevágták, majd elfeledkeztek róla és sosem jött többet elő.
Volt itt minden: pedofília, webcam girls, tanár-diák zaklatós kapcsolat, bdsm, fétisek, prostitúció, alvilági szexmaffia, strici, peep show, egyszóval… minden.
És talán ez még nem is lett volna gond, hogy mindenből mutatnak valamit, de annyira ízetlen volt az egész, hogy egyszerűen én nem hittem el, hogy így, ebben a formában létezik ilyen. Mert az ugye sajnos vitathatatlan, hogy a fenti felsorolás valós, de ahogy ebben a filmben bemutatták… jaj, istenem. Nem és nem. Ez – megint sajnos – ennél jóval összetettebb, aki bekerül ebbe az egészbe, az nem így viselkedik, egyszerűen nem tud így viselkedni, a lehetőségei borzasztóan korlátozottak.
A kameramunka külön megér egy misét, egyáltalán nem volt eredeti, a merev funkcionalizmus uralkodott; amikor takarni kellett a farkakat, egyszerűen csak ott volt valami teljesen random tárgy, vagy az utolsó pillanatban jött egy értelmetlen vágás.
Na, és akkor a vége: felröhögtem. Egy ilyen témájú filmnél felröhögtem. spoiler Anatómia nulla. Az is teljesen érthetetlen volt, amikor a tanár spoiler
Sokszor csak néztem, hogy most így… mi van? Kicsit olyan érzésem van, mint amikor egy nagyon amatőr, magát filmesnek mondó ember (mert van egy kis pénze kifizetni a szereplőket, meg rendelkezik némi ismeretséggel, na meg van egy jó kis kamerája) kitalál valami egész jót, aztán összecsapja, mert „ez annyira meredek téma, hogy tök mindegy hogyan jelenítjük meg, ütni fog”.
Nem. Nem mindegy. És nem ütött. Másfél óra tömény unalom, pedig az elején a monológ a madárról meg a kukacról egész jó volt, és a végén kifejezetten üdítő volt, ahogy összefutottak a szálak, de attól még borzasztóan direkt, görcsös és erőltetett volt.